Kiderítettük: magyar állampolgárságot kapott a Polat család

Bódis András
| 2020.11.11. | sztori

Magyarország honosította az Orbán–Erdoğan-szövetség személyi biztosítékaként működő üzletember, Adnan Polat családjának egyes tagjait – értesült török forrásból a Válasz Online. Sőt: meg is találtuk azt az okmányt, amely igazolja, hogy a „trónörökös”, Kerim Polat legalább 2018 óta kettős állampolgár. A kormányzat mindemellett a magyar erőműpiac tekintélyes hányadát is átengedte a korábban Orbán Ráhel társaságában lefotózott apának és fiának. Gyűjtésünkből kiderül: egy-két éven belül megyényi területek villamosenergia-ellátása múlik majd rajtuk, illetve most épülő, „fél paksnyi” kapacitású napelempark-hálózatukon.

KÖSZÖNJÜK!

A Válasz Online szerkesztőségi tulajdonban van, létét „előfizetőinek” köszönheti. Itt nincs bulvár, nincs propaganda. Kérjük, csatlakozzon támogatói körünkhöz!
CSATLAKOZOM

Szűk két éve még csak annyit állítottunk Adnan Polatról, hogy török létére bizalmába fogadta a hatalom, azaz igyekezett minden hatósági porszemet eltakarítani a projektjei elől. Továbbá a kormányzat azt a törekvését is támogatta, hogy energiapiaci kulcsszereplővé váljon Magyarországon. Mostanra erősebb tényekkel is elő tudunk rukkolni. Egyrészt igazolni fogjuk, hogy a Polat család magyar (és ezzel EU-s) állampolgárságot kapott; a „trónörökös” fiú, Kerim honosításáról papírunk van. Másfelől bemutatjuk, hogy miért fog ezen az isztambuli famílián múlni több megyényi magyar terület villamosenergia-ellátása. Történetünk hősei annak ellenére haraphatnak óriásit az itteni szolárpiacba, hogy Orbán Viktor 2018-as eskütételét követően nemzetstratégiai ügyként, kvázi szuverenitáskérdésként beszélt a napelempark-telepítésekről.

A keleti mogulok „becsatornázására”, honosítására nem egy példát tudunk hozni a 2010 utáni Magyarországról. Négy éve a Heti Válaszban írtuk meg, hogy a kormánnyal békésen üzletelő, az Orbán család budai házának tőszomszédságában ingatlant vásároló Ghaith Pharaont annak ellenére tartózkodási engedéllyel jutalmazták a magyar hatóságok, hogy az FBI épp csalás, zsarolás és felbujtás miatt körözte. Később kiderült, hogy a szaúdi-libanoni „olajfáraó” honosítási kérelmet is benyújtott, de a folyamat végül elakadt, ráadásul a milliárdos időközben meghalt. Szintén megjárta a sajtót, hogy egy tajvani csúcsgazdag, a Kövér László házelnök bizalmát élvező Frank Liu sikeresen szerzett magyar állampolgárságot.

Hogy a Polat család egyes tagjai is hasonló kegyben részesülhettek, először török forrásból tudta meg a Válasz Online. Írtunk is levelet az állampolgársági ügyekben illetékes fővárosi kormányhivatalnak; próbáltunk hivatalos úton a végére járni, mikor nyújtott be – ha benyújtott – honosítási kérelmet, illetve mikor lett magyar állampolgár Adnan és/vagy Kerim Polat. Arról is érdeklődtünk, az állampolgárság megszerzéséhez szükséges mely feltételek alól kaptak – ha kaptak – mentességet az említett üzletemberek.

Adnan Polat és Kerim Polat a magyar miniszterelnök 2018-as beiktatási beszédén a Parlamentben. Fotó: HVG/Túry Gergely

Kérdéseinket arra alapoztuk, hogy a két Polat kvázi közszereplőként mozog a hazai nyilvánosságban. Együtt vettek részt Orbán Viktor 2018-as parlamenti beiktatási beszédén – ahol a miniszterelnök a jövőnk egyik zálogaként szólt a napelemparkokról (mára kiderült: az ő napelemparkjaikról is). Adnan Polat ráadásul a magyar kormány által alapított és pénzelt Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány elnöke, továbbá tulajdonosa a külügyi tárca török, görög és ciprusi partnerirodáinak. Mi több: a Magyar Narancsban négy éve olyan sajtófotók is megjelentek, amelyek Orbán Ráhel és a miniszterelnöki főtanácsadóként jegyzett Rahói Zsuzsanna tárgyalópartnereiként ábrázolják a Polat-apát és -fiút. Ekkoriban ugyan volt közös vállalkozása a török félnek Tiborcz Istvánnal, arra azonban máig nincs magyarázhat, miféle megbeszélnivalója lehetett Adnannal és Kerimmel a semmilyen céges és közfunkciót nem viselő Orbán Ráhelnek, illetve az őt kísérő állami alkalmazott Rahóinak.

Noha Pharaon-témában annak idején a Belügyminisztériumtól még érkeztek érdemi válaszfoszlányok, az állampolgársági ügyeket 2017-ben átvevő kormányhivatal most csak annyit felelt az általunk feltett Polat-kérdésekre: „a vonatkozó adatvédelmi jogszabályok értemében személyes adatok harmadik félnek nem adhatók ki”. Persze a török családnak ugyancsak címeztünk egy elektronikus levelet: tőlük is igyekeztünk megtudni az állítólagos honosításuk részleteit, valamint, hogy a rokonaik közül mások is folyamodtak-e magyar állampolgárságért. A Polat Holding nevében érkezett válasz így szólt: „a kért szenzitív személyes adatokkal kapcsolatban nem tudunk tájékoztatást adni”.

Ettől függetlenül az immár harminc magyarországi érdekeltségből álló Polat-csoport cégbírósági aktái között felleltük Kerim Budapesten kiállított személyi igazolványának hiteles másolatát. A két és fél éve érvényes okmányon pedig minden kétséget kizáróan szerepel, hogy a kártya gazdája magyar állampolgár (nyilván a török mellett).

Kerim Polat magyar személyi igazolványa (a személyes adatokat szándékosan tettük felismerhetetlenné)

Ugyanilyen fontos fejlemény az is, hogy – miként az alábbi gyűjtésünkből kiolvasható – a Polat család mára a Nemzeti Együttműködés Rendszere egyik legfontosabb tartóoszlopává vált. Ott vannak a magyar hadiipari beszerzéseknél, egész városrészt készülnek felépíteni a budapesti Soroksári úton (magánprojektjüket a kormány természetesen nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé minősítette), és immár a Türk Tanáccsal való együttműködésben is ők segédkeznek. A leglényegesebb azonban, hogy a magyar sajtóban már beharangozott napelempark-hálózatuk egy-két éven belül működni kezd.

Mostani összeállításunkból válik először nyilvánvalóvá, hogy Polaték foltszerűen fejlesztenek: Bács, Borsod, Jász, Nógrád, Pest és Vas megyét már biztosan beveszik, és összességében jóval nagyobb erőművi rendszert építenek, mint a többi NER-szereplő, az állami Magyar Villamos Művek, a Mol és a Kaposváron nyomuló kínaiak együttvéve.

Csak Mezőcsátra például öt szolárparkot terveznek; e beruházás elektromosáram-termelése elegendő lesz 195 ezer család éves energiaszükségletének kielégítéséhez. Mindez a teljes Borsod-Abaúj-Zemplén megyei háztartási villamosáram-igény közel 68 százalékát jelenti. Ám mostani tudásunk szerint a Polat-csoport legalább négy mezőcsátnyi napelemparkot létesít szerte az országban.

Az alábbiakból továbbá kiderül, hogy a török terjeszkedésnek lehetnek nemzetbiztonsági vetületei is. Hiszen szó sincs arról, hogy a félig „magyarrá lett” Polatok csak a saját pénzükkel segítik az itteni haza gyarapodását. Az ő társaságukban más Erdoğan-lekötelezett oligarchák is benyomultak a vidéki erőművi és a budapesti városfejlesztési projektekbe. Tehát érdemes rögzíteni: nem családi, hanem török nemzeti előretörés terepe lett Magyarország.

×××

A Polat család stratégiai befektetései Magyarországon

I. Energetika

Az otthonában inkább szélturbinákat telepítő Adnan Polat maga jelentette be néhány éve a Forbes magazin török kiadásában, hogy 1000 megawattos napelempark-hálózatot szervezne Magyarországon; ez a Paksi Atomerőmű 2000 MW-os kapacitástömegének a felét jelenti. A gyakorlatban az isztambuli üzletember nem egyetlen gigantikus energetikai létesítményt álmodott ide, hanem 50 MW-os kapacitású fotovoltaikus kiserőművek „tömegét” (az ország különböző pontjain). Ha az 1000 MW-os célszám igaz, akkor legalább húsz ilyen szolárparknak kell kinőnie a földből mostanában, illetve az előttünk álló egy-két évben. A Válasz Online egyelőre kilenc fejlesztési zónában 16 erőművi egységet azonosított különböző hatósági, önkormányzati, földhivatali, cégbírósági adatbázisok átfésülése után – ezek mindegyikére önálló projektcéget alapított/vásárolt a török-magyar potenát.

Íme az érintett területek (zárójelben a fejlesztést végző társaságok neve):

Bács-Kiskun megye
• Kiskunhalas: egy napelempark (Naboo SolarPark Kft.)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye
• Mezőcsát: öt napelempark (Alderaan Solarpark Kft., Mithra Solar Kft., Aton Solar Kft., Theia Solar Kft., Boreas Solar Kft.)

Jász-Nagykun-Szolnok megye
• Szolnok északi határa: két napelempark (Ganymede SolarPark Kft., Transdate Time Kft.)
• Túrkeve: egy napelempark (Jupiter Solution SolarPark Kft.)
• Szászberek: egy napelempark (Callisto SolarPark Kft.)
• Ismeretlen megyei helyszínen egy további napelempark (Tatooine Solarpark Kft. Frissítés: másfél héttel cikkünk megjelenése után kiderült, hogy ez a projektcég végül Tiborcz István holdudvarában landol.)

Nógrád megye
• Szügy, Csesztve: egy napelempark (PowerWatt Kft.)

Pest megye
• Inárcs: két újabb napelempark (a fejlesztést végző Virgin Solar Kft.-ben egyelőre nem vezették át Polaték tulajdonjogát, de a cégbíróságon iktatott zálogszerződés bizonyítja, hogy hamarosan ez az érdekeltség is török kézre kerül)

Vas megye
• Gersekarát, Sárfimizdó: két napelempark (HSE Europa Solar Kft., Jupiter Flex SolarPark Kft.)

A Polat-csoport idén négy újabb kiserőművi projekttársaságot hozott létre (Titan SolarPark Kft., Pandora SolarPark Kft., Rhea SolarPark Kft., Mimas SolarPark). Ezekhez egyelőre nem tudunk megyéket, helyszíneket rendelni, de a fenti 16-tal együtt már biztosan meglesz a húsz darab 50MW-os egység az országban, vagyis a „fél paksnyi” beépített kapacitás. Polaték egyébként egy hollandiai „fejcégen” (HSWE Investments B.V.) keresztül törtek be a magyar energiapiacra; ez az amszterdami vállalat alapította a fenti projekttársaságok munkáját összehangoló „holdingokat” (DNN Solar Partners Kft., KP Solar Kft., PolSolar Kft.), illetve a közös brandért és szakmai munkáért felelős SolServices Kft.-t is. Vagyis jelenleg mindösszesen 22 darab magyarországi érdekeltség tartozik a Polat-féle napbirodalomba. Lényeges ugyanakkor, hogy a török óriásvállalkozó nem önállóan, hanem más honfitársaival közösen hódította meg hazánkat. A cégbírósági dokumentációból kiderül, hogy például a Jász-Nagykun-Szolnok és Vas megyei napelemparkok finanszírozásába (szintén egy amszterdami cégen keresztül) beszállt a világhírű Federal-Mogul autóalkatrészgyár törökországi partnereként ismert Dereli család. A Nógrád, illetve Pest megyei projektekhez pedig az a Demirer família társult (egy török és egy holland vállalat „takarásában”), amellyel Polaték odahaza is kötelékben repültek az erőműpiacon.

II. Hadiipar

Miként a honvédség modernizálásáról szóló minapi cikkünkben megírtuk, a magyar kormány Törökországból vásárol kerekes gyalogsági harcjárműveket. A Nurol Makina nevű vállalat által gyártott terepjárók beszerzését – a HVG írása szerint – az állami útépítőtendereken hasító Szíjj László által résztulajdonolt HT Division Zrt.-n keresztül intézik. Azt már mi tesszük hozzá, hogy ez utóbbi céget a Polat Holding budapesti főhadiszállására, a Városligeti fasor 38. szám alá jegyezték be, és Szíjj tulajdonostársa nem más, mint Suat Gökhan Karakus. Aki pedig Adnan Polat bejáratott magyarországi ügyintézője. A harcjárműveket gyártó Nurol tulajdonosi köre egyébként a Polat-csoport budapesti városrészfejlesztési projektjében is jelen van – de erről már a következő pontban írunk.

III. Ingatlanfejlesztés  

A) Új városrész a pesti Közvágóhíd területén. Polaték itt az isztambuli Piyalepaşa-projektjükhöz hasonló átalakítás keretében lakóparki, szállodai, sétálóutcai hátteret akarnak biztosítani a Nemzeti Színház és a Müpa zónájának. Vállalatuk (APD Real Estate Kft.) a védett terület szinte egészét leradírozta – az ikonikus víztorony, bálterem és bikaszobrok kivételével –, és már „csak” az építkezés van hátra. A „városmodernizálásba” Adnan Polat befektetőtársként a Çarmikli és az Özaltın családot is bevonta (mindenkinek egyharmadnyi üzletrésze van különböző holland és luxemburgi érdekeltségeken keresztül). Ők olyasféle tényezők odahaza, mint Mészáros Lőrinc és Szíjj László mifelénk; a két török família konzorciumban bonyolította le az egyik legjelentősebb sztrádaprojektet, Isztambul és Izmir összekötését (a bő 400 kilométeres autópályának része egy óriáshíd is, amely a Márvány-tengert íveli át). És nem mellékesen: a Çarmikli család gigantikus cégcsoportjába tartozik az a Nurol Makina is, amelyet híres harcjárműgyártóként említettünk az imént.

B) Spitz-villából Polat-irodaház. A már szintén emlegetett Városligeti fasori főhadiszállást annak idején Tiborcz Istvánnal együtt szerezte meg Adnan Polat, ám 2016 őszén a kormányfő veje kiszállt az épületet birtokba vevő és felújító társaságból (mai nevén: Polat Hungary Kft.).

C) KISZ-székházból lakó- és szállodatömb. A Duna Pearl néven futó fejlesztés már bőven a lakásértékesítés fázisában tart – a „Duna új ékkövének” óriásplakátjaiba, hirdetéseibe szinte bárki belebotolhat a fővárosban. A pesti, Pozsonyi úti telken korábban a KISZ KB székháza, majd a K&H irodaháza magasodott. A projektcég (PD Real Estate Development Kft.) felerészben Polaté; tulajdonostársa a Jász-Nagykun-Szolnok és Vas megyei napelemparkoknál már említett Dereli család.

Az egykori KISZ KB-székház helyén épülő Duna Pearl lakópark és szálloda látványterve

IV. Kereskedelem, külkapcsolatok

A 2018-i tartó ciklusban Polat cégét (ALX Magyar-Török Kft.) választotta hivatalos török, görög és ciprusi partneréül a külügyi tárca, pontosabban a mára megszüntetett Magyar Nemzeti Kereskedőház. Az utód, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség persze továbbra is pénzeli (havi 77 millió forinttal) Adnan Polat irodahálózatát – amely ma már a Türk Tanáccsal való kapcsolattartásért is felel. Mindemellett a magyar állam Polat irodaházában működteti az isztambuli magyar intézetet, a főkonzulátust, továbbá az Eximbank helyi képviseletét is.

V. Kerámiabiznisz

A hadiipari pontnál emlegetett ügyintéző, Suat Gökhan Karakus visz Magyarországon egy olyan céget is (Ege Tile Kft.), amely a kelet-közép-európai térségben kizárólagos forgalmazója a fali és padlóburkolatokat gyártó Ege Seramiknak, a Polat család egyik legrégebbi vállalatának. Az Ege már 1993-tól jelen van a magyar piacon, volt például a Vasas labdarúgócsapat mezszponzora – köszönhetően az edzőként a török válogatottnál is megfordult Mészöly Kálmánnak. Állítólag 2005-ben a focilegenda mutatta be Orbán Viktort Adnan Polatnak.

VI. Kultúra

Adnan Polat, Recep Tayyip Erdoğan török köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök Gül Baba felújított türbéjének felavatásán Budapesten 2018. október 9-én. Fotó: Anadolu Agency/Murat Cetinmuhurdar

Adnan Polat korábban szponzorálta a Kurultáj „törzsi gyűlést”, de a török nemzeti missziót folytató Magyar-Török Gül Baba Baráti Egyesület képviselőjeként, illetve a magyar állam által alapított (a külügyi tárca pénzéből működő) Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány elnökeként is ő funkcionál. Utóbbi feladata a Gül Baba Türbéje és az azt körülvevő kert, valamint az ezekhez kapcsolódó kulturális értékek megóvása, üzemeltetése fenntartása. Ugyanebben az alapítványban kurátor a magyar kormányfő nemzetközi főtanácsadója, a nagy lélegeztetőgép-üzletről szóló cikkünkben felemlegetett Rahói Zsuzsanna. Aki, mint nyitóképünkön is látszik, már évekkel ezelőtt Orbán Ráhel „segítőjeként” tárgyalt Adnan Polattal és fiával.


Nyitókép: Orbán Ráhel, Rahói Zsuzsanna, Adnan Polat és Kerim Polat a budapesti Gresham-palota teraszán. Fotó: Németh Dániel (2016)

Ez a cikk olvasóink támogatása nélkül nem készülhetett volna el. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

#Adnan Polat#Törökország