Orbán szuverenitásharca: nyílt téma lett Magyarország semmibe vétele
Trump-féle izraeli–palesztin fegyverszünet, a cseh választás eredményei, folytatódó francia káosz, illetve a koppenhágai Európa-csúcson látott magyar miniszterelnöki produkció: ezekről szól a HetiVálasz októberi külpolitikai kibeszélője. A mikrofonoknál Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak! Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található. A podcast Youtube-on is fent van!
Részletek az adásból:
Mit üzent Donald Trump az Izrael–Hamász tűzszüneti megállapodás egyiptomi aláírásán?
Magyari Péter: „Bemutatta a csapatát. Úgy viselkedett, hogy »ezek mind az én embereim«. Mindegyiket megdicsérte kicsit, és volt, akivel élcelődött. Egy iskolai tábor utolsó estéjéhez hasonlítottam a helyzetet, amikor a tábortűz mellett a kísérő tanár elmondja, hogy »Lacika nagyon aranyosan segített a mosogatásban, de azért nem kellene ijesztgetni a lányokat az erdőben«. Így ment végig olyanokon, mint a német kancellár, az olasz miniszterelnök, vagy éppen a pakisztáni miniszterelnök – és mindenki jó arcot vágott ehhez. Ez a felvonulás hidegháborús logika mentén is értelmezhető. Szeptember 3-án Pekingben a kínai elnök minden korábbinál hatalmasabb katonai parádét rendezett, elképesztő fegyverarzenált mutatott be. Ott volt mellette az orosz elnök, az észak-koreai diktátor, számos vezető a világ különböző pontjairól. Ezzel szemben Trump most megmutatta, hogy »tessék, itt az én csapatom!«.”
Ablonczy Bálint: „Trump azt tudta demonstrálni, hogy »igenis én tudok problémamegoldó lenni, és eközben pedig tudok erőt demonstrálni«. Ezért lesz érdekes, mi is fog történni az elkövetkezőkben a terepen. Nagyon jó, hogy vannak ilyen pontszerű, látványos, PR-ban eladható termékek, de hogy ezek aztán valódi megoldások lesznek-e, az nagyon-nagyon érdekes kérdés. Mert amit most láttunk, az egyértelműen a régi vágású diplomáciának a vége. Kik tárgyalták le a fegyverszünetet amerikai részről? Az elnök veje, Jared Kushner, és az ingatlanos cimborája, Steve Witkoff, aki egyébként Oroszországba is szokott járni tárgyalni. Tehát a Külügyminisztérium sehol nem volt. (…) Trump természetesen most ünnepli magát (…), de hogy hosszú távon mi lesz ennek a hagyományos diplomáciától teljesen eltérő, nyílt erőre alapuló egyeztetési stílusnak a valódi eredménye, azt még meglátjuk.”
Mi szűrhető le a cseh kormánykoalíciós tárgyalásokból?
Ablonczy Bálint: „Nagyon szépen látszik Andrej Babiš alapvető pragmatizmusa. Van annyira rutinos, hogy semmilyen módon ne kockáztassa az európai uniós támogatásokat, hiszen például az ő cégei nagyon komoly pénzeket kapnak Európából, tehát ő soha nem fog bemenni abba az erdőbe – amelybe állítólag szabadságharcosoknak kötelező bemenni –, amelynek a végén a brüsszeli szabadságharc és pénzelvonás van. (…) Első nyilatkozataiban ő maga is hangsúlyozta a nyugati meg a nemzetközi sajtó előtt, hogy elkötelezett az Európai Unió iránt. S mégha Csehországban van is egy nagyon erős EU-szkepticizmus, a politikai elit meghatározó része pedig használja ezeket az eszközöket – választási célok szempontjából mindig ott van a szerszámosládában –, de amikor komoly dolgokról van szó, meg kormányzásról van szó, akkor ezeket már rögtön az elején lecsavarják. A koalíciós tárgyalások jelenlegi helyzete alapján a Szabadság és Közvetlen Demokrácia kapja a védelmi minisztériumot, az Autósok pedig a külügyminisztériumot. Ez egyfelől megemeli őket, másfelől viszont rájuk irányítja a reflektorfényt: már nem lehet úgy kampányolni meg úgy beszélni, ahogy annak idején még szabad vegyértékként a Facebookon meg népgyűléseken szónokoltak az Európai Unió ellen. Ezeknek a típusú kisebb pártoknak általában az a halála, ha kormányra kerülnek.”
Miért volt fontos magyar szempontból az amúgy formális koppenhágai Európai Politikai Közösség-csúcs?
Magyari Péter: „Azért volt nagyon jelentős ez a csúcstalálkozó, mert előtte nagyon komoly szinten – az Európai Bizottság és az Európai Tanácsot vezető Costa elnök szintjén is – megfogalmazódott az a lehetőség, hogy újabb döntésekből hagynák ki Magyarországot. Ráadásul olyan döntésekből, amelyekről eddig mindenki azt gondolta, hogy teljes egyetértés szükséges, tehát Magyarországnak vétójoga van, de valahogy ki lehetne találni azt, hogy Magyarország ne tudjon élni ezzel a vétójogával. Akár olyan áron is, ami jogilag vitatható. Akár olyan áron is, hogyha Magyarország beperli ezt a döntést az EU bírósága előtt, akkor évek múlva még az is kijöhet, hogy az intézmények elvesztik ezt a pert. És ezért ez egy nagyon fontos jelzés. (…) Nem is maga a konkrét kikerülés az érdekes, hanem az, hogy ez bejött a fősodorba. Olyan téma lett, amiről most már nemcsak suttognak diplomaták a folyosókon név nélkül a Politico tudósítóinak, hanem kimondják az intézmények vezetői névvel, címmel, hogy »hát ilyen megoldásokon tényleg gondolkodunk«. Nagyon erős figyelmeztetés, hogy meddig érhet a magyar mozgástér – hogy az a fajta szuverenista küzdelem, ami egyébként arról szólna, hogy a magyar mozgásteret növeljük a külpolitikában, most épp ellenkezőleg hat, mert a többiek át fognak lépni rajtunk.”
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
