A „boldog korszak kapuja” előtt álltak, csak közben kiderült, hogy a kapu mögött az R56 söröző, Tóth Gabi-videóklip, Pataky Attila cége, Dopeman alkotói támogatása, Gáspár Győző zenei újragondolása és egy emlékezetzavaros kultuszminiszteri magyarázkodás található. Gábor György megírta a NER ideológiájának és ideológusainak lényegét és a rendszer nekrológját.
Bővebben >>>Most nyílik egy ritka történelmi ablak. Kapcsoljunk át alkotó üzemmódba! – mondja Somlai-Fischer Ádám Prezi-társalapító, médiaművész.
Bővebben >>>A feladat nem az, hogy a most megbukott rendszer egykori szereplőinek önigazoló visszaemlékezéseit közvetítsük, hanem az, hogy ne engedjük, hogy ezek a visszaemlékezések váljanak a közelmúlt elsődleges értelmezési keretévé – véli Gábor György. Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem tanára szerint az igazi kérdés, hogy lesz-e egyáltalán értelmezhető múltunk. Mert ha nem lesz, akkor marad az, amit olyan jól ismerünk: az újramesélt, átírt, önfelmentő történetek végtelen körforgása.
Bővebben >>>Közös felelősségünk, hogy ne tévesszük szem elől az igazi célokat. Ehhez viszont – nem először és feltehetőleg nem is utoljára – vissza kell szereznünk a szavaink értelmét és súlyát. A nyelvünket. Addig csak dadogás van és látszat – utóbbiból pedig (bármennyire is szerették volna sokan) még sohasem kerekedett ki semmi lényeges.” Babiczky Tibor esszéje.
Bővebben >>>Az áprilisi magyarországi választásnak kis túlzással globális tétje van. Mivel az elmúlt években az Orbán-kormány az EU gyengítését célző külső erők legfontosabb szövetségese lett az unióban, most jelentős részben a magyar választókon múlik, hogy sikerül-e fenntartani egy olyan gazdasági-politikai tömböt, ami ellensúlya lehet a világban egyre erősődő és mind gátlástalanabb módon háborúkat kirobbantó autokratikus rendszereknek. Sik Domonkos szociológus, filozófus lapunknak küldött írásában a Válasz Online március 15-i írására reagálva szólítja meg a még habozó választókat.
Bővebben >>>A csúcsra járatott ukránellenes fekete kampány új fordulópont, mert teljesen idegen bármilyen magyar reflextől vagy kihasználható történelmi tapasztalattól, amit eddig ismertünk. A túlerővel szembeni helytállás jogosságának vitatása, sőt becsületének megsemmisítése pontosan az ellenkezője annak, amiről a zsigeri történelmi gondolkodásunk és a magyar irodalmi hősképek szólnak. Hogy ennek milyen szavazatszámbeli eredménye lesz, nem tudhatjuk. De a következmény, amivel a most zajló „lélekformálás” jár, súlyosabb lehet bármilyen választási eredménynél.
Bővebben >>>Egy szabadságára büszke, civil kurázsival rendelkező társadalommal nem történhetett volna meg mindaz, ami velünk az elmúlt másfél évtizedben megesett Gyurgyák János szerint. A történész, könyvkiadó az általa társszerkesztett, a napokban az Osiris gondozásában megjelenő Merre tovább? – Magyarország helyzete és kilátásai című kötetben nagyívű esszét közöl a magyar társadalom állapotáról és a változás szükségességéről. A dolgozat kivonatolt verzióját a Válasz Online közli először.
Bővebben >>>Ki tagadhatja, hogy jobb világban élnénk, ha „Vancouvertől Vlagyivosztokig” legalább a legerősebb államok mind a politikai szabadságjogokat tiszteletben tartó demokráciák lennének? Ukrajnától Amerikáig ennek az ellenkezőjét látjuk: mintha Orwell jóslata válna valóra a világot felosztó három óriáshatalomról, amelyek váltakozó felállásban küzdenek egymással. Szerencsére ez a végkifejlet egyáltalán nem elkerülhetetlen: Trump még áldás is lehet Európa számára, politikája pedig már néhány éves távlatban is folytathatatlan. Jeszenszky Géza volt külügyminiszter írása a nemzetközi erőpolitika kilátásairól, ami a Válasz Online nagy világrend-vitájához is kapcsolódik.
Bővebben >>>A demokrácia 1989 utáni domináns liberális formája valóban válságba került, ahogy azt Körösényi állítja, ám ez korántsem jár együtt a liberális szereplők eljelentéktelenedésével. A jobboldali populizmus iránti szinte mániákus médiaérdeklődés ellenére továbbra is igaz, hogy Európa legbefolyásosabb államaiban szinte kivétel nélkül alapvetően liberális szellemiségű pártok az igazi hangadók. Laczó Ferenc, a Maastrichti Egyetem docense reagál Körösényi András világrendről és a demokráciák válságáról szóló írására. A Válasz Online világrend-vitájának harmadik cikke.
Bővebben >>>Húsz éve alakult meg a Magyarországi Evangélikus Egyház állambiztonsági érintettségét feltáró bizottság. A történészekből, lelkészekből álló testület az elmúlt két évtizedben alaposan dokumentált kötetetekben dolgozta fel a protestáns egyház püspökeinek, lelkészeinek, tisztségviselőinek ügynökmúltját. November 27-én a két évtizedes munkát áttekintő nemzetközi konferenciát szerveztek, ahol bemutatták az állambiztonsági múltról szóló Háló-könyvsorozat Evangélikus Teológiai Akadémia professzorairól szóló […]
Bővebben >>>A magyar baloldal pártjai megsemmisültek, de a politika máig a kádári kisembert izgató kérdésekkel foglalkozik, állítja vendégszerzőnk, Gulyás Ábel. Ezzel magyarázható, hogy a két legnagyobb párt Medgyessy Péter programján is túlmutató szocialista ígéretcumanival vág neki a választásnak, holott a költségvetés helyzete ezt egyáltalán nem indokolná. Esszé.
Bővebben >>>A képviseleti szakadék, a demokratikus kontroll kiüresedése, a legitimitásvesztés, a geopolitikai átalakulás és a politikai nyilvánosság átalakulása egyaránt jelzi a régi rend válságát, amely folyamat aligha fordítható vissza. Elgondolkodtató esszé.
Bővebben >>>Papp István nem csak Kelet és Nyugat nagyjelentőségű megállapodására emlékezik, de az 1975-ös tanácskozásnak helyet adó Finnország filozófiáját is megidézi, amelynek középpontjában nem a nemzet mint politikai test, hanem a nemzetet alkotó emberek állnak. Elgondolkodtató, áthallásos esszé.
Bővebben >>>A nemzeti érdekre hivatkozó „szuverenistákkal” szemben szerveződő gondolatok ideológiai hátrányban vannak. Mik ők, ha a másik oldal a „szuverenista” illetve populista? Kollai István a „konzervatív kozmopolitizmus” fogalmát javasolná erre. De mit ígérhet a konzervatív kozmopolitizmus a bezárkózó szuverenitás helyett? Például az űrhajózás élményét. Esszé.
Bővebben >>>„Orbán Viktorral nem az a baj, hogy rosszul számít ki egy háromismeretlenes egyenletet. Hanem az, hogy egy hat (vagy hatvanhat) ismeretlenesre azt mondja, hogy háromismeretlenes – amelynek még van megoldóképlete” – írja Zalatnay István református teológus, filozófus lapunknak küldött publicisztikájában.
Bővebben >>>
