Ha az ellenzékre szavazol, az egyházi tandíjra voksolsz? Bese Gergő pap állításaira Márki-Zay Péter válaszol
Az ellenzékre húzott iksszel a katolikusok a falusi templomok tömeges bezárására, az egyházi iskolákban gyerekenkénti 50-60 ezer forintos tandíj bevezetésére, az egyházi szociális intézményekben havi 250-300 ezres díj kivetésére voksolnak – ezt mondta Bese Gergő katolikus pap egy budai templomban tartott vasárnapi kampányrendezvényen. Április harmadikán a katolikusok tényleg falusi templomok sorsáról és ingyenes egyházi oktatásról szavaznak? A Válasz Online megkereste a kampányoló papot, hogy megtudjuk, mi alapján fogalmazott meg ilyen konkrét állításokat, de Márki-Zay Pétert is szembesítettük Bese kijelentéseivel. Hogy lássuk, mi igaz a tervekből. Spoiler: semmi.
Az eseményről készült vágatlan videó korábban elérhető volt a Zugligeti Szent Család Youtube-csatornán, de onnan törölték, viszont felkerült a Mértékletesség nevű csatornára, itt nézhető végig. Alább szó szerinti leiratokat közlünk az elhangzottakból, de rövid videóidézetekben is mutatjuk, mit mondott Bese Gergő atya.
A közvélemény-kutatók szerint a Fidesz tarolni fog vidéken, ám mindössze néhány fővárosi jelöltet tud – legfeljebb – a parlamentbe juttatni. Köztük lehet Fürjes Balázs, a hegyvidéki jelölt, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár, Hajnal Miklós ellenfele. Errefelé még a templom is kampányterep, vasárnap Gyermekvédelem, gender és más kényes ügyek – valódi vagy álproblémák? címmel hirdettek a Fidesz melletti rendezvényt Szilvay Gergely, a Mandiner munkatársa és Bese Gergő atya részvételével. Szilvay dzsenderezésével most nem foglalkozunk, de a miniszterelnök Karmelita kolostori irodáját beszentelő plébános lényegében azt állította: a saját egyháza ellen szavaz az a katolikus, aki az ellenzék mellé húzza az ikszet. Miért is? Kigyűjtöttük a legfontosabb állításokat (Bese Gergőnél rákérdeztünk azok forrására), s szembesítettük velük Márki-Zay Péter közös ellenzéki miniszterelnök-jelöltet. Jó okunk van rá: ha netán tévednek a közvélemény-kutatók és mégis nyer, számon fogjuk kérni.
ELSŐ ÁLLÍTÁS. A kötelező hit- és erkölcstant az ellenzék megszüntetné, és Bese szerint ez sok vidéki templom működését ellehetlenítené, mert a papok bérét ma főként a hitoktatásból fedezik. A püspökségének B-terve van az ellenzék győzelme esetén: az ő körzetében tízből nyolc plébániát feladnának.
RÉSZLET BESE GERGŐ BESZÉDÉBŐL: „Amikor az X-et odatessszük, az egyik pont a hit- és erkölcstan megszüntetése az állami iskolákban. A csomag ezt is tartalmazza, ez is benne van abban a trójai falóban, amit tolnak elénk hét gyermekkel és katolikus mázzal. (…) Kedves budaiak, papként három diplomával úgy élek a három faluban, hogy ha nincs hit- és erkölcstanoktatás, akkor annak a három falunak nincs papja. Szalkszentmártonban a 20 embernél 2000 forintnál több perselypénz még nem volt, és ki kell fizetni a 8000 forintos villanyt. Ha meghal valaki, ami a temetésért járna a papnak, benn kell hagyni a rendszerben, egyébként kikötik az áramot. A három diplomával nincs meg a diplomás minimálbér; 28 órában tanítok, és abban a pillanatban, ahogy megszüntetik a hit- és erkölcstanoktatást, az egyházmegyének van egy B-terve, hogy fel kell adni a három falut. Az esperesi kerületünkben tíz plébániából kettő marad. (…) Csak vasárnaponként és temetésre tudunk majd kimenni, mert azt bírjuk kifizetni. Nagyon kemény élet van vidéken, ha a pap is elhagyja a hajót, akkor mi marad ott? A három településen összesen 8000 ember él, és a 8000 ott lakó katolikus pap és református lelkész nélkül marad. Számomra ez a tét: dolgozhatunk-e tovább az Isten ügyéért, vagy mindazt, amit eddig építettünk, amit elértünk eddig, a megkeresztelt gyerekeket, akiket úgy hoztak hittanra, hogy se hang, se kép, és most ministrálnak, közösségbe tartoznak, ezekért a gyerekekért megyek be a fülkébe április harmadikán.”
(A felvételen kb. a 18. perctől)
[HÁTTÉR] Valójában a papok nem a hitoktatásból járó összegből élnek, a perselypénz és temetésekért járó díj mellé az állam 2021-ben 5,2 milliárd forint jövedelempótlékot biztosított a kistelepüléseken szolgáló papoknak, lelkészeknek, rabbiknak. Számításaink szerint ez személyenként havi százezer forint feletti összeg. Bese Gergő a Válasz Online-nak azt mondta, az egyházmegye náluk ezt a sekrestyések fizetésére, illetve a templomok javítására fordítja. A magyar iskolákban jelenleg sem kötelező a hit- és erkölcstan, lehet választani: a tanulók fele dönt a hittan mellett, a többiek etikára járnak. A falusi iskolákban rendszerint laikus hitoktatók foglalkoznak a gyerekekkel, a lapunk által megkérdezett papok legfeljebb néhány órát tartanak hetente. Bese Gergő példája egyedi – ő többet tanít, mint a legtöbb főállású pedagógus. Tömeges templombezárásra tehát még a szabályok esetleges változása esetén sem kerülne sor. De lesz ilyen szabály?
Megszüntetné az ellenzék a kötelezően választható hit- és erkölcstan órát?
MÁRKI-ZAY PÉTER VÁLASZA: „Nem. Nincs közös akarat, a programban sem szerepel, hogy módosítanánk a kötelezően választható hit- és erkölcstan oktatáson, ahogy a hitoktatók állami finanszírozásán sem. Fontosnak tartjuk az egyház közösségszervező, nemzetmegtartó tevékenységét, amellyel azt is üzenjük, hogy anyagilag sem akarjuk elengedni a szolgálattevők kezét, csak a támogatást átláthatóan és nem politikai érdektől átitatva juttatnánk.”
MÁSODIK ÁLLÍTÁS. Államosítják azokat az egyházi iskolákat, ahol a településen csak egy iskola működik; az ott dolgozó tanárok állása veszélybe kerül
RÉSZLET BESE GERGŐ BESZÉDÉBŐL: „Pátyon egy lakossági fórumon elhangzik a következő egy hete: minden település, amelynek egyetlen iskolája egyházi, azt vissza kell venni. Ötvenes évek. A következik a választás, ha nem úgy alakul, akkor szeptembertől már nem Szent Balázs, hanem Radnóti [az iskola neve], és penderítik ki azokat, akik mondjuk erőteljesebben képviselik ezt az irányt. Nekünk a kalocsai egyházmegyében nyolc ilyen intézményünk van, nyolc iskolánk van veszélyben, hol van még a többi más intézmény.”
(A felvételen kb. a 34. perctől)
[HÁTTÉR] Bese Gergő a Válasz Online-nak azt mondta, Szél Bernadett pátyi fórumán hangzott el az a kijelentés, hogy vissza kell venni ezeket az iskolákat. A kis falvak iskoláinak jelentős részét átvette az egyház, mert nagyon kevés gyermek járt oda, ezért az állam már nem kívánta fenntartani az intézményt. Az oktatás olyan alulfinanszírozott, hogy az iskolák menekülnek az egyházakhoz, amelyek nagyvonalúbbak a dologi kiadások szintjén, és a legtöbb esetben nagyobb szabadságot biztosítanak a közösség számára, mint a végtelenül túlcentralizált, filléres gondokkal küzdő állami iskolák. Az államosítás tehát gyerekek tízezreinek sorsát érintené. De van ilyen elképzelés?
Tartalmazza az egyházi iskolák államosításának tervét az ellenzék programja az egyiskolás falvakban?
MÁRKI-ZAY PÉTER VÁLASZA: „Nem. Az egyházi iskolák egy töredék részénél tervezett korrekcióról is világosan beszél a program, visszavételről szó sincs. Az új kormány a nem vallásos nevelést igénylő tanulók iránti kötelességének is eleget tesz azzal, hogy biztosítja számukra a nem vallási közösség által fenntartott oktatási intézményben való tanulást. Azokon a településeken, ahol ez jelenleg nem lehetséges, az új kormány egyeztetést kezdeményez az intézményfenntartó vallási közösséggel a megoldásról. Ennek a kötelezettségének az új kormány a ciklus végéig maradéktalanul eleget kíván tenni. Azaz az intézmény egyházi fenntartásban marad, az egyeztetés arról a megoldásról folyik, hogy az egyházi intézmény biztosítson az ezt igénylők számára nem vallásos tagozatot. A kormány ezen kötelességéről nem lehet vita.”
HARMADIK ÁLLÍTÁS: A vatikáni–magyar szerződés felülbírálása miatt gyermekenként havi 50-60 ezer forint tandíjat kell majd fizetni azoknak, akik egyházi iskolába szeretnék járatni a gyerekeiket.
RÉSZLET BESE GERGŐ BESZÉDÉBŐL: „A csomag tartalmazza a vatikáni magyar szerződés felfüggesztését. Mit jelent ez? Ha 1-1-es a támogatás, vagyis egyet kap az állami és egyet egyházi is, az olyan lesz, hogy egyet az állami és valamennyit az egyházi. Az lesz a szöveg, hogy a [különbséget] tegye hozzá az egyház, meg azok a szülők, akik oda akarják járatni a gyereküket. Sokat voltam a Prohászkában Budakeszin, és láttam a családokat, akiknek két, három, négy vagy öt gyereke is ott tanul. Számításom szerint havi 50-60 ezer forintot kellene gyerekenként a szülőknek mellé tenni, ha ezt kihúzzák alólunk, csak a vatikáni-magyar szerződés felfüggesztése révén. Ez is benne van a pakliban, és nem kitaláció, leírva vagyon. Csak meg kell keresni azt, hogy DK és a csomagban benne van. Ők is ott vannak; egy X és egy hetes csomagot kapsz, abban ez is ott van. Nagyon résen és észnél [légy], mert az egyházi iskolák létezése, léte, és a települések egy szem iskolája – ami egyházi – fennmaradása a tét.”
(A felvételen kb. a 35. perctől)
[HÁTTÉR] Miért pont 50-60 ezer forintot kellene fizetni? – vetődhet fel a kérdés. Bese Gergő lapunknak azt mondta, hogy az ellenzéki politikusok rendszeresen hivatkoznak Romhányi Balázsnak, a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest ügyvezetőjének kutatására, amely szerint az egyházi és az állami iskolákba járó tanulók állami támogatása között csaknem négyszeres a különbség. Mivel az ellenzék szerint fenntartótól függetlenül ugyanannyi támogatásnak kell járnia, a plébános elosztotta a jelenlegi támogatást néggyel és úgy vélte, a többit a szülőknek kell majd kipótolni. Tegyük hozzá, nincs ilyen különbség egy tanulóra vetítve, az egyházi óvodák és szakképzés kevesebb pénzt, az általános iskolák ugyanannyi összeget kapnak, mint az államiak. Egyedül a gimnáziumoknál vannak előnyben az egyháziak, ott is a dologi kiadások révén. De tényleg fizetniük kell majd a szülőknek?
Tartalmazza-e a vatikáni szerződés felmondását, az egyházi iskolákban tandíj kivetését az ellenzék?
MÁRKI-ZAY PÉTER VÁLASZA: „Nem. Föl sem vetődött, a közös egyházpolitikai programban sem szerepel a vatikáni szerződés felbontása. Ha már tételesen kiemelte Bese Gergő: bár a DK mint párt programja egyénileg ezt tartalmazza, az egyeztetéseken konstruktívan tudomásul vették a többi párt és az én személyes álláspontomat.”
NEGYEDIK ÁLLÍTÁS: Az egyházi szociális intézmények veszélybe kerülnek, háromszázezer forintos díjat vetnek ki a vatikáni-magyar szerződés felülvizsgálata miatt
RÉSZLET BESE GERGŐ BESZÉDÉBŐL: „Nemcsak az egyházi iskolásainkat viszem be [lélekben a szavazófülkébe magammal], hanem a a szociális otthonokban lakókat is. Azt a sok tízezer időset, akikkel bentlakásos vagy bejárós intézményeinkben foglalkozunk. Ők is a vatikáni-magyar szerződés szerint 1-1 arányban kapják majd a támogatásokat. Nagyon sok szociális intézményünk van, mert öregedő társadalom vagyunk. Mi lesz ezekkel az időseinkkel? Amikor a gyerekeiknek azt mondják, 250-300 ezer forint per hónap [ a térítési díj] plusz gyógyszer? Az én 88 éves nagymamámnak 53 ezer forint a gyógyszerszámlája. (…) Mit fogunk mondani azoknak, akik ezt képtelenek kifizetni? Utcára tesszük? Meddig bírja az egyház az 1 százalékos adó felajánlásokból, meg az 1800 forintos szalkszentmártoni perselypénzből segíteni ezeket az intézményeinket? Ne legyünk naivak, elmondják, hogy semmi baj nem lesz ezzel, csak áttárgyaljuk a szerződéseinket. Ezt mindig meg szoktok szívni, ha csak átgondoljuk, meg átszervezzük. Kedveseim, résen lenni. Ott vannak az elesettjeink, az időseink az otthonokban. Rájuk is gondolj, amikor a 12. kerületben ikszelsz. Mi lesz velük?”
(A felvételen kb. az 52. perctől)
[HÁTTÉR] A magyar-vatikáni államközi szerződést még a Horn-kormány kötötte. A megállapodás lényege, hogy a katolikus egyház nem kapja vissza egykori földbirtokait és más elkommunizált jövedelemtermelő egységeit, cserébe a magyar állam garanciát vállal bizonyos többlettámogatások kifizetésére. Az egyház a szerződés alapján képes saját – állami feladatot ellátó intézményeiben – esetenként kedvezőbb körülményeket teremteni, mint az állam a sajátjaiban. Tényleg jönnek a sokszázezres térítési díjak az egyházi intézményekben?
Csökkentené az ellenzék választási győzelme esetén az egyházi szociális intézményeknek járó juttatásokat a vatikáni szerződés felmondásával?
MÁRKI-ZAY PÉTER VÁLASZA: „Megismétlem: föl sem merült a közös egyházpolitikai program alkotásakor a vatikáni szerződés fölbontása. Az egyik legfontosabb mondat a programunkból az alábbi: »Magától értetődőnek tekinti, hogy a vallási közösségek a számukra fontos témákban a nyilvánosság előtt megszólalnak, a közéletben részt vesznek, szükség esetén a kormány döntéseit is kritikával illetik.« Ez a kijelentés egy vállalás. Mi – szemben a magát kereszténydemokratának hazudó kormánnyal – nem csak hogy eltűrjük, hanem fontosnak tartjuk, hogy a mindenkori hatalmat az egyház kritizálja, ha szükségesnek tartja.”
Ha máshol is tapasztalta, hogy bármelyik politikai párt mellett egyházi intézményben tartottak kampányrendezvényt, kérjük, ossza meg szerkesztőségünkkel a szerk@valaszonline.hu címen!
Nyitókép: Bese Gergő atya Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes társaságában, valamint Márki-Zay Péter összellenzéki miniszterelnök-jelölt (fotók forrása: Bese Gergő és Márki-Zay Péter Facebook)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
