Rendkívüli: a Tiborcz-kör visszaadott valamit a köznek – de ezen is keresett 3 milliárdot
A miniszterelnök vejéhez sorolt privát alapok nonstop üzletelnek az Orbán-kabinettel. Olcsón vásárolnak, emellett kölcsönt, tőkebefektetést és ingyenpénzt kapnak, néha pedig jó áron értékesítenek ezt-azt az államnak. Ami ez utóbbit illeti: eddig csak új portékákat – irodatömböket, naperőműveket – sóztak rá a kormányra, korábban privatizált régi javakat nemigen szolgáltattak vissza a köznek. Most ez is megtörtént: az Andrássy úti volt MÁV-palotát továbbították a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemnek – vette észre a Válasz Online. Ám szó sincs jótékonyságról: 3 milliárd forintot ezen is keresett a Tiborcz-kör.
Alig tettük ki a pontot hétfői cikkünk végére, amely a kormányfő vejéhez közeli magántőkealapok és a most zajló műemlék-privatizáció esetleges „kölcsönhatásait” vizsgálja, már jött is a Financial Times összeállítása Tiborcz Istvánról. Melyben a főszereplő klasszikus üzletemberként igyekszik körülírni önmagát – noha lapunk rendre igazolja, hogy a vele rokonítható privát pénzalapok alig találkoznak piaci versenyhelyzettel. A biznisz valamelyik végén vagy oldalágán mindig ott az állam. A svábhegyi gyermekkórház óriási ingatlanhagyatékának magánosításakor például a kormányzat eladói szerepben volt, a szerencsés vevő pedig az Orbán Ráhel férjével összeépült Central European Ingatlanalap (CEI) lett. A kabinet máskor vissza nem térítendő milliárdokkal segítette a Tiborcz-stáb hotelprojektjeit – a Magyar Turisztikai Ügynökség által lebonyolított Kisfaludy-pályázatokon. Központi tőkebefektetés is jutott a magántőkealap-hálózatnak: nemrég írtuk meg, hogy ezekbe az érdekeltségekbe összesen legalább 203,4 milliárd forintot pumpált a magyar állam. A kormányzati bankokat is beállították a donorok sorába; legutóbb az Exim „tolta meg” 65 milliárd forintnyi óriáshitellel a magántőkealapos elitklub Sofitel-beruházását a Lánchíd pesti hídfőjénél.
Mindemellett az is elő-előfordul, hogy hatalom tényezői a Tiborcz-társaság eladói igényeit elégítik ki közpénzből. Mint jeleztük, épp jókora felárral veszik meg – és alakítják kormányzati negyeddé – a Dürer Park két tömbjét, a zuglói városközpontban épülő hét irodaházat, valamint a Kopaszi-gátnál lévő BudaPart-városrész új objektumait. Továbbá: elkezdték felvásárolni a miniszterelnök vejéhez kötődő napelemparkokat is. Ezeket a projekteket az állam már a beruházási szakban támogatta, majd amikor az egyetlen kockázatosabb fázis, a tartós üzemeltetés következne, hirtelen még ezt a terhet is leveszi a magánfejlesztők válláról – és sokévnyi remélt hasznot tesz a zsebükbe egyetlen mozdulattal. Érdekesség, hogy a kormányzat eddig csak modern, újonnan épített ingatlanoktól, naperőművektől szabadította meg a Tiborcz-csapatot. Most azonban egy patinás Andrássy úti palota, a 2021-ben privatizált volt MÁV-székház került újra közkézre, pontosabban a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (BGE) és az intézményt fenntartó, állami alapítású közérdekű vagyonkezelő alapítvány közös tulajdonába.
Hogyan jutottunk idáig? Hogyan vesztette el – majd nyerte kvázi vissza – közvagyon jellegét az egykori Magyar Királyi Államvasutak igazgatóságának épületegyüttese? Mi köze mindehhez Tiborczéknak, illetve a cikkünk elején említett CEI nevű ingatlanalapnak? És: mennyit kerestek az ügyleten a mostani eladók? Ezekre a kérdésekre válaszolunk alább.
A kormányzat 2019-ben kezdte csomagban értékesíteni az állami ingatlanvagyont, s mind az eladás, mind a csomagolás mellett szóltak észszerű érvek. Sok roskatag, lerohadt vagyonelemet már régóta árultak, de ezek külön-külön nem kellettek senkinek – viszont miután egy pakkba rendeztek exkluzív fekvésű telkeket és a „kutyának sem kell” típusú hajlékokat, végül a gyerekkel együtt a fürdővizet is a vásárló nyakába lehetett önteni. A Válasz Online két éve világossá tette: az Andrássy út 73-75. (illetve a vele egybeépült Izabella utca 51.) alatti, közel 30 ezer négyzetméteres MÁV-székház is egy ilyen többdarabos csomag részeként került a topmilliárdos Jellinek Dánielhez. Nyilvános dokumentumok bizonyítják, hogy az ingatlanvállalkozó nettó 11,7 milliárd forintot fizetett az államnak a teljes holmiért – ebből a korábbi vasúti központ nettó 5,6 milliárd volt. A miniszterelnök vejével régóta bizniszelgető Jellinek a sugárúti rezidenciát az Argentat Real Estate Zrt.-n keresztül birtokolta – illetve „állagromoltatta” –, majd e céget 2023-ban átjegyezték a CEI-alapra. Tehát a Tiborcz-kör szerezte meg és hagyta továbbpusztulni a házat; a földhivatali nyilvántartás szerint körülbelül 6 milliárd forintot kellett megmozgatni ehhez az adásvételhez.
És akkor lássunk csodát: a BGE nemrég bejelentette kampuszfejlesztési programját, melynek lényege, hogy az intézmény az egykori MÁV-székházba és a Váci úti volt Elmű-központba költözik. A terjeszkedésnek van oka, hiszen a BGE – húszezer fős hallgatóságával – az ország ötödik legnagyobb egyeteme, s a jelentkezések alapján kifejezetten népszerű. Az Elmű-rész eddig az állami MVM-csoporté volt; ez a terület 22.600 négyzetméteres, melyért nettó 6 milliárdot fizetett az intézmény – közölte lapunkkal Andor György rektor. Az Andrássy úti ház ennél nagyobb: a BGE-közlemény értelmében az ottani 29.800 négyzetméterért nettó 9,3 milliárdot kellett utalni a CEI számára. (Technikailag annyi történt, hogy a Tiborcz-holdudvar helyett az egyetem és az intézményt fenntartó alapítvány lett az Argentat Zrt. tulajdonosa, melyet tüstént át is neveztek BGE Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Zrt.-re.)
Mindez a korábban idézett dokumentumok alapján azt jelenti, hogy a BGE–CEI-ügyleten – tehát egy állami ingatlan magánosításán, majd közérdekű visszaszerzésén –
legalább 3 milliárd forintot keresett idén az eladó fél.
Ahogy írtuk, Jellinek Dániel anno 5,6 milliárdos értéken vásárolt, később a CEI-alap 6 milliárd körüli összegért kaphatta meg tőle a MÁV-palotát, a játék végén pedig 9,3 milliárd lett az utolsó ár. Aki azt hitte tehát, hogy csak a Matolcsy Ádám-féle galeri nyerészkedett egyes (köz)épületek ide- és odapasszolgatásán, most láthatja: vannak más mesterei is a szakmának. S hogy honnan van pénze a BGE-nek új kampuszokra? A hivatalos egyetemi tájékoztató szerint a fejlesztési programot saját forrásból, az államtól korábban kapott ingatlanok értékesítéséből, illetve egyéb – alighanem szintén kormányzati – céltámogatásokból fedezik.
Megkérdeztük még az intézmény rektorától: miért írják közleményükben, hogy a BGE és az egyetemet fenntartó alapítvány kifejezetten kedvező áron jutott az Andrássy úti épülethez, ha annak idején Jellinek és a CEI milliárdokkal olcsóbban tudott vásárolni? „A BGE számára azért tűnik az ár kedvezőnek, mert Budapest világörökséghez tartozó sugárútjának legnagyobb, közösségi közlekedéssel kiválóan megközelíthető, egyetemi környezet kialakítására alkalmas, félhektáros telken elhelyezkedő ingatlanjához jutottunk hozzá nettó mintegy 310 ezer forintos négyzetméteráron” – mondja Andor György.
Mindazonáltal további érdekességek is adódnak a kampuszvétel mögött. A fenntartó, tehát a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke nem más, mint a kormány egyik jolly jokere, Guller Zoltán, aki azzal vált országosan ismertté, hogy a Tiborcz-közeli alapokat kiszolgáló Magyar Turisztikai Ügynökség első embereként „szabadidős” tanácsadóvá fogadta Orbán Ráhelt. A közelmúltig kurátor volt még az alapítványban az eddig már sokat emlegetett Jellinek Dániel – továbbá ma is aktív tag a testületben a Tiborcz István közvetett tulajdonosi befolyása alatt álló Equilor Befektetési Zrt. vezetője, a kormányfő vejének régi bizalmasa, Szécsényi Bálint.
E személyi körülmények miatt a Válasz Online közös emailben szólította meg Gullert, Szécsényit, a rektort és az egyetem gazdasági igazgatóját, de végül csak egy levél érkezett Andor Györgytől. A korábbi kérdéseken túl azt tudakoltuk az érintettektől: nem tartják-e összeférhetetlennek, hogy Szécsényi Bálint egyszerre érdekelt az Andrássy úti tranzakció eladói és vevői oldalán (tagja a CEI-t képviselő Equilor Alapkezelő felügyelőbizottságának, valamint a BGE-alapítvány kuratóriumának). Arról is érdeklődtünk, esetleg Szécsényi ajánlotta-e az egyetemnek az ingatlant.
A rektor megerősítette, hogy az összeférhetetlenség kérdése felvetődött, Szécsényi Bálint hivatalos formában jelezte érintettségét,
„ennek megfelelően a döntéshozatalban és annak előkészítésében nem is vett részt, nem ajánlotta az ingatlant megvásárlásra”. Hozzátette: a BGE évek óta szakértők bevonásával keresi kampuszproblémáinak megoldását, „e folyamat során szinte mindegyik – lokációjában megfelelő és megvásárolhatónak tűnő – nagyméretű ingatlan a látókörünkbe került”, így a régóta üresen álló Andrássy úti épület is.
Ha az Equilor-főnök ki is maradt a formális döntéshozatalból, a volt MÁV-ház adásvételi sorozata – a Guller–Szécsényi–Tiborcz-együttállás miatt – mindenképp bennfentes történetként vonulhat be a gazdaságtörténetbe. S bár az állami vasútvállalat nem a Fidesz idején költözött ki a Rochlitz Gyula tervei szerint épült palotából, hanem korábban, a sztoriban azért van még egy csattanószerű csavar. A MÁV ugyanis éppen egy olyan irodaházba készül beköltözni a Kopaszi-gátnál, amelyet a kormány a Tiborcz Istvánnal összenőtt magántőkealap-hálózattól vásárol.
Ilyen az igazi körforgásos gazdaság.
*
A cikkben szereplő cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
Nyitókép: a Rochlitz Gyula tervei szerint 1876-ban épült Andrássy úti egykori MÁV-székház 2023. április 19-én (fotó: MTVA/Bizományosi: Balaton József)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
