A képviseleti szakadék, a demokratikus kontroll kiüresedése, a legitimitásvesztés, a geopolitikai átalakulás és a politikai nyilvánosság átalakulása egyaránt jelzi a régi rend válságát, amely folyamat aligha fordítható vissza. Elgondolkodtató esszé.
Bővebben >>>Papp István nem csak Kelet és Nyugat nagyjelentőségű megállapodására emlékezik, de az 1975-ös tanácskozásnak helyet adó Finnország filozófiáját is megidézi, amelynek középpontjában nem a nemzet mint politikai test, hanem a nemzetet alkotó emberek állnak. Elgondolkodtató, áthallásos esszé.
Bővebben >>>A nemzeti érdekre hivatkozó „szuverenistákkal” szemben szerveződő gondolatok ideológiai hátrányban vannak. Mik ők, ha a másik oldal a „szuverenista” illetve populista? Kollai István a „konzervatív kozmopolitizmus” fogalmát javasolná erre. De mit ígérhet a konzervatív kozmopolitizmus a bezárkózó szuverenitás helyett? Például az űrhajózás élményét. Esszé.
Bővebben >>>„Orbán Viktorral nem az a baj, hogy rosszul számít ki egy háromismeretlenes egyenletet. Hanem az, hogy egy hat (vagy hatvanhat) ismeretlenesre azt mondja, hogy háromismeretlenes – amelynek még van megoldóképlete” – írja Zalatnay István református teológus, filozófus lapunknak küldött publicisztikájában.
Bővebben >>>Személyes beszámoló következik arról, hogy a hírek szerint kémekkel teletelepített brüsszeli magyar állandó képviselet hogyan próbálta behálózni az Európai Központi Bank magyar munkatársát is. Aki, ellentétben egy sor más magyar eurokratával, nem volt olyan idióta, hogy találkozzon a magyar képviselet munkatársaival. Vendégszerzőnk tippeket is ad a magyar hírszerzésnek, hogy kiket érdemes beszervezni, ha már erre fáj a foguk. Fontos írás Deme Zoltántól az Orbán-rezsim gondolkodásmódjáról.
Bővebben >>>A Japán feletti győzelem 80. évfordulóján Pekingben tartott ünnepségen készült egy sokatmondó fénykép a résztvevő vezetőkről. Ezen jól látszik, hol lesz Magyarország helye a régi-új világrendben. Valahol Kína, Oroszország, Észak-Korea és Belarusz mögött, messze hátul, állapítja meg vendégszerzőnk, Pecze Zoltán nyugalmazott nagykövet.
Bővebben >>>Idén szerte a világon megemlékeznek Assisi Szent Ferenc magyarul főként Naphimnusz címen emlegetett „énekéről”, amelyet Ferenc nagyjából másfél évvel a halála előtt, 1225 tavaszán írhatott. Ferenc a következő évben október 3-án halt meg, az emléknapja október 4-én van, és ez a nap egyben az állatok világnapja is. A közismert himnuszban viszont nem egyszerűen csak lelkesült természetrajongás fejeződik ki. Görföl Tibor évfordulós írása.
Bővebben >>>Lehet egyáltalán Hatvanpusztáról mint műemlékről írni? A miniszterelnök édesapjának sokmilliárdos nagyberuházása olyan morális és politikai problémákat vet fel, amelyek árnyékában talán nincs is értelme feltenni a kérdést, hogy mi történt a majorsággal mint örökségi értékkel. Mégis muszáj, hiszen Hatvanpuszta nem kizárólag közéleti botránykő és rendszerszimbólum, hanem egy hányatott sorsú műemlékegyüttes is.
Bővebben >>>Hogyan lett a Fidesz kultúrpolitikája amerikai öngyarmatosítás, ráadásul az amerikai kulturális gyarmatosítás ellen felszólamló Csurka István pajzsra emelése közben? Ezt fejti meg vendégszerzők, Gulyás Ábel a híres-hírhedt Csurka-dolgozat megjelenésének 33. évfordulójára. Esszé.
Bővebben >>>Létezhet egyszerre atlantista és határozottan nemzeti érdeket érvényesítő geopolitikai nagystratégia Magyarország számára? Vendégszerzőnk szerint nagyon is. Egy elképzelt magyar külpolitikai nagystratégia körvonalai.
Bővebben >>>Jóval több és meggyőzőbb érv szól amellett, hogy ez a hipotézis csupán egy szívünknek kedves zsonglőrködés a rendelkezésre álló kevés információval – írja Vaskó Péter annak kapcsán, hogy a sajtóban ismét nagyot futott Stephen Pow elmélete: Szent László magyar királyról mintázták Lancelot alakját. A műfordító középkorkutató maga is örülne neki, ha ez így volna, de […]
Bővebben >>>Nem valami furcsa, trumpista újdonság a keresztény nacionalizmus Amerikában, hanem az amerikai demokrácia egyik, már annak megszületésekor is létező vonulata – állítja amerikai magyar vallástudós vendégszerzőnk. Esszé.
Bővebben >>>„Az államok határai soha a történelem folyamán nem voltak ilyen stabilak. Eddig” – írja lapunknak küldött vendégcikkében Suller Zénó. A hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon dolgozó nemzetközi jogász szerint hiba az újra fenyegető háborús veszély elhárítását csupán politikai ideológiáktól vagy a fegyverkezéstől várni.
Bővebben >>>Ha jövőre sikerül megszabadulnunk Orbán Viktor rendszerétől, mit kezdjünk az erkölcsi és anyagi csődtömeggel, amelyet az maga után hagy majd több mint másfél évtized rablógazdálkodása után? – teszi fel a kérdést Lányi András. Az író, filozófus nem marad adós a válaszokkal sem: alább közölt monstre dolgozatában kilenc fejezetben mutatja be, hol állunk most és milyen sürgős tennivalóink lennének – gazdaságtól oktatás- és egészségügyön át a jogállam helyreállításáig. A napi politikai adok-kapok színvonalán messze felülemelkedő írás következik Magyarország jövőjének valódi kérdéseiről.
Bővebben >>>Pontosan tizenöt éve, 2010. április 25-én szerzett alkotmányozó többséget a Fidesz. Azóta teljesen átalakította Magyarországot. Orbán Viktor rendszerváltása nyomán a nyolcvanas évek reformkommunistáinak koncepcióját idéző világ szerveződött, ahol az állampárt teljhatalma megkérdőjelezhetetlen, miközben nyomokban pluralizmust tartalmaz. Napjaink fő kérdése hasonlít az ellenzékiek 1989 eleji szorongásához: vajon átadnák a hatalmat, csak mert a nép úgy dönt, […]
Bővebben >>>
