A Magyarországon forgatott nemzetközi filmes produkciók drasztikus leállását okozhatja, ha az Egyesült Államok valóban „vámot” vagy hasonló pénzügyi terhet vetne ki a területén kívül gyártott produkciókra, állítja vendégszerzőnk, Radnai Károly adószakértő. Az intézkedés hatása a magyar filmipar Covid-járvány idején tapasztalt visszaeséséhez lenne mérhető. Pedig a hazai filmipar felfutása az elmúlt negyedszázad kevés magyar gazdasági sikertörténetének egyike.

Ha jövőre sikerül megszabadulnunk Orbán Viktor rendszerétől, mit kezdjünk az erkölcsi és anyagi csődtömeggel, amelyet az maga után hagy majd több mint másfél évtized rablógazdálkodása után? – teszi fel a kérdést Lányi András. Az író, filozófus nem marad adós a válaszokkal sem: alább közölt monstre dolgozatában kilenc fejezetben mutatja be, hol állunk most és milyen sürgős tennivalóink lennének – gazdaságtól oktatás- és egészségügyön át a jogállam helyreállításáig. A napi politikai adok-kapok színvonalán messze felülemelkedő írás következik Magyarország jövőjének valódi kérdéseiről.

Két év alatt folyékonyan megtanult magyarul, videóiban a magyar kultúráért rajong – itthon mégis minősíthetetlen reakciókkal találkozott. Csak azért, mert ukrán. A 22 éves lány története nem pusztán egy a többmillió háborús sorsból, hanem látlelet egy propaganda mételyezte társadalom állapotáról. Portré Vladáról – és rólunk, magyarokról.

Mi és mikor ment félre? Miért nem jelezte eléggé a Fidesz-szövetséges előző lengyel kormány, hogy neki is baja van a szoros magyar–orosz viszonnyal? Lengyel nemzeti érdek-e a magyarországi kormányváltás? Mára nemigen maradt olyan, a biztonságot érintő európai ügy, ahol a lengyel és a magyar pozíció ne állna homlokegyenest szemben egymással. Interjú Andrzej Sadecki Magyarország-szakértővel.

Az Eurostat már csak 9,3 millióra tartja hazánk népességét és öt százalékkal több külföldön élő magyart mért 2024-ben Európában, mint egy évvel korábban. Az aktív korosztálynak immár hét százaléka tartózkodik Nyugaton. Közben háromszor annyian jönnek, mint 2010-ben, a többségük Ázsiából érkezik, illetve szép számmal költöznek ide nyugati nyugdíjasok is.

„A magyar–lengyel barátság a közös közép-európai régiónk felemeléséért és szuverenitásáért folyó küzdelemben alakult ki és kovácsolódott erős szövetséggé. Aki a magyar–lengyel barátságot lerombolja, történelmi bűnt követ el” – írja a Válasz Online-nak küldött cikkében Mitrovits Miklós. A történész-polonista, aki maga is kárvallottja a mélypontra jutott kétoldalú kapcsolatoknak – egy nemrég neki ítélt elismerés varsói díjátadója politikai okok miatt elmaradt –, úgy véli: a jelenlegi, Fidesznek nem kedves lengyel kormány folyamatos revolverezése kizárólag orosz érdekeket szolgál.

„Szégyenletes szerepünket, melyet Orbán Viktornak köszönhetünk, szomszédaink és európai szövetségeseink még sokáig fogják emlegetni. Innen üzenjük nekik, hogy van és lesz egy másik Magyarország, amely nem árulásból, nem idegen érdekek szolgálatából remél hasznot magának.” A beszédet változtatás nélkül közöljük.

„Három év agresszorpártiság – amit sokszor három év lesz helyrehozni, ha egyáltalán – semmilyen előnnyel nem járt. Következménnyel annál inkább: a teljes megszégyenüléssel. Akkor is, ha most azt hiszik, a barátaik vezetik a világot.” Vélemény.

Mekkora a baj a magyar gazdasággal? Mit kéne változtatni, és lehet-e? Lehetőség vagy kockázat Nagy Márton mindenhatósága? Milyen jegybankelnök lesz Varga Mihályból? Hogy árthat Magyarországnak Donald Trump? Podcast.

„Az alábbiakban a saját szereplehetőségeinkről (ha szabad így mondanom: az értelmiség szerepéről) szeretnék elmélkedni. Nem arról, ami történni fog, mert azt nem láthatjuk előre, hanem arról, amit mi magunk tehetünk, mert az legalább csakis mirajtunk múlik.” Lányi András válasza év- és vitaindító írásunkra. Vélemény.

Olyan szántóföldi növényekhez ragaszkodunk irreális arányban, melyeket egyszerre veszélyeztet a klímaváltozás és a keleti terményinvázió. Mit lehet tenni? Öt kutató azt állítja, tudják a megoldást, mi pedig bemutatjuk a javaslatukat.

Úttörő vállalkozásba fogott a Napunk című szlovákiai magyar nyelvű újság és a Történelemtanárok Egylete (TTE). A szlovák–magyar viszony mítoszait bontanák le – az iskolákban kezdik. Podcastvendégeink: Szalay Zoltán (Napunk) és Bárány Balázs (TTE).

E rövid kis elmélkedés afféle nemzedéki látlelet szeretne lenni: egy 45 éves ember tűnődése, aki közel két évtizede hagyta el szülővárosát, s minden visszatérése alkalmával mintha jobban érezné ott magát. Vendégszerzőnk, Papp István történész személyes hangú írása szülővárosáról, Mezőtúrról, valamint az otthonosságról, a kifutó generációkról, az alföldi kisvárosok öntudatáról és a reményről.

A krach nem újkeletű, de már akkora, hogy azt már Budapesten sem értik. Lapunk viszont útra kelt, hogy megfejtse, mi és miért történt.

Hogyan hatott a háború az egyes emberre? Hogy viselkedik a társadalom, amint közeledik hozzá a háború? Milyen tanulságai vannak ennek ma? Erről szól a történész új könyve – és podcastunk is.