Súlyos trauma vár a magyar társadalomra az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulóján, mondja Cseh Gergő Bendegúz. Még soha nem került fel annyi állambiztonsági dokumentum az internetre, mint ezen a napon. Eddig sokan azt hiszik, mindez főként az értelmiség problémája, de most átlagemberek sokasága értesülhet saját nagyapja, nagybátyja, szomszédja érintettségéről. Nagyinterjú a levéltár főigazgatójával.
Bővebben >>>„Csatornabúvártól segédpüspökig lesznek nevesíthetők olyan magyar állampolgárok, akik a rendszerváltás előtt hálózati személyek voltak, ha októberben szélesebb nyilvánosságot kapnak az állambiztonság hatos kartonjai.” Ez olvasható Tabajdi Gábor történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottság Hivatala és az 1956-os Intézet Alapítvány kutatója lapunknak megküldött kutatási jelentésében. Adatalapú áttekintés a már kutatható, a most megnyíló, a még megnyitható, illetve a megsemmisített vagy talán nem is létezett aktákról.
Bővebben >>>Ha fel akarunk szabadulni a múlt elnyomó hatalma alól, akkor ne a szenzáció, a lelepződés és a lebuktatás szándékával közelítsünk az aktákhoz, inkább annak tudatával, hogy eleink nehéz időkben éltek, számos nemes és nemtelen, okos és bátor, gyenge és bűnös döntést hoztak, ahogy mi magunk is hozunk. Papp István történész egy mezőtúri példán, Maczkó Gábor történetén keresztül mutatja be az ügynökakták tervezett közzétételének emberi dimenzióját.
Bővebben >>>Könnyekig meghatódott Rainer M. János április 12-én este, amikor a körúton 18–20 éves fiatalokat hallott Kossuth-nótát énekelni. A történész azt mondja, a választás eredménye után nem szorongást, hanem felszabadultságot érez – nagyobbat, mint 1990-ben. A Választás ’26 Benyó Ritával adásában arról beszéltünk, mit jelent történészi szemmel a „Ruszkik, haza!” újbóli elemi ereje, hogyan lehetne 1956 hetvenedik évfordulójából gyász- helyett szabadságünnep, és miért lenne hiba, ha az új hatalom is saját emlékezetpolitikai kánont akarna építeni.
Bővebben >>>
