A kutatás végre természettudományos tényeken alapuló válaszokat kínál a magyar őstörténet sokakat foglalkoztató alapkérdéseire: kik laktak a Kárpát-medencében? Mennyire formálta át a honfoglalók megjelenése a régió lakosságát? Létezik-e hun-avar-magyar folyamatosság? A válaszok bonyolultak, mert a tudomány is az, de mégis fontosak a magyar identitás szempontjából.
Bővebben >>>Magyar főszerepléssel zajlik a világ legnagyobb archeogenetikai kutatási projektje, melyben több száz avar kori sír alapján immár komplett családfák és társadalmi hálózatok válnak láthatóvá. Miért érdekes ez? Miért bukott el az avarok birodalma? Van-e hun-avar-magyar rokonság? Ezeket a kérdéseket beszéljük át a HetiVálasz podcast legújabb adásában.
Bővebben >>>Különleges élményben lehet része annak, aki most látogat el Tihanyba: betekinthet a 11. századi altemplom éppen zajló felújításába, amelynek eredményeként a magyar történelem egyik legfontosabb emlékhelye születik újjá. Tihanyban a héten záró kiállításon annak az éveken át tartó tudományos kutatásnak az eredményeit is bemutatták, amely rengeteg új információt tárt fel az államalapítás korának bencés monostorairól, és amelyben sikerült minden kétséget kizáróan azonosítani I. András király és fia csontjait.
Bővebben >>>Július elején váratlan fordulatot vett a két éve szunnyadni látszó pozsonyi csatás saga: „a Magyarságkutató Intézet semmilyen közösséget nem vállal a 2020-ban bemutatott alkotással” – közölték saját filmjükről. Ezzel nincs vége a meglepetéseknek. Demonstratív személycserék, konszolidációt szuggeráló beszélgetések övezik Kásler Miklós márciusban kezdődött főigazgatói munkáját.
Bővebben >>>Egy amerikai DNS-tesztet készíttetett, hogy kiderüljön, honnan származik a családja. Nem akármilyen eredményt kapott: legrégebbi őse egy honfoglaló magyar, aki 1100 évig nyugodott a Tuzsér melletti Boszorkányhegyen. A leghosszabb igazolt múlttal rendelkező magyar család, a Harasztiak hihetetlen története.
Bővebben >>>Több generáció és sok kiváló gondolkodó vallott már kudarcot, amikor a „Ki a magyar?”, „Mi a magyar?”, „Milyen a magyar?” kérdésre próbált választ adni. Egyesek most éppen bőven folyó állami pénzeszközökkel a minden kétséget kizáró természettudományos vagy egyenesen genetikai választ keresik. Ők olyasmit keresnek, ami soha és a jövőben sem lesz elérhető. Ez a küldetés ugyanis lehetetlen – írja esszéjében Gyurgyák János. A történész, könyvkiadó készülő kötetének első részletét először a Válasz Online-on olvashatják.
Bővebben >>>Igenis vannak értékei a Magyarságkutató Intézet genetikai vizsgálatainak, a Hunyadiak után való kutatásnak is – állítják vendégszerzőink. Ez az érték pedig: a nyers adat. Csakhogy az archeogenetikának csupán a többi tudománnyal együtt van értelme, ha érvényes következtetéseket akarunk levonni. Fehér Tibor és Németh Endre felvetik: vizsgálni kellene a család délszláv eredetének lehetőségét.
Bővebben >>>Megvan a tihanyi 2-es számú ládában talált csontok szénizotópos vizsgálatainak eredménye: egymástól függetlenül három labor is a 11. századra datálta a maradványokat. A tihanyi altemplom kutatásáról korábban részletesen beszámoltunk a Válasz Online-on, és a nekünk nyilatkozó szakemberek már akkor előrevetítették, hogy a régészeti és a történeti adatokkal egybevetve levonható lesz az a következtetés, hogy a csontok az apátságot alapító I. András királyhoz és közvetlen családtagjaihoz tartozhattak.
Bővebben >>>„Össze lehet rakni Mátyás királyt” – ezzel a bejelentéssel lepte meg január 20-án Kásler Miklós őstörténetügyi miniszter a nyilvánosságot. A tárcavezetőnek bámulatos érzéke van hozzá, hogy az általa felkarolt kutatások eredményeit olyan módon interpretálja, hogy azok sült bolondságnak tűnjenek, de a székesfehérvári királysírokban eltemetett uralkodók azonosítása valóban nagy dolog lenne. Csakhogy a csontokkal olyan méltatlanul bántak, hogy a probléma nem biztos, hogy megoldható.
Bővebben >>>
