A héten sorozatos magas szintű találkozókkal próbálja enyhíteni a francia és a német kormány a közöttük kialakult feszültséget. Az ukrajnai háború ugyanis fellobbantotta az EU két vezető tagállama közötti feszültséget: geopolitikai, védelmi és energetikai kérdésekben is gyökeresen eltérően gondolkoznak a felek.

Bővebben >>>

A klíma- és energiaválság miatt egyre több ország látja be, hogy mégiscsak szüksége van atomenergiára: Japán újraindítja álló reaktorait, Belgium és Németország elhalasztotta az atomstopot, Európában sorra jelentik be az új erőmű-projekteket. Kérdés azonban, hogy a hangulatváltozás a múlt hibáinak belátásán túl ténylegesen is elhozza-e a nukleáris reneszánszt. A francia és amerikai atomipar ugyanis több évtized ideológiai ellenszél és befektetéshiány miatt fájóan leépült, és a nukleáris energiának legalább akkora, ha nem nagyobb „Oroszország-problémája” van, mint a fosszilisnak.

Bővebben >>>

A genderkérdésről könyvet író politológus szerint szexista gondolat, hogy ma már Jeanne d’Arc-ot is próbálják utólag nembinárisként besorolni. Mikor és hogyan alakult át az eredeti genderfogalom? Valós vagy álproblémát tematizál itthon a kormány? Mi a bajuk a baloldaliaknak és a leszbikusoknak a transzmozgalommal?

Bővebben >>>

Vajon Európában hány igaz barátot szereztek ezek a „hamis mesék” és „modern mítoszok” az őshonos népek valódi kultúrájának? Hány embert fordított a történeti valóság megismerése felé egy-egy ilyen „hamis” klisékkel operáló kalandregény? – szólnak B. Szabó János kérdései az úgynevezett Winnetou-ügyben. A történész lapunknak küldött írása azonban nem (csak) kommentár a kultúrharc közepette: felvázolja a Karl May-művek kultúrtörténetét, a magyarországi hatásokkal együtt. Kiderül az is, milyen szerepet kaptak az indiánok a hidegháborúban.

Bővebben >>>

Az orosz-európai energiaháború egy pókerjátszma, amiben a gáz teljes lekapcsolása az aduász Moszkva kezében, ezt nem fogják kijátszani – véli Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője. Ha a német gazdaság köhög, a magyar ágynak esik, ezért nagyon kockázatos nekünk, jut-e elég energia a német cégeknek – mondja Molnár Tamás Levente, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. Podcast energiaválságról, gázháborúról és Európáról, különös tekintettel Németországra.

Bővebben >>>

Ukrajna orosz megtámadása alapjaiban alakította át az európai politikát: nemcsak soha nem látott szankciókat fogadott hétvégén az Európai Unió, de évtizedes tabuk is megdőltek. A hagyományosan semleges Svédország, illetve a szinte 100 százalékban az orosz gáztól függő Finnország fegyvereket küld Kijevnek, a hadseregétől történelmi okokból irtózó Németország pedig az idei orosz védelmi költségvetés dupláját, 100 milliárd eurót fordít újrafegyverkezésre.

Bővebben >>>

Az evangélikusokhoz került Esterházy könyvtárról, a mindenre csodás megoldást ígérő új német kormányról, a Fidesz néppárti kilépésének következményeiről és a politikai kereszténység buktatóiról is kérdeztük Prőhle Gergely volt nagykövetet, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatóját. Műsorvezetők: Borbás Barna, Stumpf András.

Bővebben >>>

A vigasztaló jelenlét gyógyíthatja be a járvány, az átalakuló élet és a temérdek gyász okozta sebeket a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke szerint. Fabiny Tamás a Válasz Online-nak adott karácsonyi nagyinterjúban bocsánatot kér mindazoktól, akiket „a házasság, a család és az emberi méltóság védelmében” a minap kiadott közös egyházi nyilatkozat egyik rossz mondata megbántott. A Covid miatt szerinte is változtatni kell az életmódunkon, a karácsonyt eltörlős és norvég mikulásos nyugati botrányokról pedig azt mondja: aki a korszellemmel házasodik, hamar megözvegyül.

Bővebben >>>

Történelmi pillanat: Emmanuel Macron hétfőn először látogat Magyarországra, méghozzá a visegrádi négyek budapesti csúcsára, ezzel elkezdődik a felkészülés Franciaország január elsejével kezdődő soros uniós elnökségére. Miután tizenhat évig kancellár Angela Merkel szívós aprómunkával építette ki a német dominanciát az EU-ban, a távozásával keletkező űrt Párizs saját ötleteivel töltené ki.

Bővebben >>>

A magyar gazdaság legfontosabb partnere kapcsol eggyel magasabb fokozatba a zöldítés terén. Ez a német járműgyártásra épülő magyar gazdaság számára is komoly kihívást jelent.

Bővebben >>>

Nem számít, hogy a Zöldek kormányra kerülnek-e, mert gondolkodásmódjukat, ötleteiket így is, úgy is átvette a többi német párt, a teljes német társadalom, sőt az európai mainstream politika.

Bővebben >>>

Armin Laschet azért nyerte meg a kancellárjelöltségért folytatott versenyt, mert kiszámítható politikusnak tűnt, aki nem élezi a konfliktusokat, nem okoz fölöslegesen problémákat. Németországi vendégszerzőnk, Georg-Paul Hefty portréja Merkel kiválasztott utódjáról, aki a legeurópaibb német városból érkezik, és bajor kihívóját a higgadtságával győzte le.

Bővebben >>>

Hogyan talált egymásra a másikat globalistázó, illetve nacionalistázó két politikus? Miért hívta fel előbb Joe Biden a francia elnököt, mint Angela Merkelt? Lehet-e a brüsszeli német hálózattal szemben eredményt elérni? Elemzés.

Bővebben >>>

Új elnököt választ Angela Merkel pártja, a kancellár ugyanis hamarosan visszavonul. Milyen űrt hagy maga után, és fog-e hiányozni Magyarországnak? Elmagyarázzuk podcastunkban!

Bővebben >>>

A tavaly év végének eseményei között szinte elsikkadt az EU és Kína közötti kereskedelmi egyezmény, pedig lehet, hogy ennek lesz a legnagyobb hatása az európai történelemre. Az Angela Merkel kancellár által végighajtott megállapodás a Válasz Online-nak nyilatkozó német szakértő szerint az „eurázsiai kereskedelmi kontinens” születése lehet.

Bővebben >>>