Itt az elmúlt 35 év legnagyobb ingatlanmutyija: a kormány 580 milliárdot fizet titokban Tiborczéknak
Egy egész metróvonal kijött volna abból a legalább 580 milliárd forintból, amit a kabinet titokban kifizet három – épp fejlesztés alatt álló – „kis” kormányzati negyedért a beruházási stop idején. E projektek egyike a Hadházy Ákos által kiszúrt zuglói városközpont, de a Válasz Online értesülése szerint a Dürer Park és a Kopaszi-gát irodai tömbjeinek felvásárlására szintén előszerződést kötött az Orbán Viktor fémjelezte magyar állam. Annak ellenére is, hogy utóbbi két ingatlannál az eladói oldal főalakja maga Tiborcz István – a családi jelleghez tehát kétség sem férhet. A Zugló–Dürer–Kopaszi-biznisz összesen 350 ezer négyzetméternyi irodáról szól; ez kétszer akkora terület, mint a Gyurcsány-érában elképzelt kormánynegyedé, amelyet a Fidesz akkor éles kritikával illetett.
Okozott némi felzúdulást a nyilvánosságban, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség nemrég félszáz A-listás, 10-15 milliós követőbázissal rendelkező influenszert és youtubert fogadott fel Budapest népszerűsítésére – ám az állami akció farvizén végül Orbán Ráhel–Tiborcz István-tulajdonú hotelek, klubok is előtérbe „tolódtak”.
Mindezt persze csak kis színesként hozzuk ide; tud a hatalom ennél markánsabb, akár 580-600 milliárd forintos segítséget is nyújtani neki kedves embereknek. Ha például akad egy irodaház- és lakótömbfejlesztésre szánt területünk, esetleg biztosít állami kölcsönt, sőt nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé minősíti a projektünket – azaz kiveszi a helyi szabályozás hatálya alól, szinte minden előírás alól felmentést ad, és rendeletbe foglalva egyedi paramétereket állapít meg a mi igényeink szerint. És ha véletlenül még ez is kevés lenne a boldogságunkhoz, mert kiderül például, hogy az általunk felhúzott gigantikus irodaházakat nehéz piaci alapon megtölteni, akkor kormányunk újra segít. Felvásárolja az egész kócerájt – odaköltöztet központi hivatalokat, azoknál úgyis mindig sírnak, hogy jobb hely kéne –, és ezzel a minimum alá szorítja az üzleti kockázatunkat. Jó, jó, nem egyszerre és előre vásárolja fel: először előleget ad, aztán ahogy nyomjuk a projektet, úgy egyre többet és többet, majd a végszámlát a kulcsok átadásakor rendezi. Közben viszont van annyira tapintatos, hogy bár sorra megálljt parancsol pénzszűke miatt az állami beruházásoknak, a mi szeretett projektünket teljes titokban, elkötelezetten finanszírozza. Még akkor is, ha a tömegközlekedési hálózatokat nemigen igazították hozzá az elképzeléseinkhez, tehát garantáltan baj lesz, ha egy-két éven belül benépesülnek majd az ingatlanjaink. Sőt, a kormány annak ellenére kitart mellettünk, hogy kvázi összeférhetetlenek vagyunk, politikai kockázatot jelentünk – mert például mi vagyunk a miniszterelnök veje, vagy másképp állunk nagyon közel hozzá.
Az alábbiakban épp egy ilyen, felülről szervezett, államkapitalista jellegű, három lépésből álló ingatlanmutyi-sorozatot mutatunk be – amely összesen 350 ezer négyzetméternyi irodaterületről szól.
Időben először a Dürer Park irodai részeinek felvásárlásáról határozott az Orbán-kormány a nyilvánosság kizárásával – erről most olvashatnak először az érdeklődők (frissítés: cikkünk megjelenésének napján a 24.hu is feldolgozta a témát – A Szerk.). A második állomás a Bosnyák téri Zugló-Városközpont kormánynegyeddé formálásáról szóló döntés volt, melynek kulisszatitkairól Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő – egy véletlen észlelés folytán – már fel tudta lebbenteni a fátylat. A harmadik, értékét tekintve a legnagyobb ügylet az újbudai Kopaszi-terület BudaPartjának hat új irodaépületét érinti; mindeddig ennek részleteit is titokban tudták tartani az illetékesek. Az első történet fő kedvezményezettje Tiborcz István, a miniszterelnök veje, illetve Garancsi István (nyitóképünkön jobbra), Orbán Viktor kötélbarátja. A második fejezetben a NER új üstököse, Balázs Attila térkő- és kavicskirály a nyerő (lásd a cikkindító montázs bal oldalán) – róla legutóbb bő fél éve mutattuk ki, milyen mélyen betagozódott a Tiborcz körüli pénzügyi rendszerbe. A harmadik lépcsőnél újra Orbán Ráhel férjébe, valamint a Hernádi Zsolt Mol-vezérrel kiegészült Garancsi Istvánba ütköztünk.
Mondanunk sem kell, hogy az efféle kormányzati negyedek kialakításához nyilvános hatástanulmányok dukálnának, amelyekből kiderülhetne, hogy hosszabb távon olcsóbb-e így a működtetés, miként lehet értékesíteni (vagy megtartani) a felszabaduló ingatlanokat, valójában jók-e az új helyszínek. Lenne építészeti tervpályázat, nyílt tendereztetés, együttműködés a helyi önkormányzatokkal, villamospálya- és zöldfejlesztés – s még sorolhatnánk a tisztességességre törekvő közberuházások ismérveit. Nos, a Dürer–Zugló–Kopaszi-történetből minden efféle összetevőt kispórolt a kabinet. Pedig a még ellenzéki Fidesz annak idején éles kritikával illette Gyurcsány Ferenc – meg nem valósult – kormánynegyed-elképzelését, noha az feleekkora összterületű lett volna. Az akkori nyilvános vitában Orbán Viktor pártja ingatlanspekulációt orrontott, pláne, hogy Gyurcsány (volt) üzlettársai és KISZ-es kollégái megjelentek az állami beruházói oldalon. Aztán az üléspont változásával az álláspont is módosult; ma már „nemzeti nagytőkéseknek” hívják a családi-baráti kedvezményezettek körét, és emberi aggyal szinte felfoghatatlan mennyiségű közpénzt indítanak el a bennfentesek felé. Nézzük felvonásonként:
I. Dürer Park – két új irodatömb
A projekt címszavakban: előszerződés az állammal 2022 tavaszán, bő 40 ezer négyzetméter irodaterület, 80 milliárd forintnyi jelzálogjog a magyar állam javára (2023 augusztusa óta több részletben); lehetséges beköltözők: a Nagy Márton-féle Nemzetgazdasági Minisztérium által felügyelt társaságok, például a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., az MFB Magyar Fejlesztési Bank, az Eximbank, a Diákhitel Központ és Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.
A Városliget melletti Dürer Parkról épp a múlt héten emlékeztünk meg; az istvánmezei villák közé erőszakolt „fejlesztést” üvegbe és betonba fogalmazott mérleg-főkönyvként, a NER egyik legnagyobb Budapest elleni merényleteként írtuk körül – ám akkor még mi sem voltunk minden alábbi információ, vagyis a terület két új irodaházának állami felvásárlásáról szóló összes adat birtokában. Bő két éve egyébként részletesen bemutattuk a hely múltját: a kertjéről és leányiskolájáról nevezetes Sacré-Coeur-zárdát, az 1968-ban alapított Politikai Főiskolát és a 2020 novemberéig működő, kultikus Dürer Kertet. Azt mondtuk akkor: ez a terület a szűkös Városliget egyetlen reális bővítési lehetőségét kínálta volna – ami az Ajtósi Dürer sor forgalomcsillapításával együtt új minőséget teremtene a környéken –, ám az állam ehelyett mindenben kiszolgálta a magánberuházói érdeket.
Hogyan kezdődött a mostani végjáték? A területet menedzselő céget, a Dürer Befektetési Kft.-t 2018-tól az akkor ismeretlen hátterű – később Tiborcz-közeliként azonosított – Közép-Európai I. Magántőkealap, illetve Garancsi István érdekeltségei közösen vették birtokba. Miután a kormányzat 2021 novemberében kiemelt beruházássá nyilvánította a projektet, a kft. részben Garancsi Market-csoportjáé maradt, a kétharmados cégtöbbség azonban arra a Főnix Magántőkealapra szállt, amely a kormányfő vejéhez tartozó Gránit Alapkezelő (korábban: Diófa) leágazása. Vagyis a Dürer-projekt jelenleg nem pusztán Tiborcz-közeli, hanem a lehető legközelebbi. Bár az ő köreihez több magántőkealapot szokás sorolni, a pénzember nem szokta megerősíteni, hogy ezekben tényleges haszonhúzó volna. A Főnix kivétel: bár céges honlapján ezt sem nevezi meg, viszont rendkívül büszke arra az Alteo Nyrt.-re, amelybe ezen a magántőkealapon keresztül szállt be. A Főnixről továbbá azt is megírtuk már, hogy ez az egyik olyan titkos zseb, amely fű alatt 50 milliárd forintnyi tőkét kapott az állami MFB úgynevezett krízisprogramjából, tehát részben a „mi pénzünkből” töltötték fel.
Nem ez volt azonban az igazi rásegítés a hatalom részéről a Dürer-projekt esetében. Hanem az, hogy
a 2022-es választási év tavaszán előszerződésben rögzítették: az állam kormányzati „alnegyed” céljára felvásárolja a fejlesztési zóna két nagy, összesen 40 ezer négyzetméternyi irodatömbjét
– miközben a területen épült 207 lakást a magánberuházó saját körben értékesítheti. (Úgy tudjuk, e hajlékokat jelenleg 2,2–2,5 milliós négyzetméteráron kínálgatják az érdeklődőknek).
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-től hiába érdeklődtünk a Dürer-irodaházak pontos felvásárlási paramétereiről, nem kaptunk választ semmire. Vannak viszont bizonyítékszerű támpontok. Maga az előszerződés nem lelhető fel az MNV nyilvántartásában, az viszont igen, hogy „a Dürer Kft. és a Magyar Állam 2022. május 3. napján elidegenítési tilalom alapítására vonatkozó szerződéseket kötöttek”, és ezeket 2023-ban valahogy módosították. Egy közel 48 milliárdos összeg is szerepel a vagyonkezelői honlapon, ám ez biztosan nem a teljes vételár, hiszen a két érinett helyrajzi számhoz tartozó tulajdoni lapon ez az összeg további tételekkel egészült ki – és jelenleg 80 milliárdon áll a számláló. Egyelőre ilyen összegű jelzálogot jegyeztek be a magyar állam javára, tehát ennyi pénzt mindenképp fizet a „köz” a Tiborcz-dominanciájú fejlesztőcsoportnak. Ám lehetséges, hogy az irodaházak kulcsainak átadásáig további tételeket jegyeznek majd rá a földhivatali dokumentumokra, így a 80 milliárd még akár nőhet is – akár 120 milliárdig. Ha az állam esetleg kommunikálna a polgáraival (értsd: az MNV válaszolna sajtómegkeresésekre), nyilván pontosabbat is tudnánk írni, de egyelőre be kell érnünk indirekt bizonyítékokkal. Meg egy informátorunk azon állításával – melyet névtelenséget kérő más forrásaink is megerősítettek –, hogy a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium cégeit, például az MNV-t, az MFB-t, az Eximbankot, a Diákhitel Központot, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-t és társaikat költöztethetik majd a Városliget mellé.
Részben szintén a Dürer Park ügyéhez tartozik, hogy Hadházy Ákos a minap nyílt levelet írt a DK–MSZP–Párbeszéd-szövetség választási arcainak, Dobrev Klárának és Karácsony Gergelynek. Tudakolván tőlük: mit keres a fővárosi listájuk 8. helyén a zuglói ügyekben gyanúsan viselkedő Horváth Csaba szocialista polgármester, akinek – mint a már idézett cikkünkből kiderül – „lehetősége lett volna megakadályozni vagy legalábbis elhalasztani az Ajtósi Dürer soron az egykori Sacré-Coeur-zárda bontását, de ő ezzel nem élt, amivel közvetlenül segítette Tiborcz István és Garancsi István megalomán projektjét”. Levele publikálásakor Hadházy még nem tudhatta, hogy korábban a Dürer-irodaházak felvásárlásáról is szerződött az állam a projektgazdákkal – hasonlóan az általa már feltárt Bosnyák téri esethez.
II. Zugló-Városközpont – hét egységből álló új irodanegyed
A projekt címszavakban: előszerződés az állammal 2023 tavaszán, 150 ezer négyzetméter irodaterület, melyet a magyar állam 244 milliárd forintért vesz meg; lehetséges beköltözők: Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF), Pest Vármegyei Kormányhivatal, stb.
A Bosnyák téri óriásprojektről szóló korábbi cikksorozatunkban nemrég világossá tettük: pontosan így néz ki, amikor a tőke csak a saját szempontjai szerint fejleszti a várost, azzal a sajátos magyar csavarral, hogy mindezt valójában a felvásárló állam teszi. A kivitelező Bayer Construct-cégcsoport eleinte 950 lakás köré húzott volna irodákat – 2021-től nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásként –, ám 2023-ban az MNV kérésére módosult a terv: a nyolc tömbből végül hét kormányzati tulajdonú irodaház lesz, és csak 168 luxuslakást kell értékesítenie Balázs Attila vállalatának.
Írásunknak ezt a pontját már alaposan feldolgozta a sajtó: az MNV az előszerződés tényét – szemben a fenti Dürer-projekttel és az alábbi BudaPart-történettel – „véletlenül” szerepelteti a nyilvános szerződéslistájában. Hadházy Ákos mára magát a konkrét megállapodást is kiperelte, korábban pedig a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely ismerte el, hogy például a NAV és a KEF költözhet erre a kormánynegyed-területre. Ennek nyomán a G7 gazdasági lap bátorkodott megjegyezni: az ellátási főigazgatóság költöztetése teljesen szürreális, hiszen 2018-ban készült el egy hétmilliárd forintos beruházás a KEF egységes elhelyezésére (melynek keretében 10 ezer négyzetméter iroda és raktár épült).
Más szempontból is pikáns azonban a Bosnyák téri sztori. A kiperelt szerződésen egyértelműen látszik, hogy az ellenjegyző ügyvéd bizonyos Pete Judit volt. Róla a 24.hu derítette ki korábban, hogy szorosan kötődik a nemzetgazdasági tárca vezetőjéhez és testvéréhez. Konkrétan: Pete Judit az jogász, aki átvette Nagy Márton testvérének ügyvédi irodáját és ezzel több állami megbízást – épp az öcs miniszteri kinevezése napján. (Nem mellékesen: Nagy Márton a hivatalba lépése utáni első intézkedései között Pete Juditot delegálta a Közbeszerzési Tanács tagjának.) Mivel az MNV nem kívánt élni az általunk felkínált nyilvánossággal, nem tudtuk megkérdezni a magyar nemzet kinevezett vagyonkezelőitől, hogy a fenti Dürer- és az alábbi BudaPart-ügyben is Pete Judit szaktudására támaszkodtak-e, de élünk a gyanúperrel…
III. Kopaszi-gát, BudaPart – hat új irodaház
A projekt címszavakban: előszerződés az állammal 2023 nyarán, 160 ezer négyzetméter irodaterület, 255 milliárd forintnyi jelzálogjog a magyar állam javára (2023 őszétől); lehetséges beköltözők: a Lázár János-féle Építési és Közlekedési Minisztérium által felügyelt MÁV–Volánbusz-csoport, továbbá az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Választási Iroda, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, stb.
Idén januárban nagy visszhangot váltott ki a Telex cikke, amely arról szólt, hogy „a Mol-torony mellé költözhet a MÁV és több hivatal, NER-es vállalkozóktól bérelnének székházat”. Emlékezetes: az úgynevezett BudaPart-fejlesztés már 2016-ban kiemelt státuszt kapott – ráadásul a projekt „belökésében” fontos szerepet játszott az állami tulajdonú Eximbank 52 millió eurós mankója. Korábban annak is volt némi visszhangja, hogy 2022-ben – egy DAM Invest nevű kft. takarásában – a Tiborcz-féle Főnix Magántőkealap lett a Kopaszi-beruházás legnagyobb, minden fontos döntést blokkolni képes tulajdonosa (Garancsi István és Hernádi Zsolt Mol-vezér koalíciója mellett).
A fent hivatkozott Telex-írásból kiderült továbbá, hogy a BudaPart fejlesztés alatt álló irodaházai közül legalább négyet érint majd a MÁV–Volánbusz-csoport, az Állami Számvevőszék és más kormányszervek beköltözése. A Válasz Online ehhez a sztorihoz két „aprósággal” kíván hozzájárulni. Azzal, hogy
az állam egészen pontosan hat darab épülő Kopaszi-irodamonstrumot nézett ki magának; ráadásul ezeket nem bérelni fogja, hanem mindenestül felvásárolja
– a rendszerváltozás utáni időszak legnagyobb ingatlanmutyi-sorozatának harmadik lépéseként, a Dürer Park és a Zugló-Városközpont után, potom 255 milliárd forintért.
Honnan tudjuk mindezt? Nem, nem a MNV keresőjéből – ott ugyanis nincs nyoma ilyen tartalmú előszerződésnek. Nem is az állami vagyonkezelő válaszából, ugyanis ebben az ügyben sem reagált kérdéseinkre a kommunikacio@mnv.hu sajtókapcsolati cím mögött rejtőző szervezet. A Kopaszi Gát Zrt. egymás utáni közleményei, illetve a hat érintett ingatlan tulajdoni lapjai voltak a segítségünkre. A Tiborcz-befolyású részvénytársaság először azt jelentette be, hogy 2023. május 25. napján megalapította a kizárólagos tulajdonát képező BudaPart Amarus Kft.-t. Aztán azt, hogy tavaly június 9-én előszerződést kötött egy meg nem nevezett végfelhasználóval irodaépületek értékesítése tárgyában. Később pedig az is világossá vált, hogy az érintett hat ingatlant „bepakolták” az imént említett BudaPart Amarus Kft.-be. Azt ugyancsak leírták, hogy „2023. szeptember 29. napján a projekt megvalósulási helyszínéül szolgáló ingatlanok tekintetében a vevő javára jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat alapító szerződés jött létre”.
A felvásárló nevét persze nem írták le, ám ekkor már kideríthetőnek tűnt a földhivatali nyilvántartásból és az építésügyi engedélyezési eljárásokat tartalmazó dokumentációs rendszerből (ÉTDR) – melynek nyilvános tájékoztatási felületét Lázár János épp eltörölné –, hogy merre zörög a dió. A BudaPart Amarusnak ugyanis hat ingatlana van, ezek a Kopaszi-gát BOA, BOH, BOIJ, BOK, BOL és BOM jelű, kivitelezés alatt álló irodakomplexumai. Melyek tulajdoni lapján 2023. ősze óta ott díszeleg a magyar állam javára bejegyzett jelzálogjog 255 milliárd forint erejéig, illetve az ennek biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalom.
Mindezek után annyi feladatunk maradt, hogy összeadjuk a Dürer Parknál említett minimum 80 milliárd forintos összeget, a Zugló-Városközpont 244 milliárdját és az érintett BudaPart-házak állami felvásárlásához szükséges 255 milliárdot. Az eredmény erősen közelít az 580 milliárdhoz, de egyes forrásaink szerint lesz az 600–620 milliárd is, hisz’ a Dürernél, ahogy jeleztük, jöhet még némi növekmény.
Nos, az M4-es metróvonal tíz éve 452 milliárd forintból készült el, és abban a projektben – az Európai Csalás Elleni Hivatal valóságértelemzése szerint – bőven volt korrupciógyanús költés. Tisztább viszonyok között tehát a mai 580 milliárd elég lehetne például egy metróvonalnyi városfejlesztésre. Vagy arra, hogy akár húsznál többször felújítsák a Lánchidat.
*
A cikkben szereplő cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
Nyitókép: Balázs Attila, Tiborcz István, Garancsi István (Válasz Online-illusztráció)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt
