Élt a 20. század második felében egy magyar festő, aki sokáig nem szerepelt a korszakról szóló összefoglalásokban, szinte általános kritikai elutasítás övezte, bár a közönség szerette és vásárolta a képeit. Mácsai István – a színész Mácsai Pál édesapja – itthon társtalan volt, de a korabeli Amerikában a rejtett jelentésekkel teli, érzékeny, konzervatív vagy mágikus realizmus elfogadott irányzatnak számított. És ma különös módon úgy tűnik, jobban megragadta a korhangulatot, mint sok elismert kortársa. A Kiscelli Múzeumban látható életműkiállítása átírja a berögzült művészettörténeti kánont, a látogatót pedig nem várt felfedezéssel örvendezteti meg.
Bővebben >>>Egyszerre negyven új kép előkerülése a 20. század egyik legjelentősebb magyar művészétől már önmagában is példátlan művészettörténeti szenzáció. De akkor különösen az, ha hozzávesszük: ezek a művek eddig is múzeumban voltak, csak éppen senki nem tudott a létezésükről. A Magyar Nemzeti Galéria most a nagyközönségnek is bemutatja Vaszary János mindeddig sosem látott alkotásait, amelyeket 2016-ban saját alagsori raktárában fedezett fel.
Bővebben >>>Vagy itt voltak István udvarában testőrként, vagy nem. Bizonyára kereskedtek velünk, bár nem világos, hogy hol. És talán mi is kalandoztunk időnként velük. A magyar-viking kapcsolatok izgalmas téma, de biztos tudás alig van róla. A debreceni Déri Múzeumban most érdekes kiállítás mutatja be azokat a tárgyakat, amelyek erről az elfelejtett kapcsolatról mesélhetnek. Nagyon komoly, nemzetközi szinten is jegyzett tudományos kutatómunka van mögötte, de még ez is éppen csak bevilágít egy apró gyertyával a múlt mélységes sötétjébe.
Bővebben >>>El Grecóban erősek vagyunk: Spanyolországon kívül Budapesten található műveinek legjelentősebb gyűjteménye. Öt festmény a Szépművészeti Múzeumban, amely most egy vásárlással újabb tétellel gyarapodott. Gonzaga Szent Alajos portréja pont akkor érkezett meg, amikor egy nemzetközi szinten is jelentős, rendkívül gazdag kiállítás mutatja be az avantgard előfutárának tartott, különös festő életművét. A beteg, szent fiú megkapó portréja száz éve Nemes Marcell műgyűjtőé volt. Akkor hiába ajánlotta megvételre a képeit a magyar államnak, a műveket hagyták külföldre vándorolni.
Bővebben >>>Sérült tárgyak egy kiürített, szétszedett épületben: az Iparművészeti Múzeum kiállítása elemi erővel mutatja meg, milyen nehéz újra egésszé tenni azt, ami egyszer széttörött. A híres Esterházy-kincstárat érintetlen állapotban utoljára nyolcvan éve láthatta a közönség, és nagyon messze vagyunk attól, hogy az egyetlen uralkodói rangú magyar főúri gyűjtemény újra összálljon. Az Iparművészeti Múzeum most az intézményben maradt roncsokat tárta a látogatók elé: a részben jóvátehetetlen 20. századi pusztulás kézzelfogható dokumentumait. Ebből az alkalomból beleshetünk az öt éve bezárt Üllői úti palotába is, amelynek felújítása a válság miatt tovább csúszik.
Bővebben >>>Kevesen tudják, hogy Josef Hoffmann, a bécsi szecesszió egyik leghíresebb mestere Budapesten is tervezett egy villát. Pikler Gyula jogászprofesszor nyaralója igazi összművészeti alkotás volt, ráadásul vakmerően modern, provokatív, magyar szemmel idegen ízű alkotás. Az Iparművészeti Múzeum kiállítása teljes képet ad erről az elfelejtett remekműről. Még padlásról-magángyűjteményből előkerült, eddig csak fekete-fehér fotókról ismert eredeti berendezési tárgyakat is láthatunk.
Bővebben >>>Hosszabb, mint az Országház, versenyre kel a Hősök terével, lepipálja a Nemzeti Múzeumot: az új Néprajzi Múzeummal kétségtelenül meghatározó épület született. Nem kis teher ez egy közepes jelentőségű múzeum számára, amelynek élettel kellene megtöltenie a rengeteg vita után felépült, gigantikus házat. Amely felemásra sikerült: a kétoldalt mesterséges hegyként tornyosuló szárnyak nagyon fotogének, belső terei viszont a túlzó méretek ellenére sem monumentálisak. Sőt. Helyenként egy mélygarázs nívóját is alig haladják meg. A múzeum 150 év hányódás után mindenesetre révbe ért, és egészen merész kiállításokkal várja azokat, akiket a tartalom is érdekel.
Bővebben >>>Lehetetlen kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban: Hieronymus Boschnak tíz saját kezű festményét láthatjuk egy helyen, vagyis a teljes látomásos, különleges, nyugtalanító életmű nagyjából felét. Ilyen tárlatot a világ legnagyobb múzeumai is csak ritkán tudnak rendezni, ez valódi nemzetközi szenzáció. A találkozás élményén túl azt is megérthetjük, mi volt az a háttér, amiből Bosch meglepően modern művészete kinőtt.
Bővebben >>>Ezek a tudósok áldozatot mutattak be a tudomány és a tisztesség oltárán – személyes áldozatot.
Bővebben >>>Szinyei további elveszett műveit is keresik a Magyar Nemzeti Galéria kurátorai, miután a festő nyolcvan évig lappangó, korai művét sikerült visszaszerezni Amerikából. De ami megvan, az is bőven elég lenne a világhírhez: Szinyei a kor legmodernebb francia festőivel egyenrangú alkotó volt. A Kép és kultusz kiállításon most egymás mellett láthatjuk műveit a leghíresebb francia és német kortársakével, és a tárlatnak azt is sikerül elmagyaráznia, miért maradt mégis ismeretlen Magyarországon határain túl.
Bővebben >>>Tutanhamon sírjának felfedezése előtt II. Amenhotepé volt a leghíresebb fáraósír. A kivételes lelet felfedezőjének, Victor Loret francia régésznek a rajzait és fényképeit látva még százhúsz évvel később is átérezhetjük, milyen izgalmas volt az egyiptológia hőskora.
Bővebben >>>A Seuso-program keretében kezdtek ásatásokat a nagyharsányi római lelőhelyen, ahol az elmúlt évtizedek legjelentősebb hazai mozaikleletét találták meg. A nemzetközi szinten is figyelemreméltó felfedezés erős érv a kincs eredetéről szóló vitában.
Bővebben >>>André Kertész egyike azoknak a magyaroknak, akik a nagyvilágban sokkal híresebbek, mint itthon. A 20. századi fotóművészet egyik legnagyobb mestere számára Szigetbecse jelentette a fiatalon otthagyott Magyarországot. Élete végén 120 fotót ajándékozott a falunak: egy lenyűgöző életmű saját maga által kiválasztott legjavát. A becsei képekből most a Robert Capa Központ rendezett kiallítást.
Bővebben >>>Az angol művészet legjavát láthatjuk ezen a nyáron Budapesten a Magyar Nemzeti Galériában. A Vágyott szépség: Preraffaelita remekművek a Tate gyűjteményéből olyan alkotásokat hoz el Magyarországra, amelyek a britek számára igazi klasszikusnak számítanak, a hazai közönségnek azonban szinte ismeretlenek.
Bővebben >>>
