Argentin recept szerinti segítségről is tárgyalhatott Orbán Trumppal
Orbán megszerezte Washingtonban, amit akart: kivételt a belengetett orosz energetikai szankciók alól, és hosszú közös szereplést az amerikai elnökkel, aki többször is méltatta őt. Cserébe jórészt még csak fejlesztés alatt álló technológiák valamikori vásárlását kellett megígérnie. Az igazi meglepetés viszont az, hogy egyeztetést indíthatott egy úgynevezett swap line elindításáról, ami a forint árfolyamának erősítését segítheti. Milei argentin elnök kapott hasonlót nemrégiben.
Nem véletlenül utazott Orbán Viktor hatalmas médiafelhajtással Washingtonba, hogy Donald Trumppal találkozzék. A közös ebédjük előtti barátságos beszélgetést itthon használhatja a kampányában, mutatva, hogy ő világszinten számító, erős vezető, nem pedig fogatlan oroszlán, ahogy Magyar Péter hivatkozik rá. Ráadásképpen azt is előadhatta, hogy fontos dolgokat járt ki Trumpnál, amennyiben az USA elnöke teljesítette azt a kérését, ami miatt kiutazott hozzá: Magyarország mentesül az orosz energetikai vállalatokkal szembeni szankciók alól.
Ám mielőtt rátérnénk e látványos körítéssel bemutatott eredményre, fontos kitérnünk Orbán Viktor alábbi körmondatára, amit a találkozó utáni sajtótájékoztatón mondott el. Mert erről a sajtóban előzetesen nem szivárgott ki semmi, bár a megbeszélés előtti napon a Válasz Online már értesült arról, hogy napirendre kerülhet.
A forint lesz az új peso?
Orbán bejelentése így hangzott: „Az Egyesült Államoknak érdeke Magyarország pénzügyi stabilitása, és ezért Magyarország számíthat az Egyesült Államokra, a magyar pénzügyi stabilitás megőrzése és megerősítése érdekében, ezért kialakítjuk az amerikai és magyar pénzügyi együttműködés új formáit is, ezekről megállapodtunk, és erről tárgyalások folynak illetve folytatódnak.”
Úgy hallottuk, hogy magyar részről
felmerült az igény egy úgynevezett „swap line” létrehozására a két ország jegybankjai között.
Orbán ezen mondata ráillik erre az információra. Hasonló lehetőséget kapott az Egyesült Államok kormányától Argentína néhány hete, közvetlenül az ottani választások előtt. A bejelentés egyes elemzések szerint hozzájárult ahhoz, hogy a Trumppal szövetséges Javier Milei argentin elnök pártja megnyerje a választást.
A swap line lényege, hogy két ország jegybankja valutát cserél egymással, amely potenciális hitelként is megnyílik a másik előtt. Az argentin példa esetében az USA 20 milliárd dollárt cserélt ki ugyanennyit érő pesóra, amit egymásnál tartalékolnak, de akár költeni is lehet belőle. Amennyiben valaki költ a másik valutájából, akkor az összegnek az a része már hitellé válik, tehát kamatostul vissza kell majd adni, de alapvetően nem ez az elsődleges szerepe ezeknek az ügyleteknek. A legfőbb értelme a sérülékenyebb valuta stabilitásának támogatása.
Magyar szempontból egy ilyen megállapodás nyélbe ütése azt jelentené, hogy jelentős valutatartalék állna az MNB rendelkezésére, ha be kellene avatkoznia a forint erősítése érdekében, és
ez a „tudat” már önmagában segítséget jelentene a forint stabilan tartásában.
Az argentin elnöknek éppen az volt a problémája, hogy a peso jelentősen gyengülni kezdett a választás előtt, ami meglökte volna az inflációt, ám a swap line-ról szóló bejelentés megállította a veszélyes folyamatot.
Nincs arról biztos információnk, hogy Orbán erre gondolt, amikor új pénzügyi együttműködésről beszélt, de leírása ráillik az argentin modellre. A jelentős kamatkiadásokkal terhelt és egyébként is túlköltekező magyar költségvetésnek komoly segítség lenne a választások előtt, ha egy ilyen egyezményt sikerülne megkötnie az USA-val.
Amúgy nem változik semmi
A legrészletesebben taglalt bejelentés a szankciós mentességekről szólt. Itt az utolsó percig eljátszották a felek, hogy ez egy nyílt meccs, Orbánnak vagy sikerül „elmagyaráznia” Trumpnak, hogy Magyarország tönkremegy orosz olaj és gáz nélkül, vagy nem. Még a közös ebéd előtt is úgy beszéltek, mintha ezt majd kettesben vitatnák meg, és csak akkor dől el. De
ha nem egyeztették volna előre a tanácskozás kimenetelét, aligha vitt volna Orbán magával ekkora delegációt, ilyen nagy felhajtás mellett.
A megállapodást tehát megkötötték, és ez azt jelenti, hogy a Török Áramlat gázvezetéken és a Barátság olajvezetéken érkező termékekkel kapcsolatosan nem lesznek érvényesek az orosz kereskedőkre kivetett amerikai szankciók. A legközvetlenebb fenyegetés a Barátságot érinthette volna, hiszen november 21-én két nagy orosz olajkereskedő ellen aznap lép hatályba egy új amerikai szankció, és kettejük közül legalább az egyiktől a Mol ezen a vezetéken át vásárol nyersolajat a százhalombattai és a pozsonyi finomítójába. Ha nincs a felmentés, akkor a Molnak át kellett volna állnia tengeri olajra, és a horvátországi Adria vezetéket kellett volna használnia. Orbán azt mondta Trumpnak, hogy az a vezeték túl kicsi. Hogy ebben azért van némi túlzás, az kiderül csütörtöki podcastunkból.
A földgáz esetében talán a Török Áramlat szerbiai szakasza miatt aggódhatott a magyar kormány, mert a vezetéknek az a része egy olyan vállalaté, aminek a többségi tulajdonosa a Gazprom egyik leányvállalata, amely október 8-a óta szintén amerikai szankció alatt áll. Ez a tény egyelőre nem akadályozta a szállításokat, de a kivétel érvényesítésével sem ez, sem esetleges további szankció nem akadályozhatja már. Paks 2 ügyében pedig a nyáron ideiglenesen feloldott amerikai szankciót teljesen eltörlik, ennek jelentőségéről itt írtunk korábban.
A nagy kivételekkel összességében
nem változik semmi a mai állapothoz képest. Orbán potenciális fenyegetések alól szerzett felmentéseket.
Ugyanakkor az EU-s szankciós fenyegetéseket ezzel még nem hárította el. Az Európai Tanács éppen néhány napja szavazta meg, hogy 2028-tól ne lehessen orosz gázt vásárolni például a Török Áramlaton keresztül. Ebből azért nem lett rendelet egyelőre, mert az Európai Parlament egy évvel korábbi határidőhöz ragaszkodik, de ha a két intézmény megegyezik majd valamiben, akkor a döntés hatályos lesz, hiába az amerikai kedvezmény. Köröz egy olyan terv is a Tanácsban, ami büntetővámot vetne ki a Barátságon érkező kőolajra, úgyhogy az olajjal is lehetnek még problémái a magyar kormánynak.
Ugyanakkor az biztos, hogy a november 21-i határidőhöz képest lélegzethez jutott a Mol, és egyelőre továbbra is vásárolhat olajat Oroszországból.
Ha feltalálják, és még akarjuk, megvesszük
Trumpnál nem lehet csak kérni, adni is kell neki valamit, bár ezúttal elég volt hosszú távú szép reményekkel kecsegtetnie az elnököt a magyar delegációnak. Az egyik pénteki megállapodás arról szól, hogy a paksi atomerőmű egyszer majd amerikai fűtőelemeket is vásárol, 100 vagy 200 millió dollár (33 – 66 milliárd forint) értékben. Ez nem lesz hamar. Egyrészt
az eladó Westinghouse cég egyelőre nem gyárt olyan fűtőelemeket, amelyek Pakson kellenek.
Készül szovjet-orosz erőművekhez ilyet gyártani, de a termék nincs még a piacon. Másrészt Paksnak élő szerződése van orosz, illetve későbbiekre vonatkozóan francia-orosz gyártmányú fűtőelemekre is a következő évekre.
A mostani állás szerint 2032 és 2037 között fokozatosan lehetne áttérni amerikai fűtőelemekre Pakson, de ehhez az is kell, hogy Paks 1 blokkjainak élettartamát meghosszabbítsák. Vagyis három nagy feltétele is van az üzletnek: legyen megfelelő fűtőeleme az amerikaiaknak, teljen el legalább hét év, és Paks 1-et ne kelljen lekapcsolni.
Szijjártó Péter megjegyzése a washingtoni sajtótájékoztatón, hogy több áram kell majd, és ezért több fűtőelem is, úgyhogy az élő szerződések nem okoznak problémát, a valóságban nem állja meg a helyét. Paks 1 ugyanis folyamatosan teljes gőzzel megy, nem lehet vele több áramot termelni már. Az atomerőművek nem olyanok, mint a kandallók, hogy ha több fát teszünk beléjük, akkor nagyobb lánggal égnek.
Az SMR-nek nevezett miniatomerőművek vásárlásának mostani magyar ígérete hasonlóan hipotetikus. (A konstrukcióról itt írtunk korábban.) Egyrészt ha lenne valami Paks 2-ből, és Paks 1 élettartamát is meghosszabbítanák, akkor nem biztos, hogy kellenek majd, és szinte biztos, hogy nem lenne rá pénze Magyarországnak a paksi beruházások mellett. Ha Paks 2 meghiúsulna – amire azért van esély – akkor elvben szükség lehet másfajta atomerőművekre, de fontos megjegyezni, hogy
az amerikai SMR-ek még nem működnek, és ha el is készülnének, akkor is évekig tart majd, mire az EU-s engedélyüket megkapják.
A pénteki amerikai virtuális bevásárláson a magyar kosárba tett harmadik csoda, a kiégett fűtőelemek kezelésére szolgáló új technológia szintén még csak tervezőasztalon létezik (és egyébként tavaly Paksra az oroszok ígértek hasonló találmányt szállítani).
A most bejelentett amerikai-magyar nukleáris tervek tehát legfeljebb előzetes szándéknyilatkozatoknak tekinthetők, pénzbe egyelőre biztosan nem kerülnek a magyar államnak. Ha egyszer viszont mégis, akkor az nagyon drága lesz.
Nyitókép: Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor miniszterelnök sajtótájékoztatója a washingtoni Fehér Házban 2025. november 7-én (fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
