Hogy bukhatott meg másfél hét alatt egy 54 éve uralkodó rendszer Szíriában? Milyen tanulságai vannak a francia és a német kormány bukásának? Mi történt a román elnökválasztáson? Mit gondoljunk a magyar miniszterelnök újabb békemissziójáról? Szerkesztőségi podcast.
Bővebben >>>A Válasz Online munkatársa személyes emlékeket is őriz a franciák új miniszterelnökéről, s most megmutatja, hogyan lett kormányfő a már leírt Michel Barnier-ből.
Bővebben >>>Megint nem Le Pen pártja tört át Franciaországban, hanem meglepetésre a szélsőbal. Ahogy az elmúlt évtizedekben mindig, most is működött a széleskörű összefogás a Nemzeti Tömörülés ellen, az ország viszont kormányozhatatlan lett. Gyorselemzésünk a francia választás eredményének okairól és a várható következményekről.
Bővebben >>>Az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítványát előzte meg Macron francia államfő az előrehozott választások kiírásával, ám a döntése saját csapatait zilálta szét és a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés hatalomrajutását segítheti elő. A most vasárnap tartott időközi választás első fordulója toronymagas esélyese a radikális jobboldal, de kétséges, hogy abszolút többséget szerez-e a Nemzetgyűlésben. Helyzetjelentés Párizsból.
Bővebben >>>Az Európai Bizottság bemutatta a tervét, hogyan kívánja felpörgetni, és minél inkább közössé tenni a hadiipart. Az ötletek egyelőre óvatosak, de az alapgondolata így is tabudöntögető, hiszen a hadseregek ellenőrzésénél érzékenyebb szuverenitási kérdés nincs.
Bővebben >>>Geert Wilders többek között a rekordokat döntő hollandiai bevándorlás miatti társadalmi feszültség és a gázai háború miatti tüntetések miatt nyerhette meg a minapi parlamenti választást. Európai pártcsaládja, az Identitás és Demokrácia (ID) vasárnapi firenzei nagygyűlésén Wilders szereplése és a tagpártok erősödése láttán örömittas hangulatban tervezgettek európai jobboldali fordulatot a résztvevők.
Bővebben >>>Ridley Scott filmje az év alighanem egyik legjobban várt mozijából komoly csalódás lett. Egyedül a képi világa menti meg a jelentéktelenségtől. Kritikánk.
Bővebben >>>A Fidesz-kormány gazdaságpolitikai identitását részben a gall cégek elleni fellépéssel demonstrálta, most viszont a magyarországi német befolyást ellensúlyozná a francia vonallal. A barátkozásnak persze vannak határai…
Bővebben >>>Kedden a francia és a német kormány egy „független szakértők” által írt menetrendet mutatott be az EU átalakításáról. Bevezetnék a félig-meddig tagságot, és az autokráciába átcsúszó tagállamok kizárhatóságát.
Bővebben >>>Miközben történeteket olvasunk a nyaktiló tervezője és az azt működtető hóhér közös muzsikálásáról, szinte észrevétlenül megismerjük világunk születését. Azt a szemléletet, amellyel a boldogabbnak gondolt jövő érdekében semmisítjük meg azt, amink van. Recenzió.
Bővebben >>>Még a 2005-ösnél is nagyobb erőszakhullám indult el a francia külvárosokból, miután múlt héten rendőri igazoltatás során lelőttek egy francia–algériai kettős állampolgárságú fiút. Egyelőre nem látni, mi szakíthatja meg a rendszeresen beinduló erőszakspirált.
Bővebben >>>Háromlépcsős összeurópai együttműködést szeretne a francia elnök, amelyben a szoros uniós együttműködést elutasító Magyarország a perifériára szorulna. A Válasz Online Párizsban járva tekinthetett be a kulisszák mögé.
Bővebben >>>A jelek ellenére aligha szakad el az orosz köldökzsinór, de a Párizs–Budapest atomügyi padödő mögött európai energiaipari konfliktus körvonalai sejlenek fel. A meccs arról szól, vajon Franciaországnak, az Egyesült Államoknak vagy Németországnak lesz nagyobb szava az elkövetkező évtizedek európai áramellátásában. Háttér.
Bővebben >>>Emmanuel Macron a hétvégén arról beszélt, hogy „biztonsági garanciákat” kell adni Oroszországnak, hogy az visszatérjen a tárgyalóasztalhoz. A francia elnök szavait rögtön élesen bírálták a balti államok. A helyzet értelmezésére a Válasz Online az egyik legilletékesebbet szólaltatja meg: Pierre Vimont francia csúcsdiplomata sokáig Macron Oroszország-ügyi szürke eminenciása volt. Interjú.
Bővebben >>>A héten sorozatos magas szintű találkozókkal próbálja enyhíteni a francia és a német kormány a közöttük kialakult feszültséget. Az ukrajnai háború ugyanis fellobbantotta az EU két vezető tagállama közötti feszültséget: geopolitikai, védelmi és energetikai kérdésekben is gyökeresen eltérően gondolkoznak a felek.
Bővebben >>>
