Emlékezetes és új riportok Ukrajnából, az ország elmúlt 33 évének és a háború első nyolc évének története, vers- és esszéfordítások, a magyar–ukrán kapcsolat hídépítői. 200 oldal, 58 981 szó, 193 fotó. A lap már előrendelhető!
Bővebben >>>Miért lehet kifizetődő a hazaárulózás? Mire jó Budapest kavarása a Kaukázusban? Trump vagy Harris?
Bővebben >>>A földrajzi determinizmus új hullámának vezére, Tim Marshall brit sztárújságíró A földrajz jövője című könyvében Földünk határain túlra is kiterjeszti a geopolitika hatáskörét – illetve nem ő, hanem a nagyhatalmak, akik a békés kooperáció helyett újra űrversenybe kezdtek. Recenzió.
Bővebben >>>A svédek csatlakozásával a Balti-tenger lényegében NATO-beltengerré változott, de az oroszokat jobban zavarhatja a finn belépés – mondja podcastunkban Siklósi Péter biztonságpolitikai szakértő, korábbi védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkár. Mennyi esély van a NATO–Oroszország háborúra? Mi az a „medvesárkány” és miért félelmetes? Ki tankol most az oroszoknál?
Bővebben >>>Matura Tamás Kína-kutató szerint a tajvani választás eredménye miatt nem fog holnap kitörni a háború, de közeleg az idő, amikor Hszi Csin-ping akár erővel is megpróbálhatja visszaszerezni a szigetet. A Kínával épített különleges magyar kapcsolatról a szakember azt mondja: mi járnánk a legrosszabbul, ha megvalósulna a kormány álma. Nagyinterjú a Peking–Tajpej–Washington–Budapest-tengelyről.
Bővebben >>>A kérdés, hogy a teljes függetlenséget kitűző identitás erősítése megy-e tovább, vagy a kínai vonal erősödik. Tajvan sorsa nem csak kínai ügy.
Bővebben >>>Milyen évünk lesz 2024-ben? A közelünkben folyik két háború, miközben a fél világ választ. Ezek közül hármat – az oroszországi, az európai és az amerikai választást – vizsgálva igyekszünk felvázolni a világpolitika idei kontúrjait. Olykor magyar szempontból. Podcast.
Bővebben >>>Nincs rá bizonyíték, hogy Irán szervezte a Hamász gyilkosságait, de Amerika fenyegeti Teheránt: eszébe ne jusson beavatkozni. Egy ilyen eszkaláció 1914-et idézné. Mutatjuk, hogyan.
Bővebben >>>A Fidesz-kormány gazdaságpolitikai identitását részben a gall cégek elleni fellépéssel demonstrálta, most viszont a magyarországi német befolyást ellensúlyozná a francia vonallal. A barátkozásnak persze vannak határai…
Bővebben >>>Csütörtökön órákat töltöttünk azzal, hogy kormányzati szereplőket hallgattunk a témáról, de így sem sikerült megértenünk, hogy pontosan mi a motivációjuk és a szándékuk.
Bővebben >>>Kedden a francia és a német kormány egy „független szakértők” által írt menetrendet mutatott be az EU átalakításáról. Bevezetnék a félig-meddig tagságot, és az autokráciába átcsúszó tagállamok kizárhatóságát.
Bővebben >>>Háromlépcsős összeurópai együttműködést szeretne a francia elnök, amelyben a szoros uniós együttműködést elutasító Magyarország a perifériára szorulna. A Válasz Online Párizsban járva tekinthetett be a kulisszák mögé.
Bővebben >>>Holnap ünnepli 100. születésnapját a volt amerikai külügyminiszter. Tevékenysége a mai napig vita tárgya, véleményére azonban még mindig egy világ kíváncsi. Miért? Lapunknak küldött írásában Krajcsír Lukács történész, nemzetközi kapcsolatok elemző, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos munkatársa ered a Kissinger-rejtély nyomába.
Bővebben >>>„Alapvető és elismerendő kudarc, hogy a független Ukrajna 1991 óta nem fordított kellő figyelmet a magyar származású ukrajnaiak szükségteleire” – mondja a Válasz Online-nak adott interjújában Pavlo Klimkin. Ukrajna volt (2014-2019) külügyminisztere a magyar–ukrán kapcsolatok meredek romlásának egyik szemtanújaként azt állítja: a két ország között a 13. hónapja tartó háború alatt látott adok-kapok gyökerei ezúttal nem Kárpátalján, hanem Budapesten keresendők.
Bővebben >>>2019 volt az utolsó jó évünk, azóta krízisből krízisbe csöppenünk, ráadásul ezek csak egy mélyebb válság tünetei, amiből nincs visszaút. Vagy mégis? Peter Zeihan bestseller világvége-víziója elgondolkodtató könyv, de kétségbe nem kell esni miatta.
Bővebben >>>
