Tapogatózás a múlt sötétjében: vikingek a Kárpát-medencében

Vagy itt voltak István udvarában testőrként, vagy nem. Bizonyára kereskedtek velünk, bár nem világos, hogy hol. És talán mi is kalandoztunk időnként velük. A magyar-viking kapcsolatok izgalmas téma, de biztos tudás alig van róla. A debreceni Déri Múzeumban most érdekes kiállítás mutatja be azokat a tárgyakat, amelyek erről az elfelejtett kapcsolatról mesélhetnek. Nagyon komoly, nemzetközi szinten is jegyzett tudományos kutatómunka van mögötte, de még ez is éppen csak bevilágít egy apró gyertyával a múlt mélységes sötétjébe.

Elolvasom

A beteg fiú hazatér: páratlanul gazdag kiállítással ünnepli a Szépművészeti a régi-új El Grecót

El Grecóban erősek vagyunk: Spanyolországon kívül Budapesten található műveinek legjelentősebb gyűjteménye. Öt festmény a Szépművészeti Múzeumban, amely most egy vásárlással újabb tétellel gyarapodott. Gonzaga Szent Alajos portréja pont akkor érkezett meg, amikor egy nemzetközi szinten is jelentős, rendkívül gazdag kiállítás mutatja be az avantgard előfutárának tartott, különös festő életművét. A beteg, szent fiú megkapó portréja száz éve Nemes Marcell műgyűjtőé volt. Akkor hiába ajánlotta megvételre a képeit a magyar államnak, a műveket hagyták külföldre vándorolni.

Elolvasom

Csak roncsok – háborús Esterházy-tárlat a példátlanul mostohán kezelt Iparművészetiben

Sérült tárgyak egy kiürített, szétszedett épületben: az Iparművészeti Múzeum kiállítása elemi erővel mutatja meg, milyen nehéz újra egésszé tenni azt, ami egyszer széttörött. A híres Esterházy-kincstárat érintetlen állapotban utoljára nyolcvan éve láthatta a közönség, és nagyon messze vagyunk attól, hogy az egyetlen uralkodói rangú magyar főúri gyűjtemény újra összálljon. Az Iparművészeti Múzeum most az intézményben maradt roncsokat tárta a látogatók elé: a részben jóvátehetetlen 20. századi pusztulás kézzelfogható dokumentumait. Ebből az alkalomból beleshetünk az öt éve bezárt Üllői úti palotába is, amelynek felújítása a válság miatt tovább csúszik.

Elolvasom

Világhírű építész alkotása rejtőzik egy csendes budai utcában

Kevesen tudják, hogy Josef Hoffmann, a bécsi szecesszió egyik leghíresebb mestere Budapesten is tervezett egy villát. Pikler Gyula jogászprofesszor nyaralója igazi összművészeti alkotás volt, ráadásul vakmerően modern, provokatív, magyar szemmel idegen ízű alkotás. Az Iparművészeti Múzeum kiállítása teljes képet ad erről az elfelejtett remekműről. Még padlásról-magángyűjteményből előkerült, eddig csak fekete-fehér fotókról ismert eredeti berendezési tárgyakat is láthatunk.

Elolvasom

Lenyűgöző látványépítészet és meglepő igénytelenség – az új Néprajzi kívülről-belülről

Hosszabb, mint az Országház, versenyre kel a Hősök terével, lepipálja a Nemzeti Múzeumot: az új Néprajzi Múzeummal kétségtelenül meghatározó épület született. Nem kis teher ez egy közepes jelentőségű múzeum számára, amelynek élettel kellene megtöltenie a rengeteg vita után felépült, gigantikus házat. Amely felemásra sikerült: a kétoldalt mesterséges hegyként tornyosuló szárnyak nagyon fotogének, belső terei viszont a túlzó méretek ellenére sem monumentálisak. Sőt. Helyenként egy mélygarázs nívóját is alig haladják meg. A múzeum 150 év hányódás után mindenesetre révbe ért, és egészen merész kiállításokkal várja azokat, akiket a tartalom is érdekel.

Elolvasom

A középkor rémálmai ma is frissnek hatnak: szenzációs Bosch-kiállítás Budapesten

Lehetetlen kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban: Hieronymus Boschnak tíz saját kezű festményét láthatjuk egy helyen, vagyis a teljes látomásos, különleges, nyugtalanító életmű nagyjából felét. Ilyen tárlatot a világ legnagyobb múzeumai is csak ritkán tudnak rendezni, ez valódi nemzetközi szenzáció. A találkozás élményén túl azt is megérthetjük, mi volt az a háttér, amiből Bosch meglepően modern művészete kinőtt.

Elolvasom

Az elsüllyedt Felvidék festője: leporolta az életművet a Galéria nagyszabású Szinyei-kiállítása

Szinyei további elveszett műveit is keresik a Magyar Nemzeti Galéria kurátorai, miután a festő nyolcvan évig lappangó, korai művét sikerült visszaszerezni Amerikából. De ami megvan, az is bőven elég lenne a világhírhez: Szinyei a kor legmodernebb francia festőivel egyenrangú alkotó volt. A Kép és kultusz kiállításon most egymás mellett láthatjuk műveit a leghíresebb francia és német kortársakével, és a tárlatnak azt is sikerül elmagyaráznia, miért maradt mégis ismeretlen Magyarországon határain túl.

Elolvasom

A világ egyik legnagyobb fotósa kis alföldi falut érzett hazájának – és erről végre Budapesten is megbizonyosodhatunk

André Kertész egyike azoknak a magyaroknak, akik a nagyvilágban sokkal híresebbek, mint itthon. A 20. századi fotóművészet egyik legnagyobb mestere számára Szigetbecse jelentette a fiatalon otthagyott Magyarországot. Élete végén 120 fotót ajándékozott a falunak: egy lenyűgöző életmű saját maga által kiválasztott legjavát. A becsei képekből most a Robert Capa Központ rendezett kiallítást.

Elolvasom

Itt a legfontosabb kiállítás a járvány után: a Nemzeti Galériában most minden a női felszabadulásról szól meg a férfi tekintetről

Az angol művészet legjavát láthatjuk ezen a nyáron Budapesten a Magyar Nemzeti Galériában. A Vágyott szépség: Preraffaelita remekművek a Tate gyűjteményéből olyan alkotásokat hoz el Magyarországra, amelyek a britek számára igazi klasszikusnak számítanak, a hazai közönségnek azonban szinte ismeretlenek.

Elolvasom