Különösebb csinnadratta nélkül, egy újságíróknak szervezett múlt heti háttérbeszélgetésen jelentette be Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, hogy a gyűjtemény nagyon jelentős művel gyarapodott: a múzeum megvette a MOL – Új Európa Alapítványtól Gonzaga Alajos portréját.
Bővebben >>>Még ezen a hétvégén látható a Magyar Nemzeti Galéria Galimbertik-kiállítása, amit kötelező megnéznie annak, aki érteni akarja, hogyan született meg a 20. század. Egy fiatal magyar festőházaspárról szól. Életművük nagyrészt elveszett, szinte mindent rosszul tudtunk róluk, de más körülmények között világszenzációk lehettek volna, mert úgy festettek, ahogy még a korabeli Párizsban is nagyon kevesen. Barki Gergely aprólékos munkával rakosgatta össze két elsüllyedt élet mozaikdarabkáit, és magyarázza el azt a világot, amelynek fiatal művészei szenvedélyesen keresték a festészetben a tiszta művészetet és az újdonságot.
Bővebben >>>A Magyar Nemzeti Galéria biedermeier kiállítása csendes művészettörténeti forradalom: visszahozza a biedermeier művészet évtizedek óta alig használt fogalmát, és azt is megmutatja, mennyire szerethető és fontos ez a korszak, amikor Magyarországon megszületik a modern értelemben vett művészeti élet, és a festészet kiemelt témájává válik a családi élet, az otthon és a szabadidő. A szinte ismeretlen Balassa Ferenc nagyszerű önarcképe vagy Barabás Miklós évtizedes lappangás után előkerült Zöldfa-cégére önmagában is megérdemli a múzeumlátogatást.
Bővebben >>>Két valóban világhírű európai művészről derült ki idén, hogy a magyar királyok visegrádi építkezésein dolgoztak. Ennél jobban semmi nem mutatja Mátyás és a Jagellók Magyarországának egykori súlyát – alig néhány évtizeddel a teljes összeomlás előtt.
Bővebben >>>Az ókor egyik legfontosabb kultúrájának bemutatkozása a Szépművészeti Múzeumban az idei év kihagyhatatlan kulturális eseménye. A Szépművészetitől már megszokott, a nagy nyugati múzeumokhoz méltó színvonalú tárlat ez, ahol monumentális, közönségvonzó, ikonikus műalkotások is megjelennek a babilóni Istár-kapuról és az asszír palotákból.
Bővebben >>>„A biztonságot garantálni a hadsereg tudja, fegyverekkel, nem a zene vagy a zenész. Ha utóbbi azt hiszi magáról, hogy társadalmi küldetést teljesít, kultúrákat tud összebékíteni – fájdalmasan nagyot téved.” Mindez egy zenész szájából meglehetősen keserű, ám Barcza Gergelynek jó oka van, hogy így lássa: az Izraelben élő, ott rendkívül sikeres magyar zenész testközelből figyeli a háború borzalmait, miközben itthon épp új lemezt készül kiadni az általa társalapított Besh o droM-mal.
Bővebben >>>Különleges képet mutatott be sajtónak a Kieselbach Galéria: az egyik leghíresebb magyar festmény, a Kalitkás nő első változatát. A sokáig lappangó, kivételes szépségű festmény egyszer már volt rövid ideig kiállításon Magyarországon, de aztán újra eltűnt egy nyugat-európai műgyűjteményben. Most egy hétig a nagyközönség is láthatja.
Bővebben >>>Egy floridai iskola vezetősége lemondásra szólította fel az intézmény igazgatóját, aki ellen szülői panasz érkezett. Az ok: egy tanórán bemutatta diákjainak Michelangelo Dávidját, ráadásul a pornográfnak talált műtárgy ismertetéséről nem tájékoztatta előre a szülőket. A hír a nemzetközi és a hazai sajtóban is megfordult a botrány különböző előjelű interpretációival. De tényleg így történt-e az eset? […]
Bővebben >>>Vendégszerzőnk grafikusszemszögből világítja meg a problémát, amely zenei- és szövegalkotók életét is megkeseríti majd az elkövetkező években. P. Szathmáry István vázolja azt is, miért teljesen más ez a történet, mint anno mondjuk a könyvnyomtatás feltalálása. Vélemény.
Bővebben >>>Már azt hitte, elfeledkeztek róla, de idén márciusban, 78 évesen végre megkapta a Kossuth-díjat Ternovszky Béla, Pumukli megalkotója, aki a Pannónia Filmstúdió nagy korszakának olyan legendás alkotásaihoz adta a nevét, mint a Gusztáv-sorozat, a Doktor Bubóként elhíresült Kérem a következőt! vagy a fridzsiderszocializmus családmodelljét karikaturisztikus formába öntő Mézga család. Pályája ékköve minden idők legnépszerűbb egész estés magyar animációja, a Macskafogó.
Bővebben >>>Tizenhárom nyomtalanul eltűnt, felbecsülhetetlen értékű műalkotás, köztük Rembrandt egyetlen valaha festett tengeri jelenete és Vermeer A koncert című festménye: a bostoni Gardner Museum kifosztása harminc évvel ezelőtt a világ legnagyobb műkincslopása volt. Egy dokumentumfilm utána eredt a rejtélynek, amit már évekkel ezelőtt megoldottnak hitt az FBI. Csak éppen a képek nem kerültek elő.
Bővebben >>>„Valakinek ki kell mondania, hogy ez nagyon rossz irány. Ilyet nem szabad csinálni” – mondja A pozsonyi csata című magyarságkutatós animációról a nyolcvanadik évében járó legendás rajzfilmes, aki először beszél betegségéről, amelyről még ő sem látja, küzdést vagy reménytelen küszködést hoz majd a számára. Nagyinterjú.
Bővebben >>>Lapunk napi gyakorlatához képest rendhagyó, személyes felütésű írás következik. Kollégánk szobrászművész édesapja és gyerekkorától magával hozott érzései nyomán ír az utóbbi idők eldurvult emlékművitáiról. Következtetés: az atavisztikusnak tűnő „szobornyomor” valójában emberi lényegünkből mutat meg valamit. Nem is keveset. Esszé mítoszokról, ember és szobor konfliktusáról és a tévesen vélt változtathatatlanságról.
Bővebben >>>
