Exkluzív: ezen a titkos csatornán óriási pénztömeg zúdul Tiborczék és Mészáros közelébe – Válasz Online
 

Exkluzív: ezen a titkos csatornán óriási pénztömeg zúdul Tiborczék és Mészáros közelébe

Bódis András
| 2023.02.27. | Nagytotál

A Fidesz-kormányzás egyik legnagyobb kérdése, hogy milyen forrásból töltik fel azokat a magántőkealapokat, amelyek a NER-felépítményt tartják. Kínálkozna a nyers válasz: „hát abból, amit a lovagok hazavisznek a tenderekből”. Csakhogy ezekben a titkos zsákokban sokkal több milliárd van, mint amennyit úgymond el lehet lopni. Akkor honnan jön a pénz? Kínából, Oroszországból, a kipcsakoktól? Nem egészen. A megfejtés az, hogy nálunk a „magán” előtagú tőkealapokat is részben a magyar állam pumpálja nagyra. Két részben dolgozzuk fel, hogyan. Az elsőben alább kormányzati dokumentumokkal igazoljuk, hogy már legalább 541 milliárd közforint mozdult meg a kiválasztottak felé (javarészt a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül) – de vannak arra utaló nyomok, hogy a kiáramlás nagyságrendje még sokkolóbb. Némi cinizmussal azt mondhatnánk: akár külön „Tiborczék”- és „Mészárosék”-sor is lehetne a magyar állam költségvetésében. Mindenkinek egyszerűbb lenne az élete.

hirdetes

Aki kicsit is figyelt a közéletre az elmúlt 10-15 évben, tudja: a Fidesz tiszta, offshore-mentes gazdaságot ígért, sőt még az Alaptörvénybe is beleírta, hogy „a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható”. Ehhez képest „polgárjogot” nyert a magántőkealap intézménye, amely az offshore összes visszataszító ismérvével rendelkezik – értsd: tulajdonosrejtegetés, adóoptimalizálás. 

Kétségtelen, hogy a magántőkealap (private equity fund) nemzetközi térben is ismert cégforma; olyan entitás, amely esetében az üzleti döntéseket szigorúan profi alapkezelők hozzák, a befektetési jegyek laikus birtokosai – vagyis a végső haszonhúzók – pedig csendben várják az eredményeket. Csakhogy nincs az a piacgazdasági találmány, amit ne lehetne – eredeti rendeltetésével ellentétesen – oligarchikus rendszerek szolgálatába állítani.

Magyarországon 2016 óta sorra jönnek létre magántőkelapok, amelyeknél a regisztrált alapkezelőket strómanként tolják maguk előtt a bizniszeket ténylegesen vezénylő háttértulajdonosok.

Az ő kilétük a törvény erejénél fogva titkos (nemrég a Direkt36 azért megtalált néhány érintettet), sőt számos pénzügyi előny is jár a szolgálataikért: a magántőkealapok sem társasági, sem helyi adót nem fizetnek, sőt, addig nem kell semmilyen közteherrel bíbelődni, amíg nem ér el pozitív hozamot, kimutatható nyereséget a befektető. 

Írásunk élesítésének pillanatára a jegybank nyilvántartása szerint 123 (frissítés: másnap már 124) ilyen titkos pénzeszsák lett az országban (két éve még harmadennyi volt), s mint alább kiderül, ebből 53 darab felett Tiborcz István és Mészáros Lőrinc, illetve az ő bizalmas körük őrködik. Ám immár nemcsak ők, hanem a másodvonal is aktivizálódott; tulajdonképpen nem is számít igazi NER-potentátnak, aki nem kezel legalább egy-két magántőkealapot – de erről a „jelenségről” majd írásunk második részében szólunk részletesen. Most inkább arról, hogy miféle pénzeket „moshattak bele” ezekbe a törvény által titkosított kasszákba.

A G7 gazdasági portál egy éve 2 ezer milliárd forintra becsülte a magántőkealapok által felhalmozott vagyont. Ez azért megdöbbentő, mert ennyi pénzt egyszerűen nem lehetett kinyerni a túlárazott állami közbeszerzésekből, út- és vasútépítésekből, letelepedési kötvényes bizniszekből, koncessziós kaszinóüzemeltetésből. Hogy éreztessük a 2 000 000 000 000 forint nagyságát, ideidézzük korábbi számításunkat: a legnagyobb magyarországi tenderkirály, a sztrádaépítő Duna Aszfalt feje, Szíjj László a Fidesz 2010-es hatalomra jutása után lezárt üzleti években összesen mintegy 181 milliárd forintnyi adózott eredménytömeget produkált. S ha ehhez hozzáadjuk cégcsoportjának tavalyi, egyelőre nem nyilvános adatait, esetében körülbelül 200 milliárdnyi „jutalomfalatról” beszélhetünk – s ez még mindig csak a tizede a G7 fenti becslésének. 

Adódik tehát a kérdés: kik és honnan öntöttek ennyi pénzt ebbe a magántőkealap-hálózatba, amelyen a Nemzeti Együttműködés Rendszere nyugszik. Ahogy az alábbi gyűjtésből kiolvasható, autópálya-üzemeltető gigacégeket, bankholdingot, hagyományos és zöldenergia-konszerneket, irodaházak garmadáját, turisztikai óriásfejlesztéseket, szállodaláncokat, Andrássy úti palotákat, európai jelentőségű gabona-, illetve pulykafeldolgozó üzemeket, kereskedelmi médiumokat szerveztek már rá erre a legalább 2 ezer milliárd forintos talapzatra. Beszéltünk olyan „jólértesültekkel”, akik biztosra veszik, hogy orosz, kínai, esetleg „kipcsak” eredetű forrásokból is töltik e magántőkealapokat, ám mai tudásunk szerint ennél jóval egyszerűbb a képlet.

Arról van szó, hogy a fejlett magyar államkapitalista modellben a „magán” előtagú tőkealapokat is részben közpénzből pumpálják nagyra.

Alább kormányzati dokumentumokkal igazoljuk, hogy legalább 541 milliárd állami forint már megmozdult a Tiborcz- és Mészáros-klub, valamint az utánuk következők irányába – de vannak arra utaló nyomok, hogy a kiáramlás nagyságrendje ennél sokkal jelentősebb. Mindez nem jelenti azt, hogy a kiválasztottaké lesz (vagy lett) ez a tetemes közpénz. Azt viszont igen, hogy noha az állam adott esetben akár 70 százalékban is finanszíroz egy-egy tőkealapot, mégis teljes egészében átengedi a saját forrásai feletti rendelkezés jogát bizonyos magánszereplőknek. Akiknek így nem kell például hitelbírálaton átesniük, nem kell az évek során törlesztgetniük semmit, hanem – megtérülő projektek esetén – majd később kegyesen „részeltetik” az államot a maszek projektjeik hasznából. Hasonló a sztori a Vodafone-felvásárláshoz, ahol a kockázatok döntő részét az állam vállalja, de a menedzsmentjogot egyszerűen lepasszolta a NER-nek – az úgynevezett „nemzeti” politika legnagyobb dicsőségére.

Ahogy írtuk: egyelőre 541 milliárd közpénz külső alapkezelőkhöz vándoroltatásáról vannak biztos információink. Ebből 141 milliárd forint a körülményekhez képest átlátható módon jutott ki a közösből az Eximbankon és az MFB Invest Zrt.-n keresztül – erről is cikkünk második részében írunk majd bővebben. Akad azonban legalább 400 milliárd olyan forint, amely a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) úgynevezett „Krízis”, illetve „Turisztikai” tőkeprogramjainak örve alatt jutott el minimum kilenc alapkezelőhöz 2021-től. Korábban a Telex, a HVG és a G7 már észlelte, hogy az állami pénzintézet 25-50 milliárdos tételekben kezdett kötelezettségeket vállalni egyes magántőkealapokban – úgymond a Covid-járvány gazdasági hatásának enyhítésére. Az MFB 2021-ről szóló éves beszámolójában a „társult vállalkozások” bemutatásánál összesen hat ilyen külső irányítású egység szerepel összesen 250 milliárdos befektetéssel (ahogy az alábbi gyűjtésben vastaggal szedve látható, a Főnix, a Central European Opportunity II., a Gordiusz, a Riverland, az Infinitum és az MKB Magántőkealapról van szó). Ezeknek a kezelőcégei „természetesen” Tiborcz Istvánhoz, a kormányfő vejével már-már összeépült Szécsényi Bálinthoz és Jellinek Dánielhez, valamint Mészáros Lőrinchez tartoznak. Személyes kedvencünk a Tiborcz-féle Főnix Magántőkealap, amely sok egyéb, alább részletezett projekt mellett arról híres, hogy megvette a felcsúti kolléga Hunguest-szállodaláncából egyszer csak „kipottyant” Grandhotel Galyát, majd a következő pillanatban rögtön termett 3,9 milliárd vissza nem térítendő Kisfaludy-kormánypénz is az elaggott mátrai épület felújítására. Tehát a látszat mindenképpen az, hogy a magyar állam felelős döntéshozói és a kormányfő családja lényegében egy tulajdonosi körként viselkedtek. 

A Tiborcz-közelbe sodródott galyatetői szálló (forrás: Hunguest)

De miért írtunk 400 milliárd forintos pénzkiáramlást (kilenc magánalapba), amikor a 2021-es MFB-beszámoló „mindössze” 250 milliárdról (és hat kedvezményezettről) árulkodik? Azért, mert a fent linkelt banki kimutatáshoz egy vezetőségi jelentést is csatoltak, amelyben a 2022 elején bejegyzett részesedések, tőkeemelések is szerepelnek – itt pedig már hét alapot említenek 50-50 milliárdos állami „krízisdotációval”, továbbá kettő turisztikai győztest 25-25 milliárddal (de a három újonc nevét homályban hagyják). Ez így 400 milliárd. S miért utaltunk bekezdésekkel korábban arra, hogy akár még további százmilliárdok is „kiközvetítődhettek” ezen az MFB-ágon? Mert a pénzintézet minapi közleménye egyértelművé tette, hogy az utóbbi nyolc hónapban is „jelentős összegben jegyeztek le befektetési jegyeket”.    

Természetesen részletes kérdéssort küldtünk a témában – immár majd’ két hete – az MFB-nek a kommunikációs igazgató, Milassin Levente biztatására, ám nem érkezett semmilyen válasz az újabb nyertes magántőkealapokról. Sőt telefonhívásainkra, sms-üzeneteinkre sem reagált többé senki a megszólított „közszolgák” közül. Alighanem teljes hírzárlattal van tehát dolgunk. Az állami pénzre érdemesített hat, név szerint is ismert magánalap kezelői pedig sajnálattal közölték lapunkkal, hogy ebben az ügyben a hatályos magyar jogszabályok szerint nem szolgálhatnak semmiféle információval. Vagyis amit tudunk – lásd az alábbi ténytárat –, nem tőlük tudjuk.

Cikkünket folytattuk, a második rész itt olvasható

*

I. Alapkezelők és magántőkealapok Tiborcz Istvánnál, illetve az üzletember holdudvarában

1. Diófa Alapkezelő Zrt. – jelenleg 4 magántőkealapot irányít (Főnix, Nivala, Egmont, Diorit)

Az alapkezelőt egy éve vette meg Tiborcz István (Jellinek Dánieltől). A kormányfő veje a menedzsmentet részben meghagyta, a felügyelőbizottságba viszont újoncként került be tavaly nyáron Mager Andrea volt „vagyonminiszter”, a Szerencsejáték Zrt. jelenlegi elnök-vezérigazgatója. A Főnix Magántőkealap az MFB Krízis Tőkeprogramjának kedvezményezettje; az állami pénzintézet 50 milliárd forintot pakolt bele az alapba (a közpénzhez legalább 30 százaléknyi, azaz 21,4 milliárdos magántőkét azért hozzá kellett tenni). A Tiborcz-kör a Főnixen keresztül száll be – a Mollal és Jellinek-féle Riverland-alappal közösen – a magyar tőzsde sikercégébe, a zöldenergia-projektekben utazó Alteo Nyrt.-be. Ugyancsak ez a magántőkealap jelent meg tavaly társbefektetőként a Kopaszi Gát-óriásprojektben, illetve a Dürer Kert helyén épülő NER-komplexumban, valamint a Kallos szépségipari cégben. A Főnix résztulajdona továbbá az a Prestige SL Asset Holding Zrt., amely Szlovéniában tervezett privatizálni egy teljes idegenforgalmi láncot, de sikertelenül. A Diófa magántőkealapjai közül még a Nivala érdemel említést, amely a Hévízen épülő ötcsillagos, 285 szobás – közel nyolcmilliárdnyi állami turisztikai pénzt felszívó – szállodamonstrum (Port Hotel Medical & Spa) befektetője. 

2. Equilor Alapkezelő Zrt. – jelenleg 2 magántőkealapot irányít (Central European Opportunity, Central European Opportunity II.)

Tavaly a Tiborcz Istvánhoz kötődő Gránit Bank többségi tulajdonrészt szerzett az Equilor Befektetési Zrt.-ben, de az általa megbízott kommunikátorok hangsúlyozták, hogy a hasonló nevű alapkezelő ezzel párhuzamosan nem lett sem az övé, sem az általa birtokolt BDPST-csoporté. Ettől függetlenül az egész „brancs” – brókercégestül, alapkezelőstül, BDPST-stül – egy közös budai, Pasaréti úti irodaobjektumban működik. Tehát roppant életszerű, hogy az Equilor Alapkezelőnek úgymond nincs köze Tiborczhoz – pláne, hogy a társaság tulajdonosi körében ott találjuk Szécsényi Bálintot, aki a miniszterelnök vejének bizalmas barátja, továbbá a Közép-Európai II. Magántőkealapot. Igen, jól olvasták, tökéletes a felépítmény: egy céget, amely titokzatos alapokat kezel, részben egy titokzatos magántőkealap birtokol. A Közép-Európai II.-ről annyit azért tudunk, hogy Szécsényi menedzseli egy másik vállalkozásával (lásd a következő pontot), de a Direkt36 nemrég más módon is a Tiborcz-körhöz kötötte. Ami az Equilor Alapkezelő által irányított két magántőkealapot illeti, a Central European Opportunity egyfelől társtulajdonos lett a banki, közműszolgáltatói és kormányzati szektornak digitális ügyfélkiszolgálást biztosító FaceKom Kft.-ben. Másrészt – ahogy korábbi cikkeinkben már említettük – napelemes projektekhez csatlakozott a Green Energy Investhor Zrt. britokosaként. S ugyanennek a magántőkealapnak lett egy hulladékgazdálkodás-fókuszú érdekeltsége is, a Global Refuse Holding Zrt., amely inkább Békéscsaba környékén aktív, de nemrég a neves debreceni Éltex Kft.-t is benyelte. Az Equilor által kezelt második számú pénzeszsák, a Central European Opportunity II. Magántőkealap az MFB Turisztikai Tőkeprogramjának kedvezményezettje; az állami pénzintézet 25 milliárd forintot töltött az alapba (a közpénzhez legalább 30 százaléknyi, azaz 10,7 milliárdos magántőkét kellett hozzátenni). Ez utóbbi magántőkealap szállt be a fent már kitárgyalt, Kisfaludy-pénzeket is tartalmazó galyatetői hotelügyletbe (Galya Top Property Kft.), továbbá lett a Dreamland Investment Holding Kft. egyik tulajdonosa. Ahogy korábban már nyilvánvalóvá tettük, a Dreamland-csoport – államilag ugyancsak agyondotált – „fejlesztménye” a szántódi Mövenpick BalaLand Resort Lake és Familypark, valamint a tokaji ötcsillagos Minaro MGallery. 

3. Közép-Európai Kockázati és Magán Tőkealap-kezelő Zrt. – jelenleg 6 magántőkealapot irányít (Közép-Európai I., Közép-Európai II., Közép-Európai IV., Közép-Európai VI., ATN I., Jupiter 888)

A részvénytársaság a Tiborcz Istvánhoz baráti-üzleti vonalon kötődő Szécsényi Bálint másik alapkezelője. Már utaltunk arra, hogy a Direkt36 a Közép-Európai I. és II. számú magántőkealapot (előbbi egy kommunikációs ügynökségben, utóbbi az Equilor Alapkezelőben tulajdonos) nemcsak kezelői, hanem tulajdonosi oldalról is a kormányfő veje „klubjához” sorolta. Mai tudásunk szerint ugyanakkor az ehhez az alapkezelőhöz tartozó hat magántőkealap egyike sem kapott MFB-s milliárdokat szíves felhasználásra. Csak mellékesen említjük meg, hogy a Szécsényi menedzselte ATN I. Magántőkealap tavalytól a naperőművek kulcsrakész kivitelezését vállaló, bólyi székhelyű Energy Hungary Zrt. befektetője. 

4. Indotek-Investments Alapkezelő Zrt. – jelenleg 12 magántőkealapot irányít (Gordiusz, Riverland, Indotek-Ventures Alpha, Infinitum, Sunrise, Center Building, Swindonside, Bepea Next, Newhouse, Breming Holding, Oldhouse, Lindewitt)

Néhány éve még a NER-től független csúcsgazdagként mutattuk be az alapkezelőt birtokló Jellinek Dánielt. Mára azonban ő lett Tiborcz István egyik legfontosabb üzleti partnere: mindketten nagytulajdonosok a Waberer’s International logisztikai óriásvállalatban, több befektetési célpontot is közösen keresnek, és ahogy írtuk, Jellinek adta el a miniszterelnöki vőnek a Diófa Alapkezelőt, vagy például a patinás budai Gellért Szállót. Korábban elterjedt a sajtóban, hogy az Indotek-csoport plázái is Tiborcznál landolnak, de a valóságban csak Jellinek bal zsebéből tettek át bevásárlóközpontokat a jobb zsebébe (értsd: a Lindewitt Magántőkealap birtokába). Az Indotek-Investments által kezelt magántőkealapok többségéről úgy hírlik, ezeket nem idegen vagy állami forrással pumpálták fel, Jellinek inkább csak adóoptimalizációs céllal választotta ezt a „cégformát”. Ezért itt csak azoknak a hatalmasra fújt alapoknak a hátterét vizsgáljuk, amelyekbe (szinte) biztosan töltöttek állami „gázt” is. A Gordiusz Magántőkealap az MFB Krízis Tőkeprogramjának kedvezményezettje; az állami pénzintézet 50 milliárd forintot tett az alapba (a legalább 21,4 milliárdos magántőke mellé). Ha ránézünk a Gordiusz jelenlegi érdekeltségeire, annyi látszik a cégjegyzékben, hogy az alap résztulajdonos lett az elmúlt évek legnagyobb közép-európai ingatlantranzakcióját végrehajtó, szerbiai és lengyelországi irodarengeteggel rendelkező Westavis és Office Planet kft.-kben. Több forrásunk is egybehangzóan állítja: volt olyan forgatókönyv, hogy a Tiborcz-portfolióba tartozó BDPST-Serbia és BDPST-Poland nevű részvénytársaságok is beszállnak ebbe a bizniszbe, de végül csak a kormányzat által megtámasztott Gordiusz sietett Jellinek „segítségére”. A Riverland Magántőkealap ugyancsak 50 milliárdos injekciót kapott az MFB Krízis Tőkeprogramjából (a szükséges 30 százaléknyi magánforrás mellé); mint fent írtuk, éppen ez az alap repült rá – a Mol és a Tiborcz-kötődésű, ugyancsak állami hajtóerővel működő Főnix társaságában – az Alteo Nyrt.-re. A HVG korábban úgy értesült, hogy az egyes munkásszálló-hálózatok mögött felsejlő Indotek-Ventures Alpha Magántőkealap is 50 milliárdos MFB-nyertes lehetett – ezt mi sem zárjuk ki, de az állami bank elérhető beszámolóiban csak a már említett Gordiuszt és Riverlandot nevesítik. Továbbá az MFB Turisztikai Tőkeprogramjának 25 milliárdra érdemesített kedvezményezettjeként az Infinitum Magántőkealapot. Utóbbi egy éve kebelezte be az ugyancsak „tömegszállásokat” birtokló és üzemeltető Rossimo Kft.-t, amely egyebek mellett arról híres, hogy a Mészáros Lőrinc-féle Hunguest Hotels konzorciumi partnereként százszámra biztosított lakhatást rendőröknek. A Rossimóról azt is feljegyezték a krónikák, hogy néhány évvel ezelőttig Oláh Alekszandr László ügyvezette – aki a DK-s parlamenti képviselő, Oláh Lajos testvére. 

II. Alapkezelők és magántőkealapok Mészáros Lőrincnél, illetve az üzletember holdudvarában

1. MKB Befektetési Alapkezelő Zrt. – jelenleg 2 magántőkealapot irányít (MKB Magántőkealap, Takarék Mezőgazdasági Befektetési és Fejlesztési Magántőkealap)

A cég az MKB, a Budapest Bank és a Takarék-csoport összeolvasztásából születő Magyar Bankholding szakosított alapkezelője – amely egyértelmű Mészáros Lőrinc-befolyás alatt áll. A számunka most kevésbé fontos Takarék Mezőgazdasági Befektetési és Fejlesztési Magántőkealap arról ismerszik meg, hogy üzemszerűen megjelenik az üzletember agrár- és gabonaipari, illetve reptéri érdekeltségei mögött. Az MKB Magántőkealap viszont az MFB Krízis Tőkeprogramjának kedvezményezettje; az állami pénzintézet 50 milliárd forintot tett ebbe a zsákba (igaz, még akkor, amikor Equilor II. Magántőkealapnak hívták). Részben ez a magántőkelap a befektetője Mészáros építés alatt álló, 187 szobás horvátországi luxushoteljének, a Marriott Opatijának. Ugyancsak az MKB-alap birtokolja a volt Kogart Házat a pesti Andrássy úton (a 112-es szám alatt), valamint a felcsúti milliárdos nevét viselő ásványvízgyártót, az Aqua Lorenzo Kft.-t, illetve részben a tiszapüspöki kukoricafeldolgozót (Kall Ingredients). Ahogy a fentiekben már jeleztük, utóbbit korábban milliárdos nagyságrendű állami és uniós pénzekkel, valamint támogatott bankhitelekkel (Eximbank, MFB) is segítették

Orbán Viktor miniszterelnök (középen) és Mészáros Lőrinc (jobbra) a Kall Ingredients Kft. tiszapüspöki izocukorüzemének avatásán 2017. október 30-án (fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

2. Opus Global Befektetési Alapkezelő Zrt. – jelenleg 9 magántőkealapot irányít (Konzum PE, Opus Bridge, Danube, Opus New Way, Metis, Metis 2, Eirene, Global Alfa, Status Energy)

Az alapkezelő közvetlen Mészáros Lőrinc-befolyás alatt áll – a Konzum PE Magántőkealap pedig a felcsúti mogul birodalmának ékkövét, az Opus Global Nyrt.-t birtokolja (utóbbihoz olyan alegységek tartoznak, mint a Mészáros Építőipari Holding, a Wamsler nevű tűzhelygyár és a Hunguest Hotels-szállodalánc). Közvetve ugyancsak a Konzum PE ellenőrzi az Andrássy út 59. és 105. alatti palotákat, és részben ugyanennek a magántőkealapnak szervezte ki a kormány a hazai autópályák építésének és karbantartásának koncessziós jogát a következő 35 évre. (Ebben a sztrádafeladatban az Opus New Way és Opus Bridge-alapok, valamint Szíjj László érdekeltségei is szerepet kaptak.) Az Opus-alapkezelő által irányított további magántőkealapok (Metis, Metis 2, Eirene, Global Alfa) a Magyar Bankholding „tartóoszlopai”, a Status Energy Magántőkealap pedig különböző energetikai érdekeltségek (Opus Titász, Opus Tigáz, Central Energy Trade, bükkábrányi és halmajugrai fotovoltaikus erőművek) mögöttes szerve. Mivel az MFB nem tájékoztatta lapunkat arról, hogy a krízis tőkeprogramjaiból a fent említetteken kívül milyen további magántőkealapokra hullott rá 50-50 milliárd forint, így nem tudhatjuk, az Opus Global Befektetési Alapkezelő kilenc egysége közül melyek lehettek a nyertesek között.  

3. Status Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. – jelenleg 6 magántőkealapot irányít (Béta, Status Food, Status Property, Ekho, Status Next Környezetvédelmi, Status MPE)

Ez az alapkezelő is arról híres, hogy közvetlenül Mészáros Lőrincé, és az ide tartozó hat magántőkealapról sem tudhatjuk, az MFB öntött-e beléjük közpénzt. Ami biztos, hogy a Status Food és a Béta nevű egység működött közre az ország legnagyobb pulykafeldolgozó-hálózatának kialakításában, a Status Property pedig a Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Kft.-t, az egykori Fidesz–MDF-ingatlanügyekben is szereplő Váci utcai MKB-palotát, valamint az M1–M7-es autópálya kivezető szakaszánál lévő Akron Park Irodaházat birtokolja közvetve vagy közvetlenül. Az Ekho Magántőkealap a Simicska Lajostól megörökölt Dunántúli Távközlési és Biztosítóberendezési Építő Kft.-t vásárolta fel, a Status MPE a TV2-ben érdekelt IKO Holdingban és az Atmedia reklámértékesítőben szerzett befolyást, s közben a Status Next Környezetvédelmi Magántőkealap a hulladékkezelési piac és a paksi atombiznisz szereplői közül gyűjtött be néhányat (Naturaqua Zrt., Greenpet Recycle Kft., Status Kpria Zrt., Duna Center Therm Kft.).

4. Minerva Befektetési Alapkezelő Zrt. – jelenleg 4 magántőkealapot irányít (Themis, Cronus, Via, Vesta)

A Mészáros Lőrinccel üzleti koalíciót alkotó Szíjj László alapkezelőjéről, illetve az itt menedzselt alapokról sem derült ki eddig, hogy van-e bennük MFB-fillér vagy másfaja közpénz. Az ide tartozó négy magántőkealap mindegyike részt vesz viszont az autópályakoncessziós mutatványban, sőt a Themis az Adventor-szállodahálózat befektetője is (utóbbi bükfürdői, soproni és keszthelyi hotelprojekteket futtat).

5. Primefund Befektetési Alapkezelő Zrt. – jelenleg 3 magántőkealapot irányít (Prime Deal, Prime Property, Prime Multi)

A fideszes médiabirodalmat pátyolgató Mészáros-ügyvéd, Kertész József Tamás alapkezelőjéről beszélünk – melyről szintén nem tudhatjuk, haszonélvezője-e különböző MFB-programoknak. Az itt irányított magántőkealapok általában a felcsúti milliárdos bizniszeiben jelennek meg társbefektetőként, de a Prime Multi nemrég a kormány kedvenc őrző-védője, Varga „Valton” Lajos társaságaiba is befektetett.

6. Nukleus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. – jelenleg 4 magántőkealapot irányít (Dine&Fun, Nuk3, Nuk5, Ane)

A Mészáros Lőrinc horvátországi fociügyleteit is segítő alapkezelő legnagyobb áttételes tulajdonosa az a Balog Ádám, aki annak idején Mészáros Lőrinc MKB Bankját irányította. Nincs nyilvános információ arról, van-e állami pénz az ide tartozó négy magántőkealapban.

7. DBH Investment Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. – jelenleg 1 magántőkealapot irányít (DBH)

Az alapkezelő két régi Mészáros-szövetséges, a takarékbanki vonalról ismert Vida József és Gál Miklós tulajdona. Egyelőre itt sem tudunk MFB-szerepvállalásról.

A cikkben szereplő cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.

Írásunk második része itt érhető el:


Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

#magántőkealapok#Mészáros Lőrinc#NER#Orbán Viktor#Tiborcz István