„Ha nem szedjük össze magunkat, akkor háború lesz” – így kell olvasni a Lavrov-interjút
Orosz külügyminiszteri interjú – oroszul – a Magyar Nemzetben, orosz veszély és a NATO, háború és Trump, Simion Bicskéig hosszabbítva. Ezekről beszélget a HetiVálasz 284. adásában Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak! Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található. A podcast Youtube-on is fent van!
Részletek a műsorból:
Mi a tanulsága Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői Magyar Nemzet-interjújának?
Ablonczy Bálint: „Lavrov nagyon ügyesen érzékeny pontra tapint, amikor tulajdonképpen a kisebbségek védelmében javasol közös fellépést Magyarország és Oroszország között. Az ukrajnai kisebbségek helyzetéről egy csomó nagyon jogos, életszerű kritikát lehet megfogalmazni. Ezt egyébként a bolgárok, görögök, időnként még a lengyelek, románok is megtették, a magyar állam is megtette az elmúlt években, de soha senkinek nem jutott eszébe tankhadosztályokat indítani. Bármilyen szinten együtt motorozni az oroszokkal kisebbségi kérdésekben valójában a határon túli magyar és különösen a kárpátaljai magyar kisebbségi érdekérvényesítésnek tesz rosszat. Mert mi a nemzetközi olvasat ebben az esetben? »Az agresszorral motorozol együtt azért, hogy valamifajta előnyt elérjél magadnak.« Ezt mindenképpen el kell kerülni, és a nemzetközi jog bevett keretei között kell maradni.”
Magyari Péter: „Az egyik legvérfagyasztóbb része a beszélgetésnek – túl a konkrét hazugságokon –, hogy »meg kell szüntetni az Oroszországot a NATO bővítésével kapcsolatban érintő biztonsági fenyegetéseket«. Ez ugyanaz, amit Putyin 2022. február 1-jén Orbán Viktornak elmondott – nem a háttérben, hanem a közös nemzetközi sajtótájékoztatójukon –, hogy a NATO-nak vissza kellene vonulnia a ’97 előtti határai mögé. Ez gyakorlatilag felszólítás arra, hogy addig nem lesz béke, amíg Magyarország a NATO tagja marad. Vérfagyasztó üzenet, és ezt csak úgy, kommentár nélkül lehozni nagyon-nagyon bizarr. Miközben Magyarországon kívül egész Európa az elmúlt egy-két hétben arról beszélt, hogy Oroszország egzisztenciális fenyegetést jelent a NATO-ra nézve. (…) A vita Európában Magyarország és a többi tagállam között nem arról szól csak, hogy mennyi pénzt meg fegyvert adjunk, vagy honnan vehetünk gázt meg olajat. Hanem arról szól, hogy az európai tagállamok többsége meg van győződve arról, hogy ha nem szedjük össze magunkat, akkor háború lesz. És amíg Ukrajnát olyan állapotban tudjuk tartani, hogy ellenálljon, addig nem kell nekünk háborúzni. Ezzel szemben tulajdonképpen egyetlen tagállam van, amelyik nagyon nyíltan azt mondja, hogy ez baromság, mert nekünk az jelent fizikai veszélyt, ha támogatjuk Ukrajnát, ami, ha el is esik, Oroszország biztos, hogy nem jön tovább.”
Mit jelez az, hogy már egy New York Timesban a NATO-főtitkárral készített interjú sem mehet le Orbán Viktort érintő kérdés nélkül?
Ablonczy Bálint: „Kemény és hosszú meló van ebben. (…) Mi ma már a lónak a túlsó oldalán vagyunk, tehát mindenki szembejön velünk az autópályán a saját szövetségesi rendszerünkben, és mi dudálunk, kifelé rázzuk az öklünket a kocsiból, és azt kiabáljuk, hogy ti mind rosszul látjátok. Ha ez egy nemzeti szempontból pozitív összegű játszma lenne, akkor még azt is mondanám, hogy »persze, hát a politikában néha a politikusok alkalmaznak kettős mércét, tök jó, hát akkor csináljuk. Ez egy olyan eszköz, amivel mondjuk mozgásteret lehet bővíteni.« De hol az a mozgástér, meg mit bővítünk, meg miért jó ez nekünk, ami zajlik? Hol vannak az uniós pénzek, hol van a szövetségesi bizalom? Lehet panaszkodni elfogultságra, meg lehet panaszkodni a magyar viszonyok nem ismeretére, meg hogy minket mindig mindenki félreért, csak lehet, hogy már ideje lenne egy önvizsgálatnak. Tényleg mindig a másik a hibás?”
Hogyan értékeljük a magyar miniszterelnök saját, Simion-támogatását relativizáló mondatait az erdélyi Krónikának adott interjújában? („Biztosítjuk Románia népét és jövendő elnökét, akárki is az, hogy mi az összefogás és az együttműködés talaján állunk.”)
Magyari Péter: „Érdekes, hogy a Krónika mennyivel inkább képes értelmes kérdéseket föltenni a magyar miniszterelnöknek, mint a magyar közrádió. Bátrabb az erdélyi sajtó, mint amilyen a magyar állami sajtó. A Simionnal kapcsolatos válasz két dolgot mutatott. Egyrészt: »Hosszabbítsuk meg Bicskéig!« Viszonylag tipikus védekezési forma: »Mindenki félreértett. Azt hitték, hogy azt mondom, pedig én azt mondtam.« Mint amikor Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy radikális igazságbeszéd volt az őszödi beszéd – mindenki félreértette, mindenki hülye. Másrészt pedig azzal, hogy elkezdett belebonyolódni abba, hogy ő csak arról beszélt, mindenkit meg kell védeni az európai intézmények támadásai ellen, megerősítette azt, amit éppen Bálint írt meg először. Hogy ő egy nagy európai szövetségi rendszer és európai politika mentén mondta el ezt a mondatot, és mindent eszerint a játék szerint kell értelmezni.”
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
