Bizonyíték: Adnan Polat a magyar nemzeti burzsoázia új tagja
Az Erdoğan–Orbán-tengely közepén elhelyezkedő Adnan Polat török csúcsgazdagok felvonulási területévé tette Magyarországot: ő és társai immár 25 itteni érdekeltséget ellenőriznek – de ez csak a kezdet. Az isztambuli hódítók gigantikus napelempark-hálózatához ugyanaz a csapat hajtja fel a területeket, amely Tiborcz István bizalmasait is kiszolgálja. De miért engedi át a kormány külföldieknek a szoláripar tekintélyes hányadát, ha ez a stratégiai ágazat egyébként nemzeti vagy klasszikus versenypiaci keretek között is „elketyegne”?
Volt olyan időszak, amikor a gazdasági lapok, üzleti rovatok hetekig foglalkoztak egy-egy nemzetstratégiai jelentőségű – például energiapiaci – fordulattal. Ma ez nem így van. Az elmúlt hetekben csak villanásszerű hírnek bizonyult, hogy Orbán Viktor kínai látogatásakor a Powerchina nevű ottani állami konszern napelempark-telepítési szerződést kötött a magyar kormányfő kíséretéhez tartozó Adnan Polat üzletemberrel. Azzal az isztambuli mogullal, akit immár (sport)barátként is rendre felvállal a miniszterelnök, és aki tavaly maga jelentette be a Forbes magazin török kiadásában, hogy 1000 megawattos szolárpark-hálózatot szervezne Magyarországon.
Mit jelent mindez? A legnagyobb hazai naperőművet nemrég átadó Magyar Villamos Művek terveiben „mindössze” 104,2 MW elérendő összeteljesítmény szerepel (hét önálló óriásprojekt keretében) –, Polat tehát épp tízszer ennyiben, a Paksi Atomerőmű kapacitástömegének felében gondolkodik. És van is alapja az derűlátásának: miközben a magyar kormány a szélfarmépítést lényegében betiltotta, a napos bizniszt bőkezűen támogatja – teljes összhangban az Európai Unióval. Később konkrétumokat is írunk, most azonban csak a lényeget:
éppen az történik, hogy egy török oligarcha „édes hazánk drága földjén” kínai technológiai háttérrel, közpénzek felhasználásával, Orbán Viktor áldásával extraprofit-termelésre rendezkedik be.
A probléma a legkevésbé a kínai kapcsolattal van. Régi ökölszabály a „kormányzástudományban”, hogy a technológiaigényes területeken – vagyis mindenütt, ahol elégtelen a hazai iparági tudás és tapasztalat – odafentről is érdemes bátorítani a külföldi importot. Be kell lássuk, nem vagyunk kollektorfejlesztő nemzet – szemben a kínaiakkal –, benapozott területeink és projektfejlesztésben jártas menedzsereink viszont igenis vannak. Ehhez képest a hazai középvállalkozóknak nemigen marad esélye energiát nyerni a napból: a miniszterelnök személyes tekintélyét inkább Adnan Polat érdekében veti be. És a török partner máris elkezdte szisztematikusan felvásárolni azokat az önálló projektcégeket, amelyek korábban megszerezték (vagy mostanában szerzik meg) a szükséges naperőmű-telepítési engedélyeket. Dömpingáron kínai technikát vásárol, majd később nem győzi igénybe venni az itteni állami támogatást.
hirdetés
Miféle engedélyekről, támogatásokról van szó? A napenergiában utazók 2016 végéig jelentkezhettek az úgynevezett kötelező átvételi támogatás (kát) rendszerébe – ami annyit jelent, hogy az állam segítségével még további 25 évig a piaci ár felett adhatják el a megtermelt villamosenergiát. Márpedig a garantált bevételeket a bankok is szeretik, könnyen adnak hitelt az efféle tuti kimenetű üzletekre, tehát csekély önerővel is lehetett nagyot álmodni. Persze, ahogy „élelmeséknél” lenni szokott, sok vállalkozó csak azért akart beférni a kátba, hogy az engedélyeztetett tervét később haszonnal továbbértékesítse egy-egy nagyobb halnak.
A piaci aranylázat eredményező kát kimúlásával az Európai Unió jóváhagyta az új magyar zöldösztönzőt, a megújuló támogatási rendszert (metár), amellyel az állam már nem mindent, csakis a professzionálisan összerakott, hatékonynak ígérkező projekteket akarja „meglökni”. Nos, Adnan Polat mindenevő: neki kát- és metár-kompatibilis egységek is kellenek. A szent cél érdekében bejegyeztetett Amszterdamban egy napenergiai „fejcéget” (HSWE Investments B.V.), és ezen keresztül robbant be a 2018-as választások után a magyar nappiacra.
A Polat–HSWE-rendszerhez jelenleg már négy budapesti székhelyű csomóponti kft. tartozik, továbbá 14 frissen felvásárolt vagy alapított projekttársaság – és bennünk egy-egy vidéki óriásnaperőműpark-fejlesztés.
Az sem mellékes, hogy a török fél időközben leigazolta – jogi és szabályozási főnöknek – a korábbi Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkárának titkárságvezetőjét, az állami MVM Partner Energiakereskedelmi Zrt. volt igazgatósági tagját, Farkas Gábort. Sőt, az Átlátszó úgy tudja, az Orbán családhoz rokoni szálon kötődő Szeghalmi Balázs ugyancsak a HSWE-gyorsnaszádon teljesít szolgálatot.
Mindkét műszaki-tanácsadói vállalkozást Szelei Péter jegyzi; a cégvezető a Pest megyei Dömsöd önkormányzati testülete előtt nemrég nyíltan is beszélt arról, hogy földekre vadászik, de közben nem önmagát, hanem egy multinacionális beruházót képvisel. Úgy tudjuk, Szelei az elmúlt két évben a Dömsöddel szomszédos Apajon, továbbá Nagykőrösön, illetve Veszprém megye számos településén engedélyeztetett naperőműterveket – és az általa szerzett jogok egy része aztán a Polat-féle 14 projekttársaság egyikénél-másikánál landolt.
A Heti Válaszban korábban már „elővettük” Szelei Pétert, most azonban már internetes bizonyítékot is tudunk mutatni arról, hogy a Beregi-síkon fekvő Gyüre község majdani szolárparkját szintén az ő ezTrade Kft.-je készítette elő – csakhogy ott nem a Polat Group lett a végfelhasználó, hanem a Sájer Gábor–Dicső László–Figura Ferenc-érdekkörbe tartozó négy vállalkozás (Solar Engine, Finasys, Napraforco-Operation és Békés Solar Kft.). Utóbbi három személyt nem azért emlegetjük, hogy ismeretlen nevekkel traktáljuk a nagyérdeműt, hanem, mert – Polathoz hasonlóan – ők is karnyújtásnyira vannak az úgynevezett magyar nemzeti burzsoáziától.
Sájer Gábor nem más, mint az egykor Tiborcz István-érdekeltségként jegyzett, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által „körberajzolt” Elios Zrt. ex-vezérigazgatója, aki olyannyira nem szakadt el a kormányfő vejétől, hogy egyenesen hozzá, a belpesti Mahart-házba jegyeztette be a Gyüre-projektben érdekelt Solar Engine Kft.-t. A mátészalkai illetőségű Dicső László pedig – amellett, hogy Sájer feleségével is van közös cége – a kormányzat udvari sztrádaépítőjével, a Duna Aszfalt-tulaj Szíjj Lászlóval állt dokumentált kapcsolatban; ő ügyvezette az egyik vállalkozását. Figura Ferenc meg még ennél is állandóbb üzlettársa Dicsőnek.
Bár a Sájer–Dicső–Figura-koalíció gyürei zöldmezős beruházása jelentőségét tekintve nem vetekszik a Polat-féle terjeszkedéssel, a magyar állam azért őket is igyekszik elhalmozni „figyelemmel”. A hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint a Magyar Fejlesztési Bank mintegy négymilliárd forintnyi hiperkedvezményes kölcsönt juttatott nekik 42 ezer darab napelemmodul beszerzésére. Mindezt úgy, hogy – miként a G7 gazdasági portál észrevette – az idei választások előtt egyetlen napra újra megnyitottak egy korábban már felfüggesztett uniós pályázatot.
A napos oldalra került magyarok után vissza a náluk még szerencsésebb törökökhöz! Többes számot kell használnunk, mert bár eddig csak Adnan Polatról beszéltünk, ő valójában több isztambuli csúcsgazdagot is bevont a magyarországi terjeszkedésbe. Miként az alábbi cégjegyzékből kiolvasható, az egyik napelemes csomóponti vállalatot, a DNN Solar Partners Kft.-t például a világhírű Federal-Mogul autóalkatrészgyár törökországi partnereként ismert, a helyi bulvársajtóban is gyakran csillogó Dereli családdal közösen birtokolja. A KP Solar Kft. pedig felerészben az erőműspecialista Demirer családé, akikkel Polat odahaza is kötelékben repül – igaz, ott szélturbinákkal szórták meg az országot.
S noha eddig csak az energiaszektorról szóltunk, Orbán Viktor török barátja a magyar ingatlanpiacon is jelentős pozíciókat fogott. Annak idején Tiborcz Istvánnal együtt szerezte meg például a fővárosban a Városligeti fasori Spitz-villát, ám miután a luxusirodaház-kialakításhoz közpénzre (műemléki támogatásra) is lehetett pályázni, a kormányfő veje – adván a látszatra – kiszállt a közös cégből. A már emlegetett Dereli család viszont egyre aktívabb Polat mellett; ők a szolárügyleten túl a Pozsonyi úti volt KISZ KB-székház (később K&H-bankközpont) helyén folyó telepfejlesztésben is partnerévé váltak.
Miként annak idején a Heti Válaszban jeleztük, a pesti Közvágóhíd épületegyüttese már ugyancsak Adnan Polat kezébe került – de az erre a területre álmodott új városrésznek sem ő az egyedüli gazdája. A török felvilág két igazi nagyágyúját vette maga mellé: a Çarmikli és az Özaltin családot. Ez a két família, pontosabban a hozzájuk tartozó nagyvállalatok (Nurol Group, Özaltin Holding) konzorciumban kivitelezik az eddigi legjelentősebb török autópályaprojektet, Isztambul és Izmir összekötését.
hirdetés
Arra már utaltunk elégszer, hogy Polat napipari előretörését erős kormányhátszél segíti, de nincs ez máshogy az ingatlanfronton sem. Ahogy a HVG világossá tette, a kabinet a Közvágóhíd-átépítés elől minden hatósági porszemet eltakarít azzal, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a Soroksári úti beruházást – amely a tervek szerint 7-12 szintes tömbökben, 1232 lakásban, 45 ezer négyzetméternyi irodahelyiségben, kétszáz hotelszobában, közel kétezer férőhelyes mélygarázsban, valamint éttermekben, áruházakban ölt majd testet.
S ha ehhez hozzátesszük az Átlátszó minapi hírét, mely szerint egy Erdoğan-párti politikus családjánál landolt a Ferenciek tere több ékessége (a Centrál Kávéház és a fölötte lévő teljes irodaház, valamint a Marriott-luxusszállóvá alakítandó Matild-palota), szinte már hódításszerűnek tűnik a török befolyásszerzés. Pláne, hogy Polat egy Gül Babáról elnevezett egyesületen és egy alapítványon keresztül kulturális missziót is folytat hazánkban, továbbá a 2014–2018-as ciklusban kiérdemelte az Orbán-kormánytól a két ország gazdasági kapcsolatait olajozó kereskedőházak működtetési jogát (és mindehhez többmilliárdnyi magyar közforintot kapott).
Szinte magától adódik a kérdés: kicsoda Adnan Polat? Recep Tayyip Erdoğan török államfő magyarországi „delegáltja” vagy Orbán Viktor személyes felfedezettje, focibarátja, az új magyar nemzeti burzsoáziába leigazolt idegenlégiós?
Előbbire egyelőre nincs adat, utóbbit viszont ezzel a cikkel bizonyítottnak tekintjük.
××××
A Polat-cégbirodalom Magyarországon
A központ: POLAT Holding A.Ş. (Törökország)
Napenergiai „fejcég”: HSWE Investments B.V. (Hollandia)
Magyarországi csomóponti vállalat I.: DNN Solar Partners Kft.
A társaságban felerészben tulajdonos a Polat-féle HSWE, a másik 50 százalék a szintén amszterdami bejegyzésű Emirkerim B.V.-hez tartozik. Utóbbit a világhírű Federal-Mogul autóalkatrészgyár törökországi partnereként ismert Dereli család birtokolja.
A DNN Solar Partners Kft. által eddig felvásárolt hét naperőműves projekttársaság:
Callisto SolarPark Kft., Naboo SolarPark Kft., Ganymede SolarPark Kft., Jupiter Flex SolarPark Kft., HSE Europa Solar Kft., Jupiter Solution SolarPark Kft., Transdate Time Kft.
Magyarországi csomóponti vállalat II.: PolSolar Kft.
A társaság hivatalosan Adnan Polat fia, Kerim nevén van, de egyértelműen része a hollandiai HSWE-n nyugvó nagy cégstruktúrának.
A PolSolar Kft. által eddig felvásárolt/alapított hat naperőműves projekttársaság:
Tatooine SolarPark Kft., Alderaan SolarPark Kft., Boreas Solar Kft., Theia Solar Kft., Mithra Solar Kft., Aton Solar Kft.
Magyarországi csomóponti vállalat III.: KP Solar Kft.
A társaságban felerészben tulajdonos a HSWE, a másik 50 százalékon a szintén amszterdami bejegyzésű Golden Sunshine B.V. és a török Demirer Enerji A.Ş. osztozik. Mindkét utóbbi cég a szélerőmű-specialista Demirer család befolyása alatt áll.
A KP Solar Kft. által eddig felvásárolt naperőműves projekttársaság:
PowerWatt Kft.
Magyarországi csomóponti vállalat IV.: SerkSolar Kft.
A 100 százalékban HSWE-tulajdonú cégnek egyelőre nincs leányvállalata.
Ingatlanos „fejcég”: HBRE International Investments B.V. (Hollandia)
A Soroksári úti (Közvágóhíd) új városrészépítés projektvállalata: APD Real Estate Kft.
A társaság egyharmadát birtokolja a Polat-féle HBRE. Ugyanekkora üzletrésze van a szintén amszterdami bejegyzésű Nerox International B.V.-nek, a maradék 33,3 százalék pedig a luxembourgi székhelyű Nivoma Investment S.A.-é. Előbbi cég a török Çarmikli, utóbbi az Özaltin családé; ez a két família konzorciumban kivitelezi az eddigi legjelentősebb török sztrádaprojektet, Isztambul és Izmir összekötését.
A Városligeti fasori Spitz-villát (volt Rátkai Klubot) irodaházzá alakító cég: AMX HS Real Estate Management Hungary Kft.
A jelenleg a HBRE kizárólagos tulajdonában álló cégben 2016 őszéig a Tiborcz István-féle BDPST Zrt. is társasági tag volt. A kormányfő veje vélhetően azért szállt ki az AMX HS-ből, mert közpénz állt a házhoz: a kft. műemléki támogatást kért – és 28 millió forintot kapott is – a fővárostól.
A korábbi KISZ KB-, majd K&H-irodaház Pozsonyi úti telkét érintő ingatlanprojekt gazdája: PD Real Estate Development Kft.
A társaságban felerészben tulajdonos a Polat-féle HSWE, a másik 50 százalék a DNN Solar Partners Kft.-ben is érdekelt Emirkerim B.V.-hez, tehát az autóalkatrészgyáros Dereli családhoz tartozik.
Kerámiakereskedés: Ege Tile Kft.
A cég hivatalosan Adnan Polat magyarországi képviselőjének (Suat Gökhan Karakus) nevén van. Ez a társaság a kelet-közép-európai térségben kizárólagos forgalmazója a fali és padlóburkolatokat gyártó Ege Seramiknak, mely a Polat család egyik legrégebbi vállalata.
Külkereskedelmi központ: ALX Magyar-Török Kft.
Az előző ciklusban ezt a társaságot választotta hivatalos török, görög és ciprusi partneréül a külügyi tárca, pontosabban a mára megszüntetett Magyar Nemzeti Kereskedőház. A kapcsolatot erősítendő Polat isztambuli irodaházában működteti az állam az isztambuli magyar intézetet, a főkonzulátust, továbbá az Eximbank helyi képviseletét is.
Kulturális egységek: Magyar-Török Gül Baba Baráti Egyesület, Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány
A török nemzeti missziót folytató civil szervezetek hivatalos képviselője ugyancsak Adnan Polat. Az alapítvány működteti – magyar költségvetési támogatással – a nemrég felújított híres török sírkápolnát a Rózsadombon.
Ha tetszett a cikk, támogassa a Válasz Online munkáját, és kövessen minket Facebookon! Csak olvasóinkra számíthatunk!
Borítókép: Anadolu Agency/Ahmet Sel
