A bécsi hadi levéltárból előbukkant iratok alapján jórészt át kell írni, amit a „tenger nélküli tengernagy” korai pályájáról tudunk – mondja podcastunkban Turbucz Dávid történész, a Horthy Miklós, a haditengerésztiszt című új könyv szerzője. Szerinte ideje megbarátkoznunk a vizsgákon bukdácsoló, piázós kihágásoktól sem visszarettenő, tetoválásos Horthy képével.
Bővebben >>>Történelmi emlékparkként született újjá a budai Széna tér egy része, az egykori buszpályaudvar területe. A helyszín súlyos múlttal terhelt, a 20. században kétszer is nagy ütközetek helyszínévé vált. Eddig azonban városi köztérként gyakorlatilag nem létezett, minden talpalatnyi helyet a közlekedés foglalt el. A II. kerület által végrehajtott átépítés nyomán nemcsak a múlt emlékei jöttek felszínre, hanem a csomópont is humanizálódott. Olyan térfelújítás ez, aminek egy történelmi tanulmánykötet adja az alapját – ilyesmire nem nagyon volt még eddig példa.
Bővebben >>>Ma már nem kapnánk meg a Kreml ’56-os iratait, Moszkvában polgárjogot nyert tézis, hogy Oroszország a Szovjetunió egyenes ági örököse – mondja lapunknak Vjacseszlav Szereda. A hungarológus a rendszerváltozás után kulcsszerepet játszott a forradalom és szabadságharc szovjet iratainak kutatásában és publikálásában.
Bővebben >>>Mától látható a mozikban az 1990-es taxisblokádról szóló film, ami az alkotók szerint történelmi hűségre törekedve, hiteles források alapján mutatja be az eseményeket, valamint visszatekintésként Antall szerepét az 1956-os forradalomban. A korszak szemtanúi és szakértői segítségével végigbeszéltük, miért romlott meg Göncz és Antall viszonya, mennyi a fikció a filmben, miért nem került sor a honvédség bevetésére, és tényleg letiltotta-e Hankiss a kormányfő tévébeszédét. Filmes alapú múltidézés.
Bővebben >>>Produkáltak kiváló uralkodókat és őrülteket is, de a Habsburg-háznak történelmi küldetése volt. Martyn Rady brit történész, A Habsburgok – A világ urai című családtörténet szerzője Ottó nagy tisztelője, gyerekkorában pedig rajongott Mária Teréziáért. Interjú.
Bővebben >>>A világhírű nemzetközi jogász és bestseller író múlt héten Budapesten mutatta be a második világháború alatt és után játszódó új könyvét, mi pedig ez után kérdeztük őt háborús bűnökről és elszámoltathatóságról. Meg arról, miért szomorú, amikor abba az országba érkezik, amelynek kormányát a 90-es években – a Bős–Nagymaros-ügyben – ő is képviselte.
Bővebben >>>Felbecsülhetetlen értékű fényképanyagot tesz közzé a Magyar Nemzeti Levéltár és a skanzen: az 1980-as évek közepén utcáról utcára elkezdték végigfotózni egész Magyarországot. A Street View elődje, ez a nagyszabású országfényképezési akció félbemaradt, de elkészült majdnem százezer fotó: a késő Kádár-kor, a létező szocializmus korszakának pillanatképe, alig pár évvel a fordulat előtt. Időutazás szüleink, nagyszüleink még ismerős, de egyre távolodó vidéki Magyarországába.
Bővebben >>>Hogyan fordulhat elő, hogy noha az emberiség 300 ezer éves történetében folyamatosak voltak a technológiai újítások, az ipari forradalom utáni időkig az ember újra és újra beleesett a szegénységcsapdába, és hétköznapjait – rövid sikeres periódusok után – végig tömeges nélkülözés jellemezte? Izgalmas kérdés, Oded Galor amerikai-izraeli közgazdász igyekszik választ adni rá Az emberiség utazása – A modern világ egyenlőtlenségének okai című most megjelent könyvében.
Bővebben >>>Marsai Viktor történész arra jut: a nyugati fölény még mindig tetemes, Kína és Oroszország ezt lényegében sem katonailag, sem gazdaságilag nem ásta alá mindeddig. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense reméli, a fejlett világ élni is fog stratégiai mozgásterével.
Bővebben >>>Hosszú évtizedek óta ő volt a biztos pont egy gyorsan változó világban a britek és egy kicsit mindenki más számára is. II. Erzsébet halálával a második világháború idején fiatal nemzedék utolsó prominens képviselője távozott, és ezzel valóban lezárult egy korszak: a 20. század meghatározó alakjai közül szinte senki nincs már életben.
Bővebben >>>Dan Alon mezítláb lopózott le a lépcsőn és rohant ki az épületből, miközben a Fekete Szeptember nevű palesztin szervezet tagjai a szomszéd lakásban túszul ejtették társait. A vívó a történtekről évtizedekig hallgatott.
Bővebben >>>Biró Márton beleesett a hibába, amibe azóta is igen sok magyar közíró és politikus: azok a szövegek, amelyek itthon legfeljebb fáradt fejcsóválást váltanak ki, a külvilágban óriási botrányt okozhatnak.
Bővebben >>>Nem is az államalapító keze a Szent István-bazilikában őrzött ereklye – vallja egy angliai magyar történész. Koppány személyében az elgermánosodó István az „eredeti Magyarországot” győzte le – szól a minden augusztus 20-án előkerülő turanista lelkületű toposz. Mi igaz ezekből az állításokból? (Spoiler: nem sok.) A Válasz Online Szent István-napi összeállítása.
Bővebben >>>Szent Istvánnal kezdődött, IV. Károllyal ért véget a történelmi Magyarország, a kereken 100 évvel ezelőtt meghalt utolsó magyar király mégsem negatív figura, sőt sokkal többet kellene tanulnunk magatartásából, lelkiségéből – mondják augusztus 20. elé időzített podcastadásunk vendégei.
Bővebben >>>Az akció és a fantasy mellett szuperhősös zsánerből építkező Moon Knightot átjárja az óegyiptomi mitológia, ezért a munkához szerződtették szakértőnek a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Osztályának munkatársát. Horváth Zoltán először a Válasz Online-nak beszél részletesen arról, milyen volt a tudomány képviselőjeként részt venni egy szuperhősös megaprodukció stábjában.
Bővebben >>>
