„Jól értem, hogy a kamara kilencórás jelenléti rendelésre kötelezné a háziorvosi kart? Ha nem, akkor ez megint nem több a Tisza párt által megrendelt politikai hangulatkeltésnél, ami méltatlan a köztestülethez!” – írta Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Válasz Extra legutóbbi egészségügyi podcastjához a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Facebook-oldalán. Az adásban két háziorvossal kerestük az alapellátás […]
Bővebben >>>Az elmúlt években fizikai dolgozók sorát tartották csapdahelyzetben: munkát nem végezhettek, bért nem kaphattak, egészségügyi ellátás nem járt nekik, de ki sem rúgták őket – mindezt legálisan. Az Alkotmánybíróság márciustól megsemmisíttette az ezt lehetővé tevő törvényi rendelkezést, innentől az egészségügyi okból munkára alkalmatlanok terhét áthelyezte a cégek vállára. Történetek magukra hagyott kékgallérosokról, akiknek elkopott a testük.
Bővebben >>>Ugyan évtizedek óta mást sem hallunk, mint azt, hogy meg kell erősíteni az alapellátást, ma ott tartunk, hogy az ellátásunkért felelős orvos ugyanúgy nem tudja felhívni a kórházat vagy a szakrendelőt, ahogy a betegek sem. Hogyan tudná elrendezni akkor a gyógyítását? Minden 10. praxis üres, a gyerekorvosi ellátás most omlik össze, a valaha 5-10 millió forintért vett körzeteket egy forintért sem tudják eladni. De hogyan lehetne ezt jól csinálni? Kovács Beáta Hollandiából hazatért háziorvos és Póta György, a sokáig a miniszter tanácsadó testületében aktív szerepet vállaló tapasztalt házi-gyermekorvos segítségével mutatjuk meg. A műsor a Magyar Orvosi Kamarával partnerségben készült.
Bővebben >>>„Húzd, ki tudja, meddig húzhatod”. Az Ipsos felmérése szerint az emberek 72 százaléka veszni hagyja adója 1%-át. Kérjük, húzza meg ezt a lépést, két kattintás az egész, és akár lapunk megmaradása lehet a tét. Kedden este jár le a határidő. Rögtönzött közvéleménykutatásunk szerint az emberek a következő okokból nem rendelkeznek adójuk 1%-áról: 1. Túl bonyolultnak tartják. […]
Bővebben >>>Magyarország egyik legszegényebb településére követtük a Tiszát, hogy lássuk, elérte-e a népszerűsége azt a szintet, amellyel meg tudja zavarni a kormánypártnak roma voksokat szállító rendszert, és hogy lássuk, mi történik, ha 15 év után megjelenik egy versengő politikai erő? Élő Anita riportja.
Bővebben >>>Volt egy álmunk: szerettünk volna úgy és addig élni, mint az osztrákok. Nem sikerült. Ma tíz magyar férfiből négy nem éri meg a nyugdíjkorhatárt. Ki a hibás? Az elveszett életévekről, vagyis a hosszabb élet titkáról beszélgetünk a Válasz Extra ötödik adásában Szüts Krisztina kardiológussal, az országos kardiológiai intézet sürgősségi osztályának vezetőjével és Vitrai József népegészségügyi szakértővel. A műsorvezető: Élő Anita.
Bővebben >>>Lengyel és szlovák sorstársak után először avat boldoggá a katolikus egyház magyar nőt, aki a második világháborúban szexuális célú erőszak áldozataként halt meg. A 80 éve szovjet katonák által meggyilkolt fiatal lány vértanúként való elismerése újra ráirányítja a figyelmet a több százezer megerőszakolt magyar nő sorsára, és az ezt övező kényszerű hallgatásra.
Bővebben >>>Püspöki gesztusra várnak a győri hívek, miután Veres András eltiltotta a misézéstől Benkovich Ferencet, Győr legismertebb templomépítő papját, a város díszpolgárát. A plébános a konfliktus kitörése óta nem adott interjút, most először szólal meg. Hogyan jutottunk el odáig, hogy a szocializmus idején 20 ezer ember ünnepelte a győri templom felszentelését, és most a 77 éves pap csak egyedül, hívek és ministráns nélkül misézhet? Exkluzív interjú.
Bővebben >>>Jánossomorján hétfőn tüntetéssel tiltakoztak, hogy a 3500, tőlük közel 30 kilométerre leölt fertőzött szarvasmarhát ne a város határában levő szeméttelepre helyezzék el. Nagy István agrárminiszter, a térség országgyűlési képviselője Mosonmagyaróvár elvesztése után kényszerhelyzetbe került, hétfőn körzete második legnagyobb településén tüntettek a tervbe vett döntés ellen. A Válasz Online elsőként tudta meg, hogy sikerrel.
Bővebben >>>Az idő = élet, emiatt biztatnak mindenkit, hogy vegyen részt szűrőprogramokon. Ám amikor rossz eredmény születik, sokan hetekig, hónapokig várnak a kezelés megkezdésére. Miért? A Válasz Extra negyedik adása ezt a kérdést járja körül az onkológia témakörében. Élő Anita vendégei Borbényi Erika onkológus, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház Onkológiai Gondozójának főorvosa és Rékassy Balázs orvos, egészségügyi közgazdász. Műsorunk a Magyar Orvosi Kamarával partnerségben készült.
Bővebben >>>A KSH áltudományosnak minősítette a lapunkban megjelent tanulmányt, amelyben kutatók állították: a statisztikai hivatal relatív jövedelmi szegénységi adataival nagy a baj. A KSH szerint a minimálbér és a közmunkásbér magyarázza a szegénységi küszöb körüli, toronymagasan kiugró értékeket. A Válasz Online ismét a kutatókhoz fordult, hogy megtudjuk, elfogadható-e szerintük a hivatal válasza. Nos, nem az.
Bővebben >>>„Természetes módon nem alakulhattak így a KSH jövedelmi szegénységi adatai” – állítja két tudományos kutató. Az állami statisztikai hivatal évekig olyan adatokat tett közzé, amelyek csak szándékos manipuláció vagy súlyos szakmai tévedés eredményeként állhattak elő. Ez elsőként a nemzetközi partnereknek tűnt fel. Írásunk annak történetét mondja el, hogyan jött rá az ELTE adjunktusa és a TÁRKI vezető kutatója, hogy furcsa dolgok történtek a szegénységi adatokkal: rengetegen átestek a szegénységi küszöbön, és éppen fölé érkeztek. Így az uniós és a hazai statisztikákban – és persze a politikai közbeszédben – már nem számítanak szegénynek.
Bővebben >>>Visszakoznak az akadémikusok és félreértésre hivatkoznak. Állításuk szerint nem kivonulni akartak, csupán figyelmeztetni ennek veszélyére, ha Orbán Viktor megjelenne az MTA alapításának 200. évfordulóján tartandó ünnepi ülésen. Figyelmeztetni arra, hogy mások esetleg kivonulhatnának.
Bővebben >>>Amennyiben Orbán Viktor májusban meglátogatná a tudományos akadémia alapításának 200. évfordulójára emlékező ünnepi ülést, tiltakozásul a részt vevők számottevő része elhagyná a termet – tartalmazza a Magyar Tudományos Akadémia gazdasági és jogtudományok osztályának állásfoglalása.
Bővebben >>>Az Eurostat már csak 9,3 millióra tartja hazánk népességét és öt százalékkal több külföldön élő magyart mért 2024-ben Európában, mint egy évvel korábban. Az aktív korosztálynak immár hét százaléka tartózkodik Nyugaton. Közben háromszor annyian jönnek, mint 2010-ben, a többségük Ázsiából érkezik, illetve szép számmal költöznek ide nyugati nyugdíjasok is.
Bővebben >>>
