geopolitika – Válasz Online
 

A földrajzi determinizmus új hullámának vezére, Tim Marshall brit sztárújságíró A földrajz jövője című könyvében Földünk határain túlra is kiterjeszti a geopolitika hatáskörét – illetve nem ő, hanem a nagyhatalmak, akik a békés kooperáció helyett újra űrversenybe kezdtek. Recenzió.

Bővebben >>>

A svédek csatlakozásával a Balti-tenger lényegében NATO-beltengerré változott, de az oroszokat jobban zavarhatja a finn belépés – mondja podcastunkban Siklósi Péter biztonságpolitikai szakértő, korábbi védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkár. Mennyi esély van a NATO–Oroszország háborúra? Mi az a „medvesárkány” és miért félelmetes? Ki tankol most az oroszoknál?

Bővebben >>>

Matura Tamás Kína-kutató szerint a tajvani választás eredménye miatt nem fog holnap kitörni a háború, de közeleg az idő, amikor Hszi Csin-ping akár erővel is megpróbálhatja visszaszerezni a szigetet. A Kínával épített különleges magyar kapcsolatról a szakember azt mondja: mi járnánk a legrosszabbul, ha megvalósulna a kormány álma. Nagyinterjú a Peking–Tajpej–Washington–Budapest-tengelyről.

Bővebben >>>

A kérdés, hogy a teljes függetlenséget kitűző identitás erősítése megy-e tovább, vagy a kínai vonal erősödik. Tajvan sorsa nem csak kínai ügy.

Bővebben >>>

Milyen évünk lesz 2024-ben? A közelünkben folyik két háború, miközben a fél világ választ. Ezek közül hármat – az oroszországi, az európai és az amerikai választást – vizsgálva igyekszünk felvázolni a világpolitika idei kontúrjait. Olykor magyar szempontból. Podcast.

Bővebben >>>

Nincs rá bizonyíték, hogy Irán szervezte a Hamász gyilkosságait, de Amerika fenyegeti Teheránt: eszébe ne jusson beavatkozni. Egy ilyen eszkaláció 1914-et idézné. Mutatjuk, hogyan.

Bővebben >>>

A Fidesz-kormány gazdaságpolitikai identitását részben a gall cégek elleni fellépéssel demonstrálta, most viszont a magyarországi német befolyást ellensúlyozná a francia vonallal. A barátkozásnak persze vannak határai…

Bővebben >>>

Csütörtökön órákat töltöttünk azzal, hogy kormányzati szereplőket hallgattunk a témáról, de így sem sikerült megértenünk, hogy pontosan mi a motivációjuk és a szándékuk.

Bővebben >>>

Kedden a francia és a német kormány egy „független szakértők” által írt menetrendet mutatott be az EU átalakításáról. Bevezetnék a félig-meddig tagságot, és az autokráciába átcsúszó tagállamok kizárhatóságát.

Bővebben >>>

Háromlépcsős összeurópai együttműködést szeretne a francia elnök, amelyben a szoros uniós együttműködést elutasító Magyarország a perifériára szorulna. A Válasz Online Párizsban járva tekinthetett be a kulisszák mögé.

Bővebben >>>

Holnap ünnepli 100. születésnapját a volt amerikai külügyminiszter. Tevékenysége a mai napig vita tárgya, véleményére azonban még mindig egy világ kíváncsi. Miért? Lapunknak küldött írásában Krajcsír Lukács történész, nemzetközi kapcsolatok elemző, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos munkatársa ered a Kissinger-rejtély nyomába.

Bővebben >>>

„Alapvető és elismerendő kudarc, hogy a független Ukrajna 1991 óta nem fordított kellő figyelmet a magyar származású ukrajnaiak szükségteleire” – mondja a Válasz Online-nak adott interjújában Pavlo Klimkin. Ukrajna volt (2014-2019) külügyminisztere a magyar–ukrán kapcsolatok meredek romlásának egyik szemtanújaként azt állítja: a két ország között a 13. hónapja tartó háború alatt látott adok-kapok gyökerei ezúttal nem Kárpátalján, hanem Budapesten keresendők.

Bővebben >>>

2019 volt az utolsó jó évünk, azóta krízisből krízisbe csöppenünk, ráadásul ezek csak egy mélyebb válság tünetei, amiből nincs visszaút. Vagy mégis? Peter Zeihan bestseller világvége-víziója elgondolkodtató könyv, de kétségbe nem kell esni miatta.

Bővebben >>>

Marsai Viktor történész arra jut: a nyugati fölény még mindig tetemes, Kína és Oroszország ezt lényegében sem katonailag, sem gazdaságilag nem ásta alá mindeddig. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense reméli, a fejlett világ élni is fog stratégiai mozgásterével.

Bővebben >>>

Oroszország ultimátumot adott a NATO-nak, és egyre nő az esélye, hogy háborút indít Ukrajnában. A Nyugat elleni nagy szuverenitásküzdelemben a függetlenségünk elleni valódi fenyegetést a magyar kormány nem akarja észrevenni. Ablonczy Bálint elemzése.

Bővebben >>>