Carlo Masala olasz–német biztonságpolitikai szakértő Ha Oroszország győz – Szcenárió című könyve arra figyelmeztet, hogy Moszkvának régóta célja a NATO megtörése, mert így dominálhatja Európát. Ehhez pedig szükségtelen tankhadosztályokat indítania. Elég, ha az amerikai–európai konfliktusba süllyedt katonai szövetség nem áll ki Észtország mellett egy orosz hibrid hadművelet esetén. A könyvnek különös aktualitást ad, hogy február végén az észt határvárosról elnevezett „Narvai Népköztársaságot” követelő online orosz művelet indult… Recenzió.
Bővebben >>>Látszik-e már, mit akar Trump Iránnal? És Magyarország Ukrajnával? Kinek higgyünk Barátság-ügyben? Gyakran hangoztatott pragmatikussága ellenére miért ideologikus a magyar külpolitika? Felrázza-e Európát a francia nukleáris erőfitogtatás? A HetiVálasz márciusi külpolitikai adása.
Bővebben >>>Hogyan vezethető le – ha levezethető egyáltalán – a beavatkozás az amerikai elnök külpolitikájából? Tényleg a háború maradt-e az egyetlen megoldás? Lehet-e Amerika új Afganisztánja Irán? Szakértő vendégeink Csiki Varga Tamás és Kemény János.
Bővebben >>>Hat évvel George Floyd meggyilkolása után újabb minneapolisi haláleset rázta meg az Egyesült Államokat. Renee Good halála az amerikai társadalom egyik legmélyebb törésvonalát hozza felszínre: mihez kezdjenek azokkal a bevándorlókkal, akik illegálisan érkeztek az országba, de dolgoznak, nem bűnözők? Donald Trump válasza erre a tömeges deportálás, és ezért a bevándorlási hatóságok egymás után teszik csatatérré a baloldali vezetésű nagyvárosokat. Ez megszülte a saját ellenállását, de a keményvonalas migrációs politika társadalmi támogatottsága is rohamosan csökken. Háttér.
Bővebben >>>Papp István nem csak Kelet és Nyugat nagyjelentőségű megállapodására emlékezik, de az 1975-ös tanácskozásnak helyet adó Finnország filozófiáját is megidézi, amelynek középpontjában nem a nemzet mint politikai test, hanem a nemzetet alkotó emberek állnak. Elgondolkodtató, áthallásos esszé.
Bővebben >>>Vendégszerzőnk személyes indíttatásból indult útnak, hogy felfedezze, mi maradt a távoli amerikai állam orosz gyarmati örökségéből. Egy biztos: abból, amit az orosz elnök belelát, már semmi. Exkluzív beszámoló az eddigi utolsó Trump–Putyin-csúcs helyszínéről.
Bővebben >>>Charlie Kirk merénylete is rámutatott: egyre több amerikai fiatal tartja igazolhatónak a politikai ellenfelek vagy „kizsákmányoló” üzleti vezetők elleni erőszakot. Az okok között a gazdasági helyzet, a közösségi média és a szabad fegyverviselés is ott van. Háttér.
Bővebben >>>Charlie Kirk konzervatív aktivista meggyilkolása egy egyetemi fórumon sokként érte az amerikai közéletet. Nem tudjuk még, ki volt az elkövető, de aligha férhet hozzá kétség, hogy Donald Trump szoros szövetségese politikailag motivált merénylet áldozata lett. Nem ez az első ilyen eset az elmúlt másfél évben. Bár politikai erőszak mindkét oldalon van Amerikában, az elmúlt években a baloldalon alakult ki az a kulturális közeg, amelyben az ilyen tettek nemcsak elfogadhatók, hanem gyakran kifejezetten ünnepeltnek számítanak.
Bővebben >>>A Fehér Ház történelme legnagyobb átalakulása előtt áll: ez az első olyan bővítés, amely nem marad meg a washingtoni köztársaság keretei között, és az Egyesült Államok elnökének rezidenciáját szerény vidéki kúriából uralkodói palotává változtatja. Tanulságos, hogy ez mit mond el Amerika és általában a liberális demokrácia 21. századi állapotáról. Néhány napja jelentette be Donald Trump, […]
Bővebben >>>Donald Trump tábora sokáig egységesnek tűnt, de fél év után repedések jelentek meg: Elon Musk és Trump látványosan összekülönböztek, Irán bombázása is feszültséget szült. Bár Trump elsőre győztesnek látszik, támogatottsága apadni kezdett – különösen a bevándorlás kérdésében, ahol sok szavazó nem támogatja a tömeges kitoloncolásokat.
Bővebben >>>Ismét jelentkezik világmagyarázó szerkesztőségi triónk! Izraeli–iráni háború, Los Angeles-i zavargások, lengyel elnökválasztás és a magyar–orosz viszony fejleményei: ezekről beszélget Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
Bővebben >>>Vlagyimir Putyint kordában lehet tartani – nem megbékéléssel, hanem európai katonai erővel. Miközben Amerika úgy tűnik, visszavonul „gyönyörű óceánjai” mögé, Európának most kell hiteles elrettentő erőt kiépítenie, ha nem akar hosszú háborút Oroszországgal. Vendégszerzőnk, Bámer Bence külpolitikai szerkesztő írása.
Bővebben >>>lon Musk nemzeti parkőröket vagy veteránokat érintő kirúgásai forró pillanatokat okoztak republikánus képviselők lakossági fórumain, Marco Rubio külügyminiszter és az FBI keményvonalas trumpista igazgatója már összetűzésbe is került a milliárdos influenszerrel. A jobboldali médiában is vannak a lojalitást felülíró kritikus hangok, és potenciális törésvonalak is megjelentek – mint a külpolitikai irányváltás, és a gazdaság olajozott működését megakasztó vámkáosz –, nyílt lázadásnak azonban egyelőre nincs nyoma.
Bővebben >>>Trump–Zelenszkij-találkozó, omladozó világrend, magyar viselkedés. Mi a logika abban, hogy Amerika eddig csak Ukrajnának támasztott feltételeket? Van-e realitása a Londonban találkozó „hajlandók koalíciója” ambícióinak? Van-e arra esély, hogy ehhez Magyarország is csatlakozik? Podcast.
Bővebben >>>1994-es táviratában E. Wayne Merry ijesztő pontossággal jósolt meg jónéhányat az elmúlt 30 év fordulatából. Szavaira akkoriban az épp oroszországi piacpárti-demokratikus fordulatról deliráló Washingtonban senki nem figyelt. Kérdésünkre elmondja, miért nem, de arról is beszél, miért nem állt a Nyugat érdekében a szovjet összeomlás. Meg azt is, miért sokkal rosszabb az Egyesült Államok jelenlegi „ignoranciája és arroganciája” a 90-es évek elején tanúsítottnál. Exkluzív interjú, előtte kontextussal.
Bővebben >>>Az Egyesült Államok már ötven éve is demonstrálta, hogy dacára egy évtizedeken át tartó, súlyos államközi konfliktusnak és rengeteg amerikai katona elvesztésének, gyakorlatilag egyik napról a másikra hajlandó felrúgni a status quót. Krajcsír Lukács történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos munkatársának vendégcikke.
Bővebben >>>A Gorka Sebestyénnel készült tavalyelőtti beszélgetésünk után most portréinterjút közlünk a Trump-adminisztráció másik magyar emberével is. Nagy P. Tibor 75 éves karrierdiplomata a pályafutása nagy részében Afrikában szolgálta az USA érdekeit, és itteni tapasztalatai alapján mondja: alaposan meg kell fontolnia minden kormánynak, hogy tényleg nemzeti érdek-e kínai beruházásokat vonzania.
Bővebben >>>Bár a két üzletember módszerei, stílusa és céljai eltérnek, a hasonlóságok is szembeötlők, de tanulságos az is, hogyan lett egy balra szavazó zöld ikonból nemzetközi woke-ellenes gigainfluenszer.
Bővebben >>>A váratlanul sima eredmény, a nagyvárosokban, a latinók között vagy a Z-generációban látott jobboldali elmozdulás tektonikai változásokat jelez az amerikai társadalomban. És bár az okok elemzése még javában tart, a baloldalon is egyre többen vonják le a következtetést, hogy vissza kell venniük a faji- és genderalapú identitáspolitikából, ha a jövőben nem akarnak hasonló késekbe beleszaladni.
Bővebben >>>Az elemzők által szorosnak jósolt elnökválasztás így meglepően egyértelmű eredménnyel ért véget: Donald Trump lesz az Egyesült Államok 47. elnöke, egyben Grover Cleveland 1892-es második győzelme óta az első elnök, aki egy ciklus kihagyás után vissza tudta szerezni a Fehér Házat.
Bővebben >>>Elvileg kedd az amerikai elnökválasztás napja, bár a szavazók tekintélyes része nem most szavaz, és lehet, hogy az eredmény sem derül ki szerda reggelre. Az éjszaka a sokat emlegetett hét csatatérállam mellett főleg két demográfiai csoport mozgását érdemes figyelni. Az egyik a latinóké, akik elkezdtek jobbra tolódni, a másik pedig a fehér nőké, akik az előző két választáson Donald Trumpot támogatták, de most Kamala Harris húznak. Lehet döntetlen az eredmény? Mit mondanak az utolsó kutatások?
Bővebben >>>Miért lehet kifizetődő a hazaárulózás? Mire jó Budapest kavarása a Kaukázusban? Trump vagy Harris?
Bővebben >>>Mostanáig alultárgyalt Orbán-beszéd, árvíz és Európai Unió meg az amerikai választás. Ezekről szól a HetiVálasz 244. adása, immár a második, amely videós formátumban is megjelenik.
Bővebben >>>Miért olcsóbb Szlovákiában vásárolni? Ha több pénz van az embereknél, miért nem mernek költeni? Miért nem járt semmiféle növekedési előnnyel a 2022-es választási év beruházási boomja? – Madár István szerint ezek a „kellemetlen kérdések” jelzik, mi lehet a baj a magyar gazdasággal. A Portfolio vezető elemzőjét az elmúlt hetekben napvilágot látott lesújtó GDP-adatok, beruházási és fogyasztási számok apropóján hívtuk podcastunkba.
Bővebben >>>Demokráciafelfogás az Európai Parlamentben, a miniszterelnök – meg Amerika. Ezekről szól a HetiVálasz 238. adása. Podcastunkban a megszokott szerkesztőségi hármas.
Bővebben >>>Tényleg Kamala Harris és Donald Trump között dől el az elnökség? Milyen elnökként vonul be a történelembe Joe Biden? Mire készüljenek a republikánusok? Pintér Károly Amerika-szakértő válaszol.
Bővebben >>>Miután úgy tűnik, a „lázadók internacionáléja” megint nem veszi be Brüsszelt, Donald Trump győzelmétől várhatja a békepárti fordulatot Orbán Viktor. Az exelnöknek megvan minden esélye, hogy visszaköltözzön a Fehér Házba. Csakhogy bár sokan azt várják, hogy megválasztása esetén rövid úton átengedi Ukrajnát Vlagyimir Putyinnak, ezt a képet számos tényező árnyalja.
Bővebben >>>
