Béke és jólét helyett kémbotrányt és rezsifrászt kaptunk
Még március elején is azt ígérte a magyar miniszterelnök, hogy a háború elcsendesül és ezzel anyagilag is jól jár Magyarország. Ehhez képest a háború folytatódik, a magyar–ukrán viszony rosszabb mint valaha, és Orbán Viktor már azzal fenyeget, hogy duplájára emelkedhet a rezsi. Az EU pedig megtalálta a jogi kiskaput, hogy Orbán vétófenyegetéseit hatástalanítsa.
Amikor tavaly Donald Trumpot választották az USA elnökének, Orbán Viktor azt ígérte, hogy békeköltségvetése lesz az országnak 2025-re, mert az új elnök várhatóan békét teremt Ukrajnában. A magyar gazdaság addigi problémái a kormányfő magyarázata szerint a háború következményei voltak, de a repülőrajtnak is ígért fellendülés gyorsan elindulhat a közelgő békével.
„Ha béke lesz, és úgy látom, hogy ez nagyon közel van, vagy ha nem is lenne béke a frontvonalon, el tudjuk érni, hogy a háború kiterjedésének kockázata Európára, az szinte a nullára essen vissza, akkor mi végre szabad kezet kapunk, és a saját képességeink szerint nem háborús fenyegetés árnyékában, hanem egy optimista, ettől vezetett módon tudunk dolgozni és élni Magyarországon” – mondta például a TV2-nek még idén március 1-én is. A várt fordulat azonban elmaradt, és a magyar gazdaság 2025 első negyedévében zsugorodott – szemben az EU eddig adatot közlő összes többi tagállamával.
Orbán Viktor múlt pénteken a Kossuth Rádióban már nemcsak a háború folytatásáról, de súlyos áremelések lehetőségéről is beszélt: „A háborút folytatni kell, a szankciókat fenn kell tartani, az orosz gázról le kell válni – ezt mondja az unió. A mi reményünk az ellenkezője volt, de sajnos az EU másképp döntött. (…) Ha megvalósul az uniós akarat, a családok kétszer annyit fognak fizetni az energiáért, mint eddig.”
Trump eddigi külpolitikai erőfeszítései nyomán az EU minden eddiginél többet költött 2025-ben Ukrajna támogatására, és az EU-s intézmények arra készülnek, hogy Magyarországot rákényszerítsék, hogy lemondjon az orosz gázról, olajról és nukleáris fűtőelemekről. Ezzel párhuzamosan a magyar és az ukrán kormány viszonya ijesztő fordulatok nyomán tovább romlott, és Orbán Viktor olyan új szövetségest keres Romániában, aki magyarellenes akcióval kezdte politikai karrierjét. Lehet ezen fejlemények között összefüggést gyanítani?
Az EU-s terv nagyot üthet
Május 6-án az Európai Bizottság bejelentette, hogy egy hónap múlva új törvényjavaslatokkal áll a tagállamok és az Európai Parlament elé, amelyek célja az orosz energiahordozók teljes kitiltása lesz (lapunk már a bejelentés előtt ismertette a terv részleteit). Ez a menetrend azért meglepő,
mert technikaliag képes kikerülni a magyar és a szlovák kormány vétóját,
amelyek belengetésével eddig megakadályozták, hogy az ügy egyáltalán napirendre kerüljön.
2022 nyarán még teljesen más volt a helyzet. Akkor az orosz olaj kitiltásáról akart dönteni az EU, de a határozatot az Oroszország elleni szankciók közé emelték be. Akkoriban Ursula von der Leyen személyesen jött Budapestre, hogy Orbánt meggyőzze, ne vétózza meg a tervezetet, de a magyar miniszterelnök ellenállt, ahogy Charles Michel akkori tanácsi elnök telefonos megkeresésének is. Magyarország kiharcolta, hogy a vezetéken keresztül érkező olajra ne vonatkozzon a szankció, és így azóta is jórészt orosz olaj érkezik a Mol százhalombattai és pozsonyi finomítóiba. Ez olcsóbb, mintha máshonnan érkezne, ami nemcsak a Mol-nak jó, hanem a magyar államnak is, mert a nyugati és az orosz olaj ára közötti különbözetet súlyosan megadóztatja.
Most azonban az Európai Bizottság nem szankcióként állítaná le ezt az olajüzletet, hanem az úgynevezett REPowerEU nevű csomagot egészítené ki vele, és ezzel a kereskedelmi szabályozások közé sorolja.
Ennek elfogadásához elég a tagállamok minősített többségének támogatása is.
Robert Fico hiába ígérte meg Vlagyimir Putyinnak pénteken Moszkvában, hogy a szlovák kormány majd megvétózza az Európai Tanácsban a tervezetet, erre még Magyarországgal együtt sem lenne elég ereje. Sőt, ha addigra Románia elnöke George Simion lenne, akit esetleg Orbán és Fico maga mellé állítana Brüsszelben, még e három ország szövetsége is kevés lenne a vétóhoz.
Frissítés: A módszerből úgy tűnik, hogy szabály lesz. A Financial Times kedden arról írt, hogy ha Orbán Viktor megvétózná az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítását, akkor átalakítanák vámpolitikává az intézkedéseket, amihez már elég a minősített többség is.
Egy olyan csomagra építenek, amit Orbánék is megszavaztak
A REPowerEU nevű csomag a 2022-es orosz támadás után kezdett körvonalazódni, és egyik kimondott célja a leválás volt az orosz energiáról (a másik a zöld átállás támogatása). A lényege, hogy az RRF nevű nagy EU-s gazdaságélénkítő programot kiegészítették energetikai projektekre elkölthető további pénzekkel.
A magyar kormány a csomagot megszavazta a 2022 decemberi energetikai tanácsülésen, majd 2023 februárjában annak véglegesítésére is igent mondott. Elvben jött is volna pénz belőle: az elköltésére leadott magyar tervet 2023 novemberében a Bizottság jóváhagyta, ami alapján 3,9 milliárd euró kedvezményes hitel és 700 millió euró támogatás érkezhetett volna az országba energetikai beruházásokra. Akár arra is, hogy a Mol átállítsa a finomítóit nem orosz olaj feldolgozására (erre és az Adria olajvezeték fejlesztésére 40 milliárd forint jutott volna a keretből). 2024 januárjában a magyar kormány fel is vett 900 millió euró előleget.
Csakhogy itt a történetnek vége lett, mert a magyar kormány megszakította a tárgyalásokat a Bizottsággal az RRF-ről, amit jogállami problémák miatt befagyasztottak Brüsszelben. Mérföldköveknek nevezett reformokat kellett volna teljesítenie Magyarországnak, hogy a csomag további, összességében közel 10 milliárd eurónyi részéhez hozzáférjen, de 2024 januárja óta semmilyen lépésre sem szánta el magát a kormány. Azaz a REPowerEU-ban lévő pénzre sem számíthat a mostani állás szerint.
A magyar kormány úgy kalkulált kezdetben, hogy ezt a pénzt úgy is fel lehet venni, ha közben az orosz beszállítás is marad, mert az import letiltásához további szankciók kellenének, azokat meg úgyis megvétózza. Ám így, hogy az Európai Bizottság most a REPowerEU köntösébe bújtatja az orosz termékek kitiltását, Budapest nem tud vétózni. A brüsszeli eljárás nem túl elegáns, de jogilag tarthatónak tűnik, főleg, hogy Magyarország is elfogadta annak idején a tervet, benne az elvi célt is az orosz energia teljes kitiltására. A Bizottság mostani javaslata szerint tehát legfeljebb 2027 végéig vásárolhatna Magyarország orosz olajat.
A jól jövedelmező gázüzletektől gyorsan eltiltanák a magyar kereskedőket
A gáz esetében Magyarország szempontjából különösen kemény lépésekre készül a Bizottság, ugyanebben a csomagban. Idén év végétől ugyanis megtiltanák új szerződések kötését az oroszokkal. Pedig mostanában magyar kereskedők jól keresnek alkalmi gázvásárlási ügyleteken.
Két módon érkezik orosz gáz Magyarországra. Van az MVM-nek egy 2036-ig érvényes úgynevezett hosszú távú szerződése a Gazprommal, ami alapján évi 4,5 milliárd köbméter gázt vesz. Ennek az árát a holland gáztőzsdéhez kötötték, azaz nem olcsóbb, mintha bárki mástól venné, de a szállítás biztos. Ez a teljes magyar fogyasztás mintegy felét fedezi. Ezt a szerződést a mostani EU-s terv legkésőbb 2027 végéig felmondatná a magyar kormánnyal.
Mivel az oroszok nem sok helyen tudják már eladni a gázukat Európában, 2024 óta egyre nagyobb mennyiségben adnak el gázt on the spot alapon, azaz alkalmi szerződésekkel is. Az üzlet idén pörgött fel igazán, miután leálltak a szállítások az Ukrajnán átmenő vezetékeken, és így a Balkán felől Magyarországra érkező Török Áramlat maradt az egyetlen orosz gázt EU-ba szállító vezeték.
Innen több magyar kötődésű kereskedő is vásárol rendszeresen gázt. Piaci információink szerint az így vásárolt gáz 10-15 százalékkal olcsóbb, mint a holland tőzsdei ár. Ez komoly üzleti lehetőség a kereskedőknek, de él vele az MVM is, összekeverve az így vásárolt gázt a hosszú távú szerződés drágább gázával.
Ezt az üzleti modellt már idén év végétől betiltaná az EU.
Ráadásul addig is az összes szerződést be kellene mutatni az Európai Bizottságnak, azaz kiderülne, hogy pontosan mely cégek élnek a lehetőséggel. Keringenek pletykák arról, hogy a magyar kormányhoz vagy egyenesen a miniszterelnökhöz jól bekötött szereplők is érdekeltek lehetnek ebben az üzleti modellben.
Nem csoda, hogy Orbán Viktor és Szijjártó Péter külügyminiszter is nagyon élesen támadja a tervet, és azt ígérik, mindent megtesznek azért, hogy ne legyen belőle EU-s törvény.
Lehet megint zsarolni a szankciókkal?
Az Orbán-kormány eddigi működése alapján leginkább arra lehet számítani, hogy a miniszterelnök legkésőbb a júniusi EU-csúcson a kérdést összeköti az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításával. A 2014 óta hatályos, és azóta egyre csak bővülő szankciós csomagot félévente meg kell hosszabbítani, és itt vétójoga van minden tagállamnak.
Már az év eleji meghosszabbításkor is jelezte a magyar kormány, hogy vétózna, de nyugati lapértesülések szerint Marco Rubio amerikai külügyminiszter erről telefonon lebeszélte Szijjártó Pétert. Szijjártó annak idején csak annyit mondott a beszélgetésről, hogy „küszöbön áll az új aranykor Magyarország és az Egyesült Államok politikai kapcsolatrendszerében”, a szankciókra nem tért ki, de az egyértelmű, hogy a beszélgetést követően állt el a vétótól a magyar kormány, úgy, hogy az EU-tól nem is kért cserébe semmit.
Hogy az USA júniusban is kéri-e a szankciók megszavazását, azt talán még Washingtonban sem tudják. Mindenesetre a magyar kormány elemi érdeke lenne, hogy ezúttal ne tűnjön blöffnek egy újabb fenyegetés a vétóval, és ehhez nem ártana szövetségeseket is szereznie. Csakhogy nincs túl sok barátja a magyar miniszterelnöknek.
Innen nézve a magát most éppen trumpistának mondó Simion román elnökjelölt fontos potenciális szövetségese lehetne Orbánnak az Európai Tanácsban,
ami talán megmagyarázhatja, hogy miért volt képes a magyar miniszterelnök meleg szavakkal üdvözölni őt Tihanyból, annak ellenére is, hogy az RMDSZ és az erdélyi magyarság többsége frászt kap a gondolattól, hogy Simion hatalomra juthat.
Orbán azt mondta pénteken, hogy kétszeresére emelkednének a rezsiköltségek, ha leállna az orosz beszállítás. Ez azonban alaptalan állítás. Mint láttuk, a lakosságot gázzal ellátó MVM nyugat-európai áron veszi az orosz gáz nagy részét. Az új EU-s terv hatályba lépése elsősorban spot piacon aktív kereskedőket érintené hátrányosan, egy olyan, kevéssé transzparens szegmensét az üzletnek, ahol a Gazprom választja ki a vevőit, és életszerű úgy vélekedni, hogy ezekbe a döntésekbe bevonják a magyar kormányt is. Vagyis az orosz gázimport fenntartása, és minden ezt célzó törekvés, például a zsarolás a szankciókkal, elsősorban ezt az üzleti kört védené, és nem a lakosság pénztárcáját.
Az ukránok látványos kémfogása
Ugyanakkor az sem kizárt, hogy az ukrán kormány esetleg azért csinált médiafelhajtást a kárpátaljai magyar kémek elfogásából, hogy még jobban elszigetelje a magyar kormányt az EU-n belül, és így még nehezebb legyen akár a szankciók meghosszabbítását, akár az orosz energiahordozók kitiltását megakadályoznia. Jelenleg ugyanis ez a két legégetőbb ügy, ami az ukránokat aggaszthatja a magyar kormány nyilvános törekvései közül.
Az ukránok éppen akkor jöttek elő a magyar kémek meghökkentő leleplezésével, amikor az EU legerősebb országainak vezetői Kijevbe látogattak. Ezzel különös nemzetközi figyelmet kaphatott, hogy egy NATO-tagállam többek között az ukrán légvédelem állásairól gyűjtött információkat.
Nem úgy tűnik, hogy a magyar kormányt érdekelné a kárpátaljai magyarok sorsa
Úgy tűnik, hogy nemcsak a romániai magyarság védelmét írhatják felül Orbán külpolitikai törekvései, hanem az ukrajnaiét is. A magyar kormány ugyanis lemondta a kisebbségi jogok rendezését célzó hétfői ungvári találkozót. Az ukrán kormány korábban jelezte, hogy kész a magyar igények szerint visszavonni vagy enyhíteni a magyar oktatást és nyelvhasználatot korlátozó, 2015-ben hozott törvényeken. Április 29-én az erről szóló budapesti tárgyalások optimista nyilatkozatokkal végződtek, de a folytatás most a magyar kormány döntése értelmében elmaradt.
A magyar kormány a Kárpátalján elfogott kémek „széles nyilvánosság előtti bemutatása” miatt mondta le a találkozót, amikor az ukrán delegációt vezető miniszterelnök-helyettes már a helyszínen volt. Vagyis minden feszültség ellenére az ukránok készen álltak a tárgyalás folytatására.
Egyébként is nehéz feltételezni, hogy a kisebbségi kérdésben a magyar kormány őszintén a megegyezésre törekedett. A kisebbségi jogok garantálásáért cserébe ugyanis az ukránok az EU-s csatlakozási tárgyalásuk magyar támogatását várnák el. Csakhogy azzal, hogy a magyar kormány hetek óta az ukrán EU-tagság elleni kampánnyal bombázza a lakosságot, eleve olyan helyzetbe lavírozta magát, amiből nem lehetne csak úgy – egy gyors ungvári alkuval – kitáncolni.
Akár van titkos anyagi érdeke a magyar kormányzati szereplőknek az orosz energiaimport fenntartásában, akár nincs; és akár úgy igaz a kárpátaljai kémvád, ahogy azt az ukrán sajtó bemutatta, akár nem; egy körülmény mindenképpen feltűnő: a magyar kormányzat az EU-n belüli politizálásával és az Ukrajna elleni belpolitikai kampányával egy entitásnak biztos, hogy kedvez. Ez az entitás pedig az orosz kormány, amelynek komoly érdeke az európai belső konfliktusok szítása, illetve az, hogy Ukrajna ellen hangolja a közvéleményt.
Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a tárgyalásuk után tartott sajtótájékoztatón Kijevben 2024. július 2-án (fotó: AFP/Genya Savilov)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
