A „boldog korszak kapuja” előtt álltak, csak közben kiderült, hogy a kapu mögött az R56 söröző, Tóth Gabi-videóklip, Pataky Attila cége, Dopeman alkotói támogatása, Gáspár Győző zenei újragondolása és egy emlékezetzavaros kultuszminiszteri magyarázkodás található. Gábor György megírta a NER ideológiájának és ideológusainak lényegét és a rendszer nekrológját.
Bővebben >>>Most nyílik egy ritka történelmi ablak. Kapcsoljunk át alkotó üzemmódba! – mondja Somlai-Fischer Ádám Prezi-társalapító, médiaművész.
Bővebben >>>A feladat nem az, hogy a most megbukott rendszer egykori szereplőinek önigazoló visszaemlékezéseit közvetítsük, hanem az, hogy ne engedjük, hogy ezek a visszaemlékezések váljanak a közelmúlt elsődleges értelmezési keretévé – véli Gábor György. Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem tanára szerint az igazi kérdés, hogy lesz-e egyáltalán értelmezhető múltunk. Mert ha nem lesz, akkor marad az, amit olyan jól ismerünk: az újramesélt, átírt, önfelmentő történetek végtelen körforgása.
Bővebben >>>Közös felelősségünk, hogy ne tévesszük szem elől az igazi célokat. Ehhez viszont – nem először és feltehetőleg nem is utoljára – vissza kell szereznünk a szavaink értelmét és súlyát. A nyelvünket. Addig csak dadogás van és látszat – utóbbiból pedig (bármennyire is szerették volna sokan) még sohasem kerekedett ki semmi lényeges.” Babiczky Tibor esszéje.
Bővebben >>>Az áprilisi magyarországi választásnak kis túlzással globális tétje van. Mivel az elmúlt években az Orbán-kormány az EU gyengítését célző külső erők legfontosabb szövetségese lett az unióban, most jelentős részben a magyar választókon múlik, hogy sikerül-e fenntartani egy olyan gazdasági-politikai tömböt, ami ellensúlya lehet a világban egyre erősődő és mind gátlástalanabb módon háborúkat kirobbantó autokratikus rendszereknek. Sik Domonkos szociológus, filozófus lapunknak küldött írásában a Válasz Online március 15-i írására reagálva szólítja meg a még habozó választókat.
Bővebben >>>A csúcsra járatott ukránellenes fekete kampány új fordulópont, mert teljesen idegen bármilyen magyar reflextől vagy kihasználható történelmi tapasztalattól, amit eddig ismertünk. A túlerővel szembeni helytállás jogosságának vitatása, sőt becsületének megsemmisítése pontosan az ellenkezője annak, amiről a zsigeri történelmi gondolkodásunk és a magyar irodalmi hősképek szólnak. Hogy ennek milyen szavazatszámbeli eredménye lesz, nem tudhatjuk. De a következmény, amivel a most zajló „lélekformálás” jár, súlyosabb lehet bármilyen választási eredménynél.
Bővebben >>>Egy szabadságára büszke, civil kurázsival rendelkező társadalommal nem történhetett volna meg mindaz, ami velünk az elmúlt másfél évtizedben megesett Gyurgyák János szerint. A történész, könyvkiadó az általa társszerkesztett, a napokban az Osiris gondozásában megjelenő Merre tovább? – Magyarország helyzete és kilátásai című kötetben nagyívű esszét közöl a magyar társadalom állapotáról és a változás szükségességéről. A dolgozat kivonatolt verzióját a Válasz Online közli először.
Bővebben >>>Ki tagadhatja, hogy jobb világban élnénk, ha „Vancouvertől Vlagyivosztokig” legalább a legerősebb államok mind a politikai szabadságjogokat tiszteletben tartó demokráciák lennének? Ukrajnától Amerikáig ennek az ellenkezőjét látjuk: mintha Orwell jóslata válna valóra a világot felosztó három óriáshatalomról, amelyek váltakozó felállásban küzdenek egymással. Szerencsére ez a végkifejlet egyáltalán nem elkerülhetetlen: Trump még áldás is lehet Európa számára, politikája pedig már néhány éves távlatban is folytathatatlan. Jeszenszky Géza volt külügyminiszter írása a nemzetközi erőpolitika kilátásairól, ami a Válasz Online nagy világrend-vitájához is kapcsolódik.
Bővebben >>>A demokrácia 1989 utáni domináns liberális formája valóban válságba került, ahogy azt Körösényi állítja, ám ez korántsem jár együtt a liberális szereplők eljelentéktelenedésével. A jobboldali populizmus iránti szinte mániákus médiaérdeklődés ellenére továbbra is igaz, hogy Európa legbefolyásosabb államaiban szinte kivétel nélkül alapvetően liberális szellemiségű pártok az igazi hangadók. Laczó Ferenc, a Maastrichti Egyetem docense reagál Körösényi András világrendről és a demokráciák válságáról szóló írására. A Válasz Online világrend-vitájának harmadik cikke.
Bővebben >>>Húsz éve alakult meg a Magyarországi Evangélikus Egyház állambiztonsági érintettségét feltáró bizottság. A történészekből, lelkészekből álló testület az elmúlt két évtizedben alaposan dokumentált kötetetekben dolgozta fel a protestáns egyház püspökeinek, lelkészeinek, tisztségviselőinek ügynökmúltját. November 27-én a két évtizedes munkát áttekintő nemzetközi konferenciát szerveztek, ahol bemutatták az állambiztonsági múltról szóló Háló-könyvsorozat Evangélikus Teológiai Akadémia professzorairól szóló […]
Bővebben >>>A magyar baloldal pártjai megsemmisültek, de a politika máig a kádári kisembert izgató kérdésekkel foglalkozik, állítja vendégszerzőnk, Gulyás Ábel. Ezzel magyarázható, hogy a két legnagyobb párt Medgyessy Péter programján is túlmutató szocialista ígéretcumanival vág neki a választásnak, holott a költségvetés helyzete ezt egyáltalán nem indokolná. Esszé.
Bővebben >>>A képviseleti szakadék, a demokratikus kontroll kiüresedése, a legitimitásvesztés, a geopolitikai átalakulás és a politikai nyilvánosság átalakulása egyaránt jelzi a régi rend válságát, amely folyamat aligha fordítható vissza. Elgondolkodtató esszé.
Bővebben >>>Papp István nem csak Kelet és Nyugat nagyjelentőségű megállapodására emlékezik, de az 1975-ös tanácskozásnak helyet adó Finnország filozófiáját is megidézi, amelynek középpontjában nem a nemzet mint politikai test, hanem a nemzetet alkotó emberek állnak. Elgondolkodtató, áthallásos esszé.
Bővebben >>>A nemzeti érdekre hivatkozó „szuverenistákkal” szemben szerveződő gondolatok ideológiai hátrányban vannak. Mik ők, ha a másik oldal a „szuverenista” illetve populista? Kollai István a „konzervatív kozmopolitizmus” fogalmát javasolná erre. De mit ígérhet a konzervatív kozmopolitizmus a bezárkózó szuverenitás helyett? Például az űrhajózás élményét. Esszé.
Bővebben >>>„Orbán Viktorral nem az a baj, hogy rosszul számít ki egy háromismeretlenes egyenletet. Hanem az, hogy egy hat (vagy hatvanhat) ismeretlenesre azt mondja, hogy háromismeretlenes – amelynek még van megoldóképlete” – írja Zalatnay István református teológus, filozófus lapunknak küldött publicisztikájában.
Bővebben >>>Személyes beszámoló következik arról, hogy a hírek szerint kémekkel teletelepített brüsszeli magyar állandó képviselet hogyan próbálta behálózni az Európai Központi Bank magyar munkatársát is. Aki, ellentétben egy sor más magyar eurokratával, nem volt olyan idióta, hogy találkozzon a magyar képviselet munkatársaival. Vendégszerzőnk tippeket is ad a magyar hírszerzésnek, hogy kiket érdemes beszervezni, ha már erre fáj a foguk. Fontos írás Deme Zoltántól az Orbán-rezsim gondolkodásmódjáról.
Bővebben >>>A Japán feletti győzelem 80. évfordulóján Pekingben tartott ünnepségen készült egy sokatmondó fénykép a résztvevő vezetőkről. Ezen jól látszik, hol lesz Magyarország helye a régi-új világrendben. Valahol Kína, Oroszország, Észak-Korea és Belarusz mögött, messze hátul, állapítja meg vendégszerzőnk, Pecze Zoltán nyugalmazott nagykövet.
Bővebben >>>Idén szerte a világon megemlékeznek Assisi Szent Ferenc magyarul főként Naphimnusz címen emlegetett „énekéről”, amelyet Ferenc nagyjából másfél évvel a halála előtt, 1225 tavaszán írhatott. Ferenc a következő évben október 3-án halt meg, az emléknapja október 4-én van, és ez a nap egyben az állatok világnapja is. A közismert himnuszban viszont nem egyszerűen csak lelkesült természetrajongás fejeződik ki. Görföl Tibor évfordulós írása.
Bővebben >>>Lehet egyáltalán Hatvanpusztáról mint műemlékről írni? A miniszterelnök édesapjának sokmilliárdos nagyberuházása olyan morális és politikai problémákat vet fel, amelyek árnyékában talán nincs is értelme feltenni a kérdést, hogy mi történt a majorsággal mint örökségi értékkel. Mégis muszáj, hiszen Hatvanpuszta nem kizárólag közéleti botránykő és rendszerszimbólum, hanem egy hányatott sorsú műemlékegyüttes is.
Bővebben >>>Hogyan lett a Fidesz kultúrpolitikája amerikai öngyarmatosítás, ráadásul az amerikai kulturális gyarmatosítás ellen felszólamló Csurka István pajzsra emelése közben? Ezt fejti meg vendégszerzők, Gulyás Ábel a híres-hírhedt Csurka-dolgozat megjelenésének 33. évfordulójára. Esszé.
Bővebben >>>Létezhet egyszerre atlantista és határozottan nemzeti érdeket érvényesítő geopolitikai nagystratégia Magyarország számára? Vendégszerzőnk szerint nagyon is. Egy elképzelt magyar külpolitikai nagystratégia körvonalai.
Bővebben >>>Jóval több és meggyőzőbb érv szól amellett, hogy ez a hipotézis csupán egy szívünknek kedves zsonglőrködés a rendelkezésre álló kevés információval – írja Vaskó Péter annak kapcsán, hogy a sajtóban ismét nagyot futott Stephen Pow elmélete: Szent László magyar királyról mintázták Lancelot alakját. A műfordító középkorkutató maga is örülne neki, ha ez így volna, de […]
Bővebben >>>Nem valami furcsa, trumpista újdonság a keresztény nacionalizmus Amerikában, hanem az amerikai demokrácia egyik, már annak megszületésekor is létező vonulata – állítja amerikai magyar vallástudós vendégszerzőnk. Esszé.
Bővebben >>>„Az államok határai soha a történelem folyamán nem voltak ilyen stabilak. Eddig” – írja lapunknak küldött vendégcikkében Suller Zénó. A hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon dolgozó nemzetközi jogász szerint hiba az újra fenyegető háborús veszély elhárítását csupán politikai ideológiáktól vagy a fegyverkezéstől várni.
Bővebben >>>Ha jövőre sikerül megszabadulnunk Orbán Viktor rendszerétől, mit kezdjünk az erkölcsi és anyagi csődtömeggel, amelyet az maga után hagy majd több mint másfél évtized rablógazdálkodása után? – teszi fel a kérdést Lányi András. Az író, filozófus nem marad adós a válaszokkal sem: alább közölt monstre dolgozatában kilenc fejezetben mutatja be, hol állunk most és milyen sürgős tennivalóink lennének – gazdaságtól oktatás- és egészségügyön át a jogállam helyreállításáig. A napi politikai adok-kapok színvonalán messze felülemelkedő írás következik Magyarország jövőjének valódi kérdéseiről.
Bővebben >>>Pontosan tizenöt éve, 2010. április 25-én szerzett alkotmányozó többséget a Fidesz. Azóta teljesen átalakította Magyarországot. Orbán Viktor rendszerváltása nyomán a nyolcvanas évek reformkommunistáinak koncepcióját idéző világ szerveződött, ahol az állampárt teljhatalma megkérdőjelezhetetlen, miközben nyomokban pluralizmust tartalmaz. Napjaink fő kérdése hasonlít az ellenzékiek 1989 eleji szorongásához: vajon átadnák a hatalmat, csak mert a nép úgy dönt, […]
Bővebben >>>1944-ben ezen a napon kezdődött zsidónak minősített honfitársaink gettóba hurcolása. Stark Tamás történész, a HUN-REN Történettudományi Intézetének munkatársa a Fahidi Éva holokauszttúlélőről és Dávid Katalin embermentő művészettörténészről a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezett eseményen beszélt a tömeges népirtáshoz vezető útról.
Bővebben >>>
