„Mindig van lejjebb” – tényleg Budapestre jön Putyin?
Ismét jelentkezik világmagyarázó szerkesztőségi triónk! Izraeli–iráni háború, Los Angeles-i zavargások, lengyel elnökválasztás és a magyar–orosz viszony fejleményei: a HetiVálasz 281. adásában ezekről beszélget Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak! Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található. A podcast Youtube-on is fent van!
Részletek a műsorból:
Miért törhetett ki új háború, az izraeli–iráni?
Ablonczy Bálint: „Izrael egy nagyon hosszú, régóta meglévő stratégiai célkitűzését akarta egy számára taktikailag megfelelő pillanatban érvényesíteni, úgy, hogy egyébként Amerikának legalábbis nem volt ellenére a dolog. Annak ellenére, hogy Trump elnök tárgyalásokon próbált valamifajta engedményt kicsikarni az iráni vezetéstől. (…) Ami a jelenlegi helyzetet különlegessé teszi, az a kiterjedtsége: Izrael a tevékenységét hatalmas területen, gyakorlatilag az iráni légvédelem teljes tehetetlensége mellett és megsemmisítése mellett végzi.”
Magyari Péter: „Az elégedetlen fiatal társadalomnak nagyon régi sérelme az, hogy Irán elképesztő mennyiségű olajon és földgázon ül. Ennek nagy részét nem tudja eladni a nemzetközi szankciók miatt. Egy nagyon nagy gazdagságra predesztinált ország az ásványkincsei alapján, és ezt nem tudja kihasználni a politikai vezetés miatt. Az életszínvonal nem emelkedik úgy, ahogy azt indokolná ez az adottság, és közben ami pénzt mégis keres az állam, annak nagy részét elkölti külföldi katonai-félkatonai szervezetekre. Ez nagyon fontos belső kritikai érv volt az utóbbi időkben: »Minek költjük el Palesztinában azt a pénzt, amennyit egyáltalán be lehet szedni az olajon?«”
Káoszba fordulhat-e Lengyelország amiatt, hogy folyamatos vétóival az új elnök megbénítja a kormány munkáját?
Magyari Péter: „Nem szerencsés, ha egy ilyen helyzetben az egyik oldalnál ott van minden hatalom és minden erő. A demokrácia arra int, hogy valahogy muszáj megegyezni. Muszáj valamilyen szinten együttműködni. Nagyon fontos választópont ez a lengyel történelemben: továbbvihető-e egy konszenzusosan működő politikai világba az a nagyon erős gazdasági és katonai fejlődés, amivel Lengyelország felzárkózott Nyugat-Európához, vagy a kultúrharcos hatalommegosztási helyzet tönkreteszi az eddigi eredményeket, és lesznek emiatt önmaguk hamvedre. Nagyon nagy vizsgája lesz ez annak, meddig tud fejlődni az a kísérlet, ami ’89 után kezdődött Kelet-Európában. Azt remélném, hogy ha ez a lengyeleknek jól sikerül, akkor az talán a többi régiós országban is valamilyen módon irányt mutathat.”
hirdetés
Mivel járna, ha megvalósulna az, amiről Orbán Viktor egy francia tévének beszélt, és tényleg „tisztelettel fogadnánk” Putyint Budapesten?
Ablonczy Bálint: „Mindig van lejjebb. Ha az a politikai logika, hogy a konfrontációt gondolja saját politikai szempontjából helyesnek a kormányzat, akkor nincs annál jobb, mint hogy Vlagyimir Putyin végigsöpör az Andrássy úton, és immár nemcsak sárgolyókat, hanem bűzbombákat dobálunk a saját szövetségesi rendszerünk felé. A végletekig el lehet menni ezzel a politikai logikával, csak ez nekünk, magyaroknak – határon belül meg határon túl – miért jó? (…) Nagyon sokszor próbáltam ennek utánamenni, utánakérdezni, felfejteni, és a kötelező elemek felmondása után még a kormányzat részéről is legtöbbször széttárt karokat kap az ember.”
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
