Kettévágott védvonal a Donbaszban, problémás német katonai támogatás – helyzetkép a 281. napon

OSW
| 2022.12.03. | OSW

Az oroszok Bahmut közelében kettévágták az ukrán védvonalat, az ukránok az orosz logisztika vasúti elemeit támadják. Kritizálható az Ukrajnának biztosított és biztosítandó német katonai segítségnyújtás. Kijev jogi eszközökkel kíván fellépni a Moszkvai Patriarchátus alá tartozó Ukrán Ortodox Egyházzal szemben. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 281. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.

A képhez tartozó alt jellemző üres; valasz_elofizetoi_kampany_2000x558_k2-1.jpg a fájlnév

A legfontosabbak röviden:

A frontvonal november 30-án (forrás: Military Land)

Részletes helyzetkép:

Az orosz hadsereg elfoglalta a Bahmutot Horlivkával összekötő köz- és vasúttól nyugatra fekvő ukrán védvonal középső szakaszát, illetve északról és délkeletről Sziverszk felé közeledik. Bahmuttól délre és keletre, Horlivkától nyugatra, illetve Avdijivkától északra az oroszok sikertelenül támadhattak. 

A Donyeck városától nyugatra fekvő kiszögellésben az agresszor erői elérhették Marjinkát – a település külvárosában harcok folynak. Mindkét oldal sikertelenül támadja Harkiv és Luhanszk megyék közös közigazgatási határvidékét. Kreminna térségében az ukrán erők kiszélesítették a támadási sávot – ennek köszönhetően északról a városhoz közelednek. Az oroszok Herszon és Zaporizzsja megyék megszállt részeiben átcsoportosíthatnak, illetve magukat erősíthetik.

A Donbasz november 30-án (forrás: Military Land)

Az orosz rakétatámadások célpontjai Dnyipro városa, Mikolajiv, illetve Zaporizzsja és utóbbi elővárosai voltak. Az orosz tüzérség és légierő a teljes harcérintkezési vonal mentén, illetve az államhatár menti területeken is folytatta támadásait az ukrán erők állásai és azok háta ellen. Állandó tüzérségi tűz alatt van Herszon, illetve Nikopol és az utóbbi körül fekvő települések. Az ukrán vezérkar szerint az oroszok jelentősen növelték a légierő aktivitását. Az ukrán tüzérségi lövetések következményeként Zaporizzsja megyében, a Melitopol és Tokmak között található vasúti híd megsérülhetett. Melitopolban újabb alkalommal hajtottak végre ukrán diverzánstevékenységet, s minden valószínűség szerint ezen tevékenység következménye volt a Brjanszki területen található üzemanyag-tárolóban bekövetkezett tűz is.

A brit védelmi tárca az orosz taktika megváltozásáról szóló információt tett közzé. A manőverező tevékenység céljából létrehozott zászlóalj-harccsoportokról (BTG-ról) kiderült: nem megfelelőek a pozíciós harc körülményeihez. A BTG-k fő hátránya az elégtelen számú gyalogság lehet, a tüzérség az egyes BTG-k közötti decentralizálása pedig nem tette lehetővé az oroszok számára az ukrán hadsereg felett tűzerőben meglévő előnyük teljes kihasználását. Ukrán források szerint az oroszok a századszintű harccsoportok használatától is visszalépnek – ezek keretében előzetes tüzérségi előkészítés után 100–150 katonányi erővel hajtottak végre támadásokat, nehéz harcjárművek jelentős támogatása mellett. Támadásra jelenleg 30–40 katonára rúgó szakaszszintű csoportokat használnak.

Szlovákia arról tájékoztatott: Ukrajnának 30 darab BMP–1-es páncélozott harcjárművet adott át, ezekért Németországból kaphat fegyverzetet. Franciaországból Ukrajnába érkezhettek azok az LRU rakéta-sorozatvetők, amelyek az amerikai M270-es francia változatai. Németország többek között három darab Biber [Hód] hídvető harckocsit, nyolc darab vízalatti drónt, illetve a Mi–24-es harci helikopterekhez pótalkatrészeket adott át. Berlin azt is bejelentette, hogy 2023 tavaszán további hét darab, korábban leselejtezésre kijelölt „Gepárd” önjáró légvédelmi eszközt újít fel és ad át Ukrajnának. Ezen felül a német védelmi tárca korábban tizennégy darab THeMIS személyzet nélküli, szállítási és felderítési célokat szolgáló szárazföldi járműre (UGV; Unmanned Ground Vehicle) kötött szerződést – ezek Ukrajnába a következő év második negyedévében érkezhetnek. A Pentagon hat darab NASAMS-indítóállomás leszállításáról írt alá szerződést az ukrán hadsereg számára – a szállítási határidő 2025 (sic!) novembere. Washington jelenleg tárgyal az Öböl-menti országok által használt NASAMS-rendszerek Ukrajnának [a fenti dátumhoz képest] korábban való átadásáról.

Az Ukrán Légierő Parancsnokságának szóvivője, Jurij Ihnat ezredes újabb alkalommal kért légvédelmi felszereléseket, s az alkalom adta lehetőséggel élve arra is rámutatott: Ukrajnának elengedhetetlenül fontos, hogy többfeladatú nyugati repülőgépekhez jusson (újabb alkalommal utalt az F–15-ösökre és F–16-osokra). Kijelentette: a beszerzett MiG–29-es vadászgépek nem oldják meg az ukrán légierő előtt álló problémákat, mivel ezek minden tekintetben alulmaradnak a modern orosz repülőgépekkel szemben.

November 28-án Olekszij Reznyikov védelmi miniszter kijelentette: az Oroszország által február 24-e óta támadott célpontok 97 százaléka polgári létesítmény volt. Összesen több mint 16 000 rakétatámadást jegyeztek fel – ebből 14 000 lakóépületeket, 250 a közlekedési infrastruktúra létesítményeit, körülbelül 200 az energetikai létesítményeket, illetve több mint 500 katonai objektumokat érintett. November 30-án az ukrán hadsereg főparancsnoka, Valerij Zaluzsnyij tábornok arról tájékoztatott, hogy a háború kezdete óta a rádiótechnikai egységek több mint 240 000 légicélt észleltek – a védők ezek körülbelül 80 százalékát lőhették le. 

November 28-án Dmitro Kuleba külügyminiszter azt kérte, hogy az energetikai rendszer működésének visszaállítása céljából gyorsan szállítsanak le transzformátorokat, illetve azt is: növeljék az Ukrajnának biztosítandó áramfejlesztő generátorok és légvédelmi rendszerek számát – ezek nélkül az energetikai krízis folytatódni fog. Habár megjavították, az energetikai rendszert továbbra is pusztítani fogják a rakétatámadások. Denisz Smihal miniszterelnök arról tájékoztatott, hogy a villamosenergia-termelés a fogyasztási szükséglet 70 százalékát fedezi, a harmincszázalékos hiányt fogyasztási korlátozásokkal korrigálják. Biztosított arról, hogy az áramszolgáltatás tervezett- és vészleállásai ellenére napi öt–hat óra erejéig sikerül majd biztosítani az áramszolgáltatást. November 30-án Volodimir Zelenszkij megerősítette, hogy körülbelül hatmillió felhasználó maradt áramszolgáltatás nélkül – főleg Kijevben és környékén, illetve Vinnicja, Lemberg, Odessza, Hmelnickij és Cserkaszi megyékben.

December 1-jén Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsa arra utasította a kormányt, hogy nyújtson be törvénytervezetet a Moszkvai Patriarchátus fennhatósága alá tartozó Ukrán Ortodox Egyház (MP–UOE) működésének betiltásáról, illetve kezdeményezzen vizsgálatot az egyház által Kijevben fenntartott Pecserszka lavra működésének jogalapjáról. Zelenszkij elnök minden biztonsági szervet arra szólított fel, hogy növeljék az orosz titkosszolgálatok vallási körökben végzett diverzánsaktivitásának felderítésével kapcsolatos tevékenységüket. December 2-án az SzBU folytatta a november 22-én megkezdett kémelhárító műveletet: az MP–UOE újabb létesítményeit kutatták át Zsitormir és Rivne megyékben, illetve Kárpátalján. Kiemelték, hogy a fő feladat azon személyek azonosítása, akik Ukrajna állami függetlenségét sértő illegális tevékenységben vehetnek részt. Az ukrán katonai hírszerzés nem zárta ki, hogy az MP–OUE klérusának az oroszokkal való együttműködés vádjával őrizetbe vett tagjait fogságban lévő ukrán katonákra cserélhetik ki.

Oroszország folytatja a Lengyelország és Ukrajna elleni dezinformációs műveletet. November 30-án Szergej Nariskin, az orosz külföldi hírszerzés (SzVR) vezetője elmondta, hogy Lengyelország Lemberg és Ivano-Frankivszk megye, illetve Ternopil megye egy részének annektálását tervezi. Nariskin szerint Varsó meg van arról győződve: „kárpótlást” kell, hogy kapjon az Ukrajnának nyújtott katonai és humanitárius segítségért, a lengyel hatóságok pedig „népszavazás” lefolytatására készülnek az ukrán állam nyugati részében. Mihajlo Podoljak, az ukrán Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója kiemelte: Oroszország – az egymással baráti viszonyt fenntartó államok közötti bizalmatlanság keltése céljából – még mindig azt a legendát propagálja, hogy Lengyelország állítólagosan készen áll szomszédja területe egy részének elcsatolására.

Az OSW szakértőinek kommentárja:


Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.


Nyitókép: ukrán katonák egy 2Sz3 Akacija önjáró lövegben a keleti fronton 2022. novmber 30-án (fotó: AFP/Jevhen Tyitov)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

hirdetés

#háború#Oroszország#OSW#Ukrajna