Kiderítettük: magyar állampolgárságot kapott a Polat család – Válasz Online
 

Kiderítettük: magyar állampolgárságot kapott a Polat család

Bódis András
| 2020.11.11. | sztori

Magyarország honosította az Orbán–Erdoğan-szövetség személyi biztosítékaként működő üzletember, Adnan Polat családjának egyes tagjait – értesült török forrásból a Válasz Online. Sőt: meg is találtuk azt az okmányt, amely igazolja, hogy a „trónörökös”, Kerim Polat legalább 2018 óta kettős állampolgár. A kormányzat mindemellett a magyar erőműpiac tekintélyes hányadát is átengedte a korábban Orbán Ráhel társaságában lefotózott apának és fiának. Gyűjtésünkből kiderül: egy-két éven belül megyényi területek villamosenergia-ellátása múlik majd rajtuk, illetve most épülő, „fél paksnyi” kapacitású napelempark-hálózatukon.


Hirdetés

Szűk két éve még csak annyit állítottunk Adnan Polatról, hogy török létére bizalmába fogadta a hatalom, azaz igyekezett minden hatósági porszemet eltakarítani a projektjei elől. Továbbá a kormányzat azt a törekvését is támogatta, hogy energiapiaci kulcsszereplővé váljon Magyarországon. Mostanra erősebb tényekkel is elő tudunk rukkolni. Egyrészt igazolni fogjuk, hogy a Polat család magyar (és ezzel EU-s) állampolgárságot kapott; a „trónörökös” fiú, Kerim honosításáról papírunk van. Másfelől bemutatjuk, hogy miért fog ezen az isztambuli famílián múlni több megyényi magyar terület villamosenergia-ellátása. Történetünk hősei annak ellenére haraphatnak óriásit az itteni szolárpiacba, hogy Orbán Viktor 2018-as eskütételét követően nemzetstratégiai ügyként, kvázi szuverenitáskérdésként beszélt a napelempark-telepítésekről.

A keleti mogulok „becsatornázására”, honosítására nem egy példát tudunk hozni a 2010 utáni Magyarországról. Négy éve a Heti Válaszban írtuk meg, hogy a kormánnyal békésen üzletelő, az Orbán család budai házának tőszomszédságában ingatlant vásároló Ghaith Pharaont annak ellenére tartózkodási engedéllyel jutalmazták a magyar hatóságok, hogy az FBI épp csalás, zsarolás és felbujtás miatt körözte. Később kiderült, hogy a szaúdi-libanoni „olajfáraó” honosítási kérelmet is benyújtott, de a folyamat végül elakadt, ráadásul a milliárdos időközben meghalt. Szintén megjárta a sajtót, hogy egy tajvani csúcsgazdag, a Kövér László házelnök bizalmát élvező Frank Liu sikeresen szerzett magyar állampolgárságot.

Hogy a Polat család egyes tagjai is hasonló kegyben részesülhettek, először török forrásból tudta meg a Válasz Online. Írtunk is levelet az állampolgársági ügyekben illetékes fővárosi kormányhivatalnak; próbáltunk hivatalos úton a végére járni, mikor nyújtott be – ha benyújtott – honosítási kérelmet, illetve mikor lett magyar állampolgár Adnan és/vagy Kerim Polat. Arról is érdeklődtünk, az állampolgárság megszerzéséhez szükséges mely feltételek alól kaptak – ha kaptak – mentességet az említett üzletemberek.

Adnan Polat és Kerim Polat a magyar miniszterelnök 2018-as beiktatási beszédén a Parlamentben. Fotó: HVG/Túry Gergely

Kérdéseinket arra alapoztuk, hogy a két Polat kvázi közszereplőként mozog a hazai nyilvánosságban. Együtt vettek részt Orbán Viktor 2018-as parlamenti beiktatási beszédén – ahol a miniszterelnök a jövőnk egyik zálogaként szólt a napelemparkokról (mára kiderült: az ő napelemparkjaikról is). Adnan Polat ráadásul a magyar kormány által alapított és pénzelt Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány elnöke, továbbá tulajdonosa a külügyi tárca török, görög és ciprusi partnerirodáinak. Mi több: a Magyar Narancsban négy éve olyan sajtófotók is megjelentek, amelyek Orbán Ráhel és a miniszterelnöki főtanácsadóként jegyzett Rahói Zsuzsanna tárgyalópartnereiként ábrázolják a Polat-apát és -fiút. Ekkoriban ugyan volt közös vállalkozása a török félnek Tiborcz Istvánnal, arra azonban máig nincs magyarázhat, miféle megbeszélnivalója lehetett Adnannal és Kerimmel a semmilyen céges és közfunkciót nem viselő Orbán Ráhelnek, illetve az őt kísérő állami alkalmazott Rahóinak.

Noha Pharaon-témában annak idején a Belügyminisztériumtól még érkeztek érdemi válaszfoszlányok, az állampolgársági ügyeket 2017-ben átvevő kormányhivatal most csak annyit felelt az általunk feltett Polat-kérdésekre: „a vonatkozó adatvédelmi jogszabályok értemében személyes adatok harmadik félnek nem adhatók ki”. Persze a török családnak ugyancsak címeztünk egy elektronikus levelet: tőlük is igyekeztünk megtudni az állítólagos honosításuk részleteit, valamint, hogy a rokonaik közül mások is folyamodtak-e magyar állampolgárságért. A Polat Holding nevében érkezett válasz így szólt: „a kért szenzitív személyes adatokkal kapcsolatban nem tudunk tájékoztatást adni”.

Ettől függetlenül az immár harminc magyarországi érdekeltségből álló Polat-csoport cégbírósági aktái között felleltük Kerim Budapesten kiállított személyi igazolványának hiteles másolatát. A két és fél éve érvényes okmányon pedig minden kétséget kizáróan szerepel, hogy a kártya gazdája magyar állampolgár (nyilván a török mellett).

Kerim Polat magyar személyi igazolványa (a személyes adatokat szándékosan tettük felismerhetetlenné)

Ugyanilyen fontos fejlemény az is, hogy – miként az alábbi gyűjtésünkből kiolvasható – a Polat család mára a Nemzeti Együttműködés Rendszere egyik legfontosabb tartóoszlopává vált. Ott vannak a magyar hadiipari beszerzéseknél, egész városrészt készülnek felépíteni a budapesti Soroksári úton (magánprojektjüket a kormány természetesen nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé minősítette), és immár a Türk Tanáccsal való együttműködésben is ők segédkeznek. A leglényegesebb azonban, hogy a magyar sajtóban már beharangozott napelempark-hálózatuk egy-két éven belül működni kezd.

Mostani összeállításunkból válik először nyilvánvalóvá, hogy Polaték foltszerűen fejlesztenek: Bács, Borsod, Jász, Nógrád, Pest és Vas megyét már biztosan beveszik, és összességében jóval nagyobb erőművi rendszert építenek, mint a többi NER-szereplő, az állami Magyar Villamos Művek, a Mol és a Kaposváron nyomuló kínaiak együttvéve.

Csak Mezőcsátra például öt szolárparkot terveznek; e beruházás elektromosáram-termelése elegendő lesz 195 ezer család éves energiaszükségletének kielégítéséhez. Mindez a teljes Borsod-Abaúj-Zemplén megyei háztartási villamosáram-igény közel 68 százalékát jelenti. Ám mostani tudásunk szerint a Polat-csoport legalább négy mezőcsátnyi napelemparkot létesít szerte az országban.

Az alábbiakból továbbá kiderül, hogy a török terjeszkedésnek lehetnek nemzetbiztonsági vetületei is. Hiszen szó sincs arról, hogy a félig „magyarrá lett” Polatok csak a saját pénzükkel segítik az itteni haza gyarapodását. Az ő társaságukban más Erdoğan-lekötelezett oligarchák is benyomultak a vidéki erőművi és a budapesti városfejlesztési projektekbe. Tehát érdemes rögzíteni: nem családi, hanem török nemzeti előretörés terepe lett Magyarország.

×××

A Polat család stratégiai befektetései Magyarországon

I. Energetika

Az otthonában inkább szélturbinákat telepítő Adnan Polat maga jelentette be néhány éve a Forbes magazin török kiadásában, hogy 1000 megawattos napelempark-hálózatot szervezne Magyarországon; ez a Paksi Atomerőmű 2000 MW-os kapacitástömegének a felét jelenti. A gyakorlatban az isztambuli üzletember nem egyetlen gigantikus energetikai létesítményt álmodott ide, hanem 50 MW-os kapacitású fotovoltaikus kiserőművek „tömegét” (az ország különböző pontjain). Ha az 1000 MW-os célszám igaz, akkor legalább húsz ilyen szolárparknak kell kinőnie a földből mostanában, illetve az előttünk álló egy-két évben. A Válasz Online egyelőre kilenc fejlesztési zónában 16 erőművi egységet azonosított különböző hatósági, önkormányzati, földhivatali, cégbírósági adatbázisok átfésülése után – ezek mindegyikére önálló projektcéget alapított/vásárolt a török-magyar potenát.

Íme az érintett területek (zárójelben a fejlesztést végző társaságok neve):

Bács-Kiskun megye
• Kiskunhalas: egy napelempark (Naboo SolarPark Kft.)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye
• Mezőcsát: öt napelempark (Alderaan Solarpark Kft., Mithra Solar Kft., Aton Solar Kft., Theia Solar Kft., Boreas Solar Kft.)

Jász-Nagykun-Szolnok megye
• Szolnok északi határa: két napelempark (Ganymede SolarPark Kft., Transdate Time Kft.)
• Túrkeve: egy napelempark (Jupiter Solution SolarPark Kft.)
• Szászberek: egy napelempark (Callisto SolarPark Kft.)
• Ismeretlen megyei helyszínen egy további napelempark (Tatooine Solarpark Kft. Frissítés: másfél héttel cikkünk megjelenése után kiderült, hogy ez a projektcég végül Tiborcz István holdudvarában landol.)

Nógrád megye
• Szügy, Csesztve: egy napelempark (PowerWatt Kft.)

Pest megye
• Inárcs: két újabb napelempark (a fejlesztést végző Virgin Solar Kft.-ben egyelőre nem vezették át Polaték tulajdonjogát, de a cégbíróságon iktatott zálogszerződés bizonyítja, hogy hamarosan ez az érdekeltség is török kézre kerül)

Vas megye
• Gersekarát, Sárfimizdó: két napelempark (HSE Europa Solar Kft., Jupiter Flex SolarPark Kft.)

A Polat-csoport idén négy újabb kiserőművi projekttársaságot hozott létre (Titan SolarPark Kft., Pandora SolarPark Kft., Rhea SolarPark Kft., Mimas SolarPark). Ezekhez egyelőre nem tudunk megyéket, helyszíneket rendelni, de a fenti 16-tal együtt már biztosan meglesz a húsz darab 50MW-os egység az országban, vagyis a „fél paksnyi” beépített kapacitás. Polaték egyébként egy hollandiai „fejcégen” (HSWE Investments B.V.) keresztül törtek be a magyar energiapiacra; ez az amszterdami vállalat alapította a fenti projekttársaságok munkáját összehangoló „holdingokat” (DNN Solar Partners Kft., KP Solar Kft., PolSolar Kft.), illetve a közös brandért és szakmai munkáért felelős SolServices Kft.-t is. Vagyis jelenleg mindösszesen 22 darab magyarországi érdekeltség tartozik a Polat-féle napbirodalomba. Lényeges ugyanakkor, hogy a török óriásvállalkozó nem önállóan, hanem más honfitársaival közösen hódította meg hazánkat. A cégbírósági dokumentációból kiderül, hogy például a Jász-Nagykun-Szolnok és Vas megyei napelemparkok finanszírozásába (szintén egy amszterdami cégen keresztül) beszállt a világhírű Federal-Mogul autóalkatrészgyár törökországi partnereként ismert Dereli család. A Nógrád, illetve Pest megyei projektekhez pedig az a Demirer família társult (egy török és egy holland vállalat „takarásában”), amellyel Polaték odahaza is kötelékben repültek az erőműpiacon.

II. Hadiipar

Miként a honvédség modernizálásáról szóló minapi cikkünkben megírtuk, a magyar kormány Törökországból vásárol kerekes gyalogsági harcjárműveket. A Nurol Makina nevű vállalat által gyártott terepjárók beszerzését – a HVG írása szerint – az állami útépítőtendereken hasító Szíjj László által résztulajdonolt HT Division Zrt.-n keresztül intézik. Azt már mi tesszük hozzá, hogy ez utóbbi céget a Polat Holding budapesti főhadiszállására, a Városligeti fasor 38. szám alá jegyezték be, és Szíjj tulajdonostársa nem más, mint Suat Gökhan Karakus. Aki pedig Adnan Polat bejáratott magyarországi ügyintézője. A harcjárműveket gyártó Nurol tulajdonosi köre egyébként a Polat-csoport budapesti városrészfejlesztési projektjében is jelen van – de erről már a következő pontban írunk.

III. Ingatlanfejlesztés  

A) Új városrész a pesti Közvágóhíd területén. Polaték itt az isztambuli Piyalepaşa-projektjükhöz hasonló átalakítás keretében lakóparki, szállodai, sétálóutcai hátteret akarnak biztosítani a Nemzeti Színház és a Müpa zónájának. Vállalatuk (APD Real Estate Kft.) a védett terület szinte egészét leradírozta – az ikonikus víztorony, bálterem és bikaszobrok kivételével –, és már „csak” az építkezés van hátra. A „városmodernizálásba” Adnan Polat befektetőtársként a Çarmikli és az Özaltın családot is bevonta (mindenkinek egyharmadnyi üzletrésze van különböző holland és luxemburgi érdekeltségeken keresztül). Ők olyasféle tényezők odahaza, mint Mészáros Lőrinc és Szíjj László mifelénk; a két török família konzorciumban bonyolította le az egyik legjelentősebb sztrádaprojektet, Isztambul és Izmir összekötését (a bő 400 kilométeres autópályának része egy óriáshíd is, amely a Márvány-tengert íveli át). És nem mellékesen: a Çarmikli család gigantikus cégcsoportjába tartozik az a Nurol Makina is, amelyet híres harcjárműgyártóként említettünk az imént.

B) Spitz-villából Polat-irodaház. A már szintén emlegetett Városligeti fasori főhadiszállást annak idején Tiborcz Istvánnal együtt szerezte meg Adnan Polat, ám 2016 őszén a kormányfő veje kiszállt az épületet birtokba vevő és felújító társaságból (mai nevén: Polat Hungary Kft.).

C) KISZ-székházból lakó- és szállodatömb. A Duna Pearl néven futó fejlesztés már bőven a lakásértékesítés fázisában tart – a „Duna új ékkövének” óriásplakátjaiba, hirdetéseibe szinte bárki belebotolhat a fővárosban. A pesti, Pozsonyi úti telken korábban a KISZ KB székháza, majd a K&H irodaháza magasodott. A projektcég (PD Real Estate Development Kft.) felerészben Polaté; tulajdonostársa a Jász-Nagykun-Szolnok és Vas megyei napelemparkoknál már említett Dereli család.

Az egykori KISZ KB-székház helyén épülő Duna Pearl lakópark és szálloda látványterve

IV. Kereskedelem, külkapcsolatok

A 2018-i tartó ciklusban Polat cégét (ALX Magyar-Török Kft.) választotta hivatalos török, görög és ciprusi partneréül a külügyi tárca, pontosabban a mára megszüntetett Magyar Nemzeti Kereskedőház. Az utód, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség persze továbbra is pénzeli (havi 77 millió forinttal) Adnan Polat irodahálózatát – amely ma már a Türk Tanáccsal való kapcsolattartásért is felel. Mindemellett a magyar állam Polat irodaházában működteti az isztambuli magyar intézetet, a főkonzulátust, továbbá az Eximbank helyi képviseletét is.

V. Kerámiabiznisz

A hadiipari pontnál emlegetett ügyintéző, Suat Gökhan Karakus visz Magyarországon egy olyan céget is (Ege Tile Kft.), amely a kelet-közép-európai térségben kizárólagos forgalmazója a fali és padlóburkolatokat gyártó Ege Seramiknak, a Polat család egyik legrégebbi vállalatának. Az Ege már 1993-tól jelen van a magyar piacon, volt például a Vasas labdarúgócsapat mezszponzora – köszönhetően az edzőként a török válogatottnál is megfordult Mészöly Kálmánnak. Állítólag 2005-ben a focilegenda mutatta be Orbán Viktort Adnan Polatnak.

VI. Kultúra

Adnan Polat, Recep Tayyip Erdoğan török köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök Gül Baba felújított türbéjének felavatásán Budapesten 2018. október 9-én. Fotó: Anadolu Agency/Murat Cetinmuhurdar

Adnan Polat korábban szponzorálta a Kurultáj „törzsi gyűlést”, de a török nemzeti missziót folytató Magyar-Török Gül Baba Baráti Egyesület képviselőjeként, illetve a magyar állam által alapított (a külügyi tárca pénzéből működő) Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány elnökeként is ő funkcionál. Utóbbi feladata a Gül Baba Türbéje és az azt körülvevő kert, valamint az ezekhez kapcsolódó kulturális értékek megóvása, üzemeltetése fenntartása. Ugyanebben az alapítványban kurátor a magyar kormányfő nemzetközi főtanácsadója, a nagy lélegeztetőgép-üzletről szóló cikkünkben felemlegetett Rahói Zsuzsanna. Aki, mint nyitóképünkön is látszik, már évekkel ezelőtt Orbán Ráhel „segítőjeként” tárgyalt Adnan Polattal és fiával.


Nyitókép: Orbán Ráhel, Rahói Zsuzsanna, Adnan Polat és Kerim Polat a budapesti Gresham-palota teraszán. Fotó: Németh Dániel (2016)

Ez a cikk olvasóink támogatása nélkül nem készülhetett volna el. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

#Adnan Polat#Törökország