Jelentős fotóhagyaték került fel januárban a Fortepanra: Fábián József városfotósként Budapest belső kerületeinek újjáépítését dokumentálta, de korábban ismeretlen képein kocsik, manökenek, fodrászversenyek, nyaralások is megjelennek. Életvidám személyiségét tükröző fényképei a 20. század második felének derűsebbik arcát mutatják.

A Brück & Sohn képeslapok eddig is ismertek voltak, de most a Fortepannak köszönhetően a magyar közönség az eredeti, részletgazdag fényképekkel is megismerkedhet. A Magyar Nemzeti Galériában látható kiállításon az is kiderül, milyen hosszú út vezetett a fotótól a nyomdai úton előállított képeslapig.

A Válasz Online május 2-án hosszú interjút közölt Tamási Miklóssal, a Fortepan alapítójával a közmédiával folytatott jogi vita kapcsán. Mivel az interjúban általában a közgyűjteményi szféra, s ezen belül a főváros múzeuma, a Kiscelli Múzeum többször is szóba került, ezért az intézmény vezetője, Perényi Roland úgy érezte, hogy a „másik oldal” – azaz a közgyűjtemények szempontját is érdemes a nyilvánosság elé tárni.

Visszautasította Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója, hogy bármilyen beszélgetést folytasson a Fortepannal a legnagyobb magyar archívfotó-gyűjtemény nyilvánosságáról. Tamási Miklós, a Fortepan alapítója elmondta: letörölték azokat a fényképeket, amelyekre az MTVA igényt tartott, de továbbra is azt javasolják, hogy a részvénytársaság támogassa egy egyszázalékos gesztussal a magyar kultúrát és a nyilvánosságot. Abszurd helyzet, hogy közpénzből működő állami intézmények pénzért adják és saját tulajdonukként kezelik a régi fotókat, míg a magánadományokból működő Fortepan közszolgálati feladatot végez, és ingyenesen hozzáférhetővé teszi a múlt vizuális örökségét. Interjú.

Háromezer nagyszerű fénykép került fel a FŐMTERV vállalat archívumából a Fortepan oldalára. A főváros saját házi tervezőcégének fotósa, Domonkos Endre negyven évig járta az átépülő Budapestet, ott volt minden fontosabb építkezésen, de mellesleg megörökített rengeteg olyasmit is, ami ma már kordokumentum: árvízi védekezést, félmeztelenül, mezítláb dolgozó vidéki munkásokat, neonokat és strandokat. A 20. század második felének egyik legizgalmasabb városfotós hagyatéka vált legalább részben hozzáférhetővé.

André Kertész egyike azoknak a magyaroknak, akik a nagyvilágban sokkal híresebbek, mint itthon. A 20. századi fotóművészet egyik legnagyobb mestere számára Szigetbecse jelentette a fiatalon otthagyott Magyarországot. Élete végén 120 fotót ajándékozott a falunak: egy lenyűgöző életmű saját maga által kiválasztott legjavát. A becsei képekből most a Robert Capa Központ rendezett kiallítást.

Hamarosan újabb izgalmas fényképanyaggal gyarapodik a Fortepan: Kereki Sándor gimnazistaként kezdte el járni a várost az 1960-as évek végén, és fényképezte, ami véletlenül a szeme elé került. Főként a belső pesti városrészeket járta, megörökítve a gangos bérházak, a viharvert házmesternénik és a cigifüstös presszók mára nyomtalanul eltűnt világát. A Válasz Online Fortepan-sorozatában most az ő képeiből mutatunk egy ízelítőt.

Reményeink szerint a jövőben is lesznek hasonló tartalmak a Válasz Online-on. Szeretjük a régi fényképeket, különösen, ha azok mindenkinek szabadon hozzáférhetők.