Személyes beszámoló következik arról, hogy a hírek szerint kémekkel teletelepített brüsszeli magyar állandó képviselet hogyan próbálta behálózni az Európai Központi Bank magyar munkatársát is. Aki, ellentétben egy sor más magyar eurokratával, nem volt olyan idióta, hogy találkozzon a magyar képviselet munkatársaival. Vendégszerzőnk tippeket is ad a magyar hírszerzésnek, hogy kiket érdemes beszervezni, ha már erre fáj a foguk. Fontos írás Deme Zoltántól az Orbán-rezsim gondolkodásmódjáról.

A Japán feletti győzelem 80. évfordulóján Pekingben tartott ünnepségen készült egy sokatmondó fénykép a résztvevő vezetőkről. Ezen jól látszik, hol lesz Magyarország helye a régi-új világrendben. Valahol Kína, Oroszország, Észak-Korea és Belarusz mögött, messze hátul, állapítja meg vendégszerzőnk, Pecze Zoltán nyugalmazott nagykövet.

Idén szerte a világon megemlékeznek Assisi Szent Ferenc magyarul főként Naphimnusz címen emlegetett „énekéről”, amelyet Ferenc nagyjából másfél évvel a halála előtt, 1225 tavaszán írhatott. Ferenc a következő évben október 3-án halt meg, az emléknapja október 4-én van, és ez a nap egyben az állatok világnapja is. A közismert himnuszban viszont nem egyszerűen csak lelkesült természetrajongás fejeződik ki. Görföl Tibor évfordulós írása.

Lehet egyáltalán Hatvanpusztáról mint műemlékről írni? A miniszterelnök édesapjának sokmilliárdos nagyberuházása olyan morális és politikai problémákat vet fel, amelyek árnyékában talán nincs is értelme feltenni a kérdést, hogy mi történt a majorsággal mint örökségi értékkel. Mégis muszáj, hiszen Hatvanpuszta nem kizárólag közéleti botránykő és rendszerszimbólum, hanem egy hányatott sorsú műemlékegyüttes is.

Hogyan lett a Fidesz kultúrpolitikája amerikai öngyarmatosítás, ráadásul az amerikai kulturális gyarmatosítás ellen felszólamló Csurka István pajzsra emelése közben? Ezt fejti meg vendégszerzők, Gulyás Ábel a híres-hírhedt Csurka-dolgozat megjelenésének 33. évfordulójára. Esszé.

Létezhet egyszerre atlantista és határozottan nemzeti érdeket érvényesítő geopolitikai nagystratégia Magyarország számára? Vendégszerzőnk szerint nagyon is. Egy elképzelt magyar külpolitikai nagystratégia körvonalai.

Jóval több és meggyőzőbb érv szól amellett, hogy ez a hipotézis csupán egy szívünknek kedves zsonglőrködés a rendelkezésre álló kevés információval – írja Vaskó Péter annak kapcsán, hogy a sajtóban ismét nagyot futott Stephen Pow elmélete: Szent László magyar királyról mintázták Lancelot alakját. A műfordító középkorkutató maga is örülne neki, ha ez így volna, de […]

Nem valami furcsa, trumpista újdonság a keresztény nacionalizmus Amerikában, hanem az amerikai demokrácia egyik, már annak megszületésekor is létező vonulata – állítja amerikai magyar vallástudós vendégszerzőnk. Esszé.

„Az államok határai soha a történelem folyamán nem voltak ilyen stabilak. Eddig” – írja lapunknak küldött vendégcikkében Suller Zénó. A hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon dolgozó nemzetközi jogász szerint hiba az újra fenyegető háborús veszély elhárítását csupán politikai ideológiáktól vagy a fegyverkezéstől várni.

Ha jövőre sikerül megszabadulnunk Orbán Viktor rendszerétől, mit kezdjünk az erkölcsi és anyagi csődtömeggel, amelyet az maga után hagy majd több mint másfél évtized rablógazdálkodása után? – teszi fel a kérdést Lányi András. Az író, filozófus nem marad adós a válaszokkal sem: alább közölt monstre dolgozatában kilenc fejezetben mutatja be, hol állunk most és milyen sürgős tennivalóink lennének – gazdaságtól oktatás- és egészségügyön át a jogállam helyreállításáig. A napi politikai adok-kapok színvonalán messze felülemelkedő írás következik Magyarország jövőjének valódi kérdéseiről.

Pontosan tizenöt éve, 2010. április 25-én szerzett alkotmányozó többséget a Fidesz. Azóta teljesen átalakította Magyarországot. Orbán Viktor rendszerváltása nyomán a nyolcvanas évek reformkommunistáinak koncepcióját idéző világ szerveződött, ahol az állampárt teljhatalma megkérdőjelezhetetlen, miközben nyomokban pluralizmust tartalmaz. Napjaink fő kérdése hasonlít az ellenzékiek 1989 eleji szorongásához: vajon átadnák a hatalmat, csak mert a nép úgy dönt, […]

1944-ben ezen a napon kezdődött zsidónak minősített honfitársaink gettóba hurcolása. Stark Tamás történész, a HUN-REN Történettudományi Intézetének munkatársa a Fahidi Éva holokauszttúlélőről és Dávid Katalin embermentő művészettörténészről a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezett eseményen beszélt a tömeges népirtáshoz vezető útról.

„A magyar–lengyel barátság a közös közép-európai régiónk felemeléséért és szuverenitásáért folyó küzdelemben alakult ki és kovácsolódott erős szövetséggé. Aki a magyar–lengyel barátságot lerombolja, történelmi bűnt követ el” – írja a Válasz Online-nak küldött cikkében Mitrovits Miklós. A történész-polonista, aki maga is kárvallottja a mélypontra jutott kétoldalú kapcsolatoknak – egy nemrég neki ítélt elismerés varsói díjátadója politikai okok miatt elmaradt –, úgy véli: a jelenlegi, Fidesznek nem kedves lengyel kormány folyamatos revolverezése kizárólag orosz érdekeket szolgál.

Károlyi Mihály megítélése máig megosztja a történelem iránt érdeklődőket. Jobboldalon országvesztő, a baloldalon a küzdelmes magyar progresszió bátor hőse a kommunista társutasságig eljutó gróf. Mítoszát a Kádár-kor is építgette, pedig Wass Albertnek is becsületére váló szavakkal fenyegette meg az Erdélybe betörni készülő románokat. Hatos Pál évfordulós írása.

Sok-sok emlékezet létezett, s nyilván mindenkihez közelebb áll valamelyik, de ettől még tényszerűen és türelmesen tudomásul kell vennünk a másik létét. Annak erőltetése helyett, hogy kitaláljuk a nagy, közös, mindenkire érvényes nemzeteszmét, inkább érdemes lenne felfedeznünk és megbecsülnünk mi is köt minket szűkebb pátriánkhoz. Papp István összegző jellegű, kiutat mutató írásával zárjuk a Válasz Online nagy Habsburg-vitáját.