Nem az az igazán aggasztó, hogy a szinte csapadékmentes március és április miatt szerte az országban porszáraz a talaj. Hanem ami mögötte van: az alább bemutatott számítások szerint a 2021-től mért halmozott csapadékhiány országosan elérte a 462 mm-t. Ez azt jelenti, hogy öt év alatt körülbelül egy évnyi esővel és hóval kevesebb hullott. Nem arról van tehát szó, hogy idén korábban jött az aszály, hanem hogy még a tavalyi, sőt a túlnyúló hatásokat nézve a korábbiak sem múltak el. Bár a héten némi enyhülés érkezik, több jel szerint nyárra a 2022-esnél is durvább kiszáradással kell számolni. Szó szerint létkérdéssé válik a klímaalkalmazkodás és a vízmegtartás.

Magyar Péter a Homokhátságon, egy önkéntes vízőrző csoport társaságában vállalta, hogy a Tisza kormányra kerülése esetén támogatni fogják a vízvisszatartást. Ha már az ukránozós csatazaj és más őrületek mellett némi figyelmet az ország valódi létfeltételei is kaptak a kampány fősodrában, érdemes megnézni, miért égetően aktuális téma ismét a vízmegtartás. Hiába a téli nagy havazás és a sok olvadék, az Alföld vízszintjei most is katasztrofálisak.

Évek óta túlzottan alacsony a Velencei-tó vízszintje, bár ez elsősorban az embereket zavarja, és nem a természetet. A legfrissebb Válasz Offline-ban bemutatjuk a vízpólásra felmerült ötleteket, és amellett érvelünk, hogy elsősorban annak a két víztározónak az átalakítására lenne szükség, amelyeket a tó fölött építettek az 1970-es években. Ezek nemcsak műszakilag öregedtek el: az akkori vízbőségre optimalizált szisztémán is változtatni kellene. A jelenlegi állapot, amikor egy tucat homokzsákon múlik, mennyi víz jut el a tóig, egész biztosan tarthatatlan.