Emmanuel Macron a hétvégén arról beszélt, hogy „biztonsági garanciákat” kell adni Oroszországnak, hogy az visszatérjen a tárgyalóasztalhoz. A francia elnök szavait rögtön élesen bírálták a balti államok. A helyzet értelmezésére a Válasz Online az egyik legilletékesebbet szólaltatja meg: Pierre Vimont francia csúcsdiplomata sokáig Macron Oroszország-ügyi szürke eminenciása volt. Interjú.

Bővebben >>>

A héten sorozatos magas szintű találkozókkal próbálja enyhíteni a francia és a német kormány a közöttük kialakult feszültséget. Az ukrajnai háború ugyanis fellobbantotta az EU két vezető tagállama közötti feszültséget: geopolitikai, védelmi és energetikai kérdésekben is gyökeresen eltérően gondolkoznak a felek.

Bővebben >>>

Lapunk elsőként kapott lehetőséget, hogy interjút készítsen a Magyarországra érkezett író-matematikussal, aki 2020-ban elnyerte a francia irodalmi Nobelnek számító Goncourt-díjat.

Bővebben >>>

Milyen lesz az Emmanuel Macron által vezetett EU? Van visszaút a gázcsapok elzárásából? Podcast Ablonczy Bálinttal és Fejérdy Gergellyel, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatójával.

Bővebben >>>

A magyar EU-tagság szempontjából szerencse, hogy Macron rossz véleménnyel van ugyan Orbán rendszeréről, de történelmi küldetésének tartja az unió egyben tartását.

Bővebben >>>

Németországban élő rendszeres vendégszerzőnk arra jut: „Ha Le Pen nyerne, öt keserves év állna Orbán előtt. Magyarországnak nem volna számottevő barátja az unióban, hanem főleg haragosa, miközben az állítólagos elvtársai kiszámíthatatlanabbak volnának Brüsszelnél.”

Bővebben >>>

Lottóötös lenne a magyar kormány számára Marine Le Pen győzelme. Ha viszont Macron újrázhat, új lendületet kaphatnak a Magyarország elleni jogi eljárások, miközben törni látszik a Varsó-Budapest-tengely. Tektonikus változások az európai politikában.

Bővebben >>>

Ukrajna orosz megtámadása alapjaiban alakította át az európai politikát: nemcsak soha nem látott szankciókat fogadott hétvégén az Európai Unió, de évtizedes tabuk is megdőltek. A hagyományosan semleges Svédország, illetve a szinte 100 százalékban az orosz gáztól függő Finnország fegyvereket küld Kijevnek, a hadseregétől történelmi okokból irtózó Németország pedig az idei orosz védelmi költségvetés dupláját, 100 milliárd eurót fordít újrafegyverkezésre.

Bővebben >>>

Az év első HetiVálasz adásában a magyar mellett sorra vesszük a fontosabb európai választásokat. Miért lesújtó az ellenzék teljesítménye, és mit mutat az első mandátumbecslés? Miért lesz torz és szükségképpen durva a magyar választási verseny? Miért nem jött be az orbáni jóslat a néppárti politizálás végéről, és hol marad az európai populisták új szövetsége? Robbanhat-e a balkáni helyzet a boszniai szerbek fokozódó elszakadási fenyegetései miatt? Akik beszélgetnek: Ablonczy Bálint, Borbás Barna, Vörös Szabolcs.

Bővebben >>>

Történelmi pillanat: Emmanuel Macron hétfőn először látogat Magyarországra, méghozzá a visegrádi négyek budapesti csúcsára, ezzel elkezdődik a felkészülés Franciaország január elsejével kezdődő soros uniós elnökségére. Miután tizenhat évig kancellár Angela Merkel szívós aprómunkával építette ki a német dominanciát az EU-ban, a távozásával keletkező űrt Párizs saját ötleteivel töltené ki.

Bővebben >>>

Még a radikális Marine Le Pennél is keményebb bevándorlásellenes programot hirdet egy közismert francia újságíró, akit már a tegnap bejelentett elnökjelöltsége előtt a második legnépszerűbb indulónak mértek az igencsak jobbra tolódott nyugat-európai országban. Az algériai zsidó származású Éric Zemmour leállítaná a bevándorlást, franciásítaná az idegen keresztneveket és középső ujja felmutatásával üzen az ellene tüntetőknek. Portré egy értelmiségi rendbontóról.

Bővebben >>>

Noha a multikulturalizmust, a bevándorlást és az EU-t ostorozó algériai zsidó származású publicista még lebegteti 2022-es indulását, máris mérhető tábora van.

Bővebben >>>

Egy új francia jogszabály az országban élő muszlimok egy részének szeparálódását akarja visszaszorítani, de Európa jövője szempontjából fontos igazán.

Bővebben >>>

„2020 az európai függetlenség éve volt” – ezzel az állítással lepi meg a Válasz Online olvasóit Jean-Pierre Raffarin. Hol robbanhat ki egy kínai–amerikai konfliktus? Mit rontott el az EU a vakcinabeszerzéssel? Autokrata vagy meg nem értett hős Orbán Viktor? Exkluzív nagyinterjú.

Bővebben >>>

Hogyan talált egymásra a másikat globalistázó, illetve nacionalistázó két politikus? Miért hívta fel előbb Joe Biden a francia elnököt, mint Angela Merkelt? Lehet-e a brüsszeli német hálózattal szemben eredményt elérni? Elemzés.

Bővebben >>>