A demokrácia 1989 utáni domináns liberális formája valóban válságba került, ahogy azt Körösényi állítja, ám ez korántsem jár együtt a liberális szereplők eljelentéktelenedésével. A jobboldali populizmus iránti szinte mániákus médiaérdeklődés ellenére továbbra is igaz, hogy Európa legbefolyásosabb államaiban szinte kivétel nélkül alapvetően liberális szellemiségű pártok az igazi hangadók. Laczó Ferenc, a Maastrichti Egyetem docense reagál Körösényi András világrendről és a demokráciák válságáról szóló írására. A Válasz Online világrend-vitájának harmadik cikke.
Bővebben >>>Húsz éve alakult meg a Magyarországi Evangélikus Egyház állambiztonsági érintettségét feltáró bizottság. A történészekből, lelkészekből álló testület az elmúlt két évtizedben alaposan dokumentált kötetetekben dolgozta fel a protestáns egyház püspökeinek, lelkészeinek, tisztségviselőinek ügynökmúltját. November 27-én a két évtizedes munkát áttekintő nemzetközi konferenciát szerveztek, ahol bemutatták az állambiztonsági múltról szóló Háló-könyvsorozat Evangélikus Teológiai Akadémia professzorairól szóló […]
Bővebben >>>A magyar baloldal pártjai megsemmisültek, de a politika máig a kádári kisembert izgató kérdésekkel foglalkozik, állítja vendégszerzőnk, Gulyás Ábel. Ezzel magyarázható, hogy a két legnagyobb párt Medgyessy Péter programján is túlmutató szocialista ígéretcumanival vág neki a választásnak, holott a költségvetés helyzete ezt egyáltalán nem indokolná. Esszé.
Bővebben >>>A képviseleti szakadék, a demokratikus kontroll kiüresedése, a legitimitásvesztés, a geopolitikai átalakulás és a politikai nyilvánosság átalakulása egyaránt jelzi a régi rend válságát, amely folyamat aligha fordítható vissza. Elgondolkodtató esszé.
Bővebben >>>Papp István nem csak Kelet és Nyugat nagyjelentőségű megállapodására emlékezik, de az 1975-ös tanácskozásnak helyet adó Finnország filozófiáját is megidézi, amelynek középpontjában nem a nemzet mint politikai test, hanem a nemzetet alkotó emberek állnak. Elgondolkodtató, áthallásos esszé.
Bővebben >>>A nemzeti érdekre hivatkozó „szuverenistákkal” szemben szerveződő gondolatok ideológiai hátrányban vannak. Mik ők, ha a másik oldal a „szuverenista” illetve populista? Kollai István a „konzervatív kozmopolitizmus” fogalmát javasolná erre. De mit ígérhet a konzervatív kozmopolitizmus a bezárkózó szuverenitás helyett? Például az űrhajózás élményét. Esszé.
Bővebben >>>„Orbán Viktorral nem az a baj, hogy rosszul számít ki egy háromismeretlenes egyenletet. Hanem az, hogy egy hat (vagy hatvanhat) ismeretlenesre azt mondja, hogy háromismeretlenes – amelynek még van megoldóképlete” – írja Zalatnay István református teológus, filozófus lapunknak küldött publicisztikájában.
Bővebben >>>Személyes beszámoló következik arról, hogy a hírek szerint kémekkel teletelepített brüsszeli magyar állandó képviselet hogyan próbálta behálózni az Európai Központi Bank magyar munkatársát is. Aki, ellentétben egy sor más magyar eurokratával, nem volt olyan idióta, hogy találkozzon a magyar képviselet munkatársaival. Vendégszerzőnk tippeket is ad a magyar hírszerzésnek, hogy kiket érdemes beszervezni, ha már erre fáj a foguk. Fontos írás Deme Zoltántól az Orbán-rezsim gondolkodásmódjáról.
Bővebben >>>A Japán feletti győzelem 80. évfordulóján Pekingben tartott ünnepségen készült egy sokatmondó fénykép a résztvevő vezetőkről. Ezen jól látszik, hol lesz Magyarország helye a régi-új világrendben. Valahol Kína, Oroszország, Észak-Korea és Belarusz mögött, messze hátul, állapítja meg vendégszerzőnk, Pecze Zoltán nyugalmazott nagykövet.
Bővebben >>>Idén szerte a világon megemlékeznek Assisi Szent Ferenc magyarul főként Naphimnusz címen emlegetett „énekéről”, amelyet Ferenc nagyjából másfél évvel a halála előtt, 1225 tavaszán írhatott. Ferenc a következő évben október 3-án halt meg, az emléknapja október 4-én van, és ez a nap egyben az állatok világnapja is. A közismert himnuszban viszont nem egyszerűen csak lelkesült természetrajongás fejeződik ki. Görföl Tibor évfordulós írása.
Bővebben >>>Lehet egyáltalán Hatvanpusztáról mint műemlékről írni? A miniszterelnök édesapjának sokmilliárdos nagyberuházása olyan morális és politikai problémákat vet fel, amelyek árnyékában talán nincs is értelme feltenni a kérdést, hogy mi történt a majorsággal mint örökségi értékkel. Mégis muszáj, hiszen Hatvanpuszta nem kizárólag közéleti botránykő és rendszerszimbólum, hanem egy hányatott sorsú műemlékegyüttes is.
Bővebben >>>Hogyan lett a Fidesz kultúrpolitikája amerikai öngyarmatosítás, ráadásul az amerikai kulturális gyarmatosítás ellen felszólamló Csurka István pajzsra emelése közben? Ezt fejti meg vendégszerzők, Gulyás Ábel a híres-hírhedt Csurka-dolgozat megjelenésének 33. évfordulójára. Esszé.
Bővebben >>>Létezhet egyszerre atlantista és határozottan nemzeti érdeket érvényesítő geopolitikai nagystratégia Magyarország számára? Vendégszerzőnk szerint nagyon is. Egy elképzelt magyar külpolitikai nagystratégia körvonalai.
Bővebben >>>Jóval több és meggyőzőbb érv szól amellett, hogy ez a hipotézis csupán egy szívünknek kedves zsonglőrködés a rendelkezésre álló kevés információval – írja Vaskó Péter annak kapcsán, hogy a sajtóban ismét nagyot futott Stephen Pow elmélete: Szent László magyar királyról mintázták Lancelot alakját. A műfordító középkorkutató maga is örülne neki, ha ez így volna, de […]
Bővebben >>>Nem valami furcsa, trumpista újdonság a keresztény nacionalizmus Amerikában, hanem az amerikai demokrácia egyik, már annak megszületésekor is létező vonulata – állítja amerikai magyar vallástudós vendégszerzőnk. Esszé.
Bővebben >>>
