A Válasz Online három éve a bizonyíték: a közösségi finanszírozás működik
Három év – háromezer új támogató. Íratlan szerződésünk az olvasókkal változatlan: megmaradunk, a munkát beletesszük, önazonosak leszünk, évről évre feljebb lépünk. Közösen sikerülni fog!
December 10-e mindig több lesz nekünk, mint egy céges születésnap. 2018 őszén nem volt se lapunk, se munkahelyünk, se olvasótáborunk. Csupán hetekkel voltunk azután, hogy a Heti Választ, Magyarország második legolvasottabb közéleti hetilapját szabályosan kilőtték alólunk. A keserűségből aztán elhatározás született: a saját hajunknál fogva húzzuk ki magunkat a bajból, és új szellemi otthont alapítunk. Újságot, ami csak a mienk. Mivel se tőkénk, se titkos befektetőnk nem volt, a sikernek egyetlen mércét állítottunk: van-e elég támogató olvasó, aki hajlandó mellénk állni és bizonyítani, hogy a sokszor lenézett és kinevetett közösségi finanszírozási modell működőképes. Eleinte három hónapot adtunk magunknak: ha ennyi idő alatt nem mozdul meg valami, ha nem jön elég „előfizető”, abbahagyjuk.
A három hónap letelt rég, immár a három év is. A kísérlet nemhogy sikerült, de a merészebb terveinket is felülmúlta. Újság, podcast, teltházas klubesteken találkozó valós közösség és újságíró-iskola épült az évek alatt, tégláról téglára. Korántsem érezzük, hogy kész vagyunk, de már magabiztosan kijelentjük: a közösségi finanszírozás működik.
Amikor emellett döntöttünk, pontosan tudtuk, hogy az elátkozott magyar sajtóviszonyokat, az országot mentálisan felőrlő politikai szekértábor-háborút nem tudjuk megoldani – megkerülni viszont igen. És utat találni sok ezer olyan olvasni és gondolkodni szerető emberhez, aki többet szeretne látni és hallani a világból és az országból, mint amit a bulvár- és a – bármilyen oldali – propagandasajtó kínál neki.
Mert minden ellenkező híreszteléssel ellentétben van olyan, hogy független sajtó. Akkor is, ha e sokat kopott kifejezés mára többszörösen a szándékos félreértés és a visszaélésszerű használat áldozata lett. Pedig nem kellene máshogy értelmezni, csak így: pártok, pártkasszák, zavaros üzleti körök felől nézve. Ha egy lap nem állami- vagy pártkasszán működik, beszédmódja pedig megkülönböztethető a pártok kommunikációs osztályainak beszédmódjától, akkor független. Ha nem, akkor nem. Ez ennyire egyszerű.
A Válasz Online csakis az olvasóktól függ, és van vállalt világnézete: klasszikus konzervatív-szabadelvű szemüvegünket sosem fogjuk levenni, hiszen nincs olyan, hogy értékmentes sajtó. Ám azt, hogy értékeket és világnézetet mennyire nehéz – olykor csaknem lehetetlen – pártpreferenciára lefordítani, nos, azt az elmúlt évtizedekben volt alkalmunk megtanulni idehaza.
Büszkék vagyunk rá, hogy az olvasói finanszírozásnak köszönhetően minden évben feljebb léphettünk: az első születésnapkor indult a HetiVálasz podcast, a második évfordulóig bővültünk Laky Zoltán és Zsuppán András kollégákkal, idén a frissen indult – a túljelentkezés miatt már a második körre toborzó – újságíró-iskolánkra vagyunk büszkék. És örömmel jelentjük: dolgozunk lapunk arculati megújításán! Start 2022 elején.
Büszkék vagyunk az exkluzív sztorikra, tömeges olvasottságú interjúkra, riportokra, mélyfúrós cikkekre, amiket az utóbbi években megjelentethettünk. A Minőségi Újságírás Díjjal elismert Komlóska-riport, a nagy Roska Botond-portréinterjú, a Jordán Ferenc-nyilatkozat, ami megjósolta a járványt, és a szintén virálissá vált folytatás, a turisztikai ügynökségi kormányzati mutyikat és az offshore-ozó DK-st leleplező tényfeltárások, az egyenesen Prágából szállított Karel Schwarzenberg-interjú, a karácsonyi látogatás Mustó Péter szerzetesnél, a velencei-tavi katasztrófa okait feltáró összeállítás, a Matolcsy-kormánybírálat lényegét megfejtő Győrffy Dóra–Lentner Csaba-kibeszélő, valamint a Fudan-sztorit politikai, gazdasági oldalról megvilágító, szintén rendkívül népszerű cikkek és podcastok.
„Éltetheti a naponta megújuló meglepetés: miről szól ma a Válasz? És hogyan? A régi erények, az oknyomozás, a tárgyilagosság az aranyfedezet. Ebből a szempontból a »helyét« majd kiharcolja magának” – írta lapindító köszöntőjében Sólyom László pontosan három évvel ezelőtt, 2018. december 10-én. Ma három évvel ezelőtt minden itt kezdődött. Megmaradtunk és megerősödtünk, de érezzük, hogy vállalásunk és a volt köztársasági elnök szavai köteleznek. Szeretnénk még feljebb lépni: bővülni, fejleszteni, többet és magasabb minőséget adni.
Mindezt továbbra sem titkos befektetőktől, politikai sugar daddy-ktől várjuk. A harmadik születésnapon a célunk még 3000 támogató olvasó.
Mindenekelőtt olyanok közül, akik már most is naponta velünk vannak, követik a Válasz Online cikkeit és podcastjait, de még nem köteleződtek el „előfizetőként”, még nem kapják napi tartalomajánlónkat és az ezüst-, valamint aranyfokozatú támogatáshoz járó Válasz Klub-meghívókat sem. Havi klubestjeinken az elmúlt három évben a magyar szellemi, kulturális és politikai élet fontos szereplőivel beszélgettünk, amilyen Cserhalmi György, Lackfi János és Lovasi András, Gyurgyák János, Lányi András, Tarlós István és Karácsony Gergely, Márki-Zay Péter és Stumpf István.
Ez a cikk tehát nem más, mint meghívó: először is a válaszos közösségbe, illetve meghívó egy közös küldetésre, a bulvár- és propagandamentes sajtó megerősítésére. Végül meghívót küldünk mindenkinek, aki már velünk van, hogy a hó- és évfordulón újítsa meg a támogatását, vegyen részt továbbra is lapunk működésének fenntartásában! Nem fogunk kis szavakat használni: a magyar sajtó elmúlt évtizedének egyik legjobb történetét szeretnénk véghez vinni. Ehhez azonban az olvasókra is szükség van.
Három év – háromezer új támogató. Íratlan szerződésünk az olvasókkal változatlan: megmaradunk, a munkát beletesszük, önazonosak maradunk, évről évre feljebb lépünk.
Közösen sikerülni fog.
