Bahmut helyett Avdijivka, amerikai feddés, ukrán sikkasztás – helyzetkép a 456. napon

OSW
| 2023.05.27. | OSW

A harcok fő térsége immár Avdijivka, nem Bahmut, ahol lelassult az ukrán előrenyomulás. Az amerikaiak nagyon nem örülnek annak, hogy az ukrán oldalon harcoló orosz egységek a Washington által biztosított fegyverzettel törtek be Oroszországba. Sikkasztási botrányba keveredtek fegyverbeszerzésben közreműködő ukrán cégek. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 456. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.

A legfontosabbak röviden:

• Bahmutnál az ukrán előrenyomulás lelassult, az orosz védelmet nem sikerült áttörni, az agresszor pedig visszavette a kezdeményezést. A városnál az orosz aktivitás intenzívebbé vált – a légierő és a tüzérség a rotáló Wagner-csapatokat fedezi.
• A harcok fő térsége immár nem Bahmut, hanem Avdijivka.
• Donyeck városától északnyugatra az oroszoknak rakétatámadás eredményeként sikerült elvágniuk az ukránok fő utánpótlási útvonalát.
• Az ukránok újabb fekete-tengeri orosz hadihajót vettek célba, amely megsérülhetett.
• Az amerikaiak nagyon nem örülnek annak, hogy az ukrán oldalon harcoló orosz egységek a Washington által biztosított fegyverzettel törtek be Oroszországba.
• Továbbra sincs túl sok részlet az ukrán F–16-osokról (vagy más nyugati vadászgépekről), de a kiképzés elvileg hamarosan elindulhat.
• Újabb Ramstein és katonai segélycsomagok: az ukrán légvédelmi képességek, illetve a légierő támogatása volt a fő irány. Az EU már több mint kétszázezer tüzérségi lőszert szállított le Ukrajnának.
• A fegyverbeszerzésben közreműködő ukrán cégek újabb, irdatlan sikkasztási botrányba keveredtek.

Részletes helyzetkép:

Az ukrán erőknek nem sikerült áttörniük a Bahmuttól észak- és délnyugatra fekvő orosz védelmet, s május 22-ét követően (mikoris a „Kelet” csapatösszevonás parancsnoksága még jelentéktelen területnyereségről számolt be) újabb alkalommal álltak át védekezésre. Mindezek ellenére Olekszandr Szirszkij, az Ukrán Szárazföldi Erők parancsnoka még mindig az agresszor szárnyain elért sikereket emeli ki. Május 25-én Hanna Malar védemi miniszterhelyettes indirekten elismerte Bahmut elestét. Az ukrán hadsereg a város nyugati külvárosát (az úgynevezett „repülőgépes” részt – ford. kieg.: a város nyugati részén közterületen anno egy MiG–17-es repülőgépet állítottak fel) ellenőrizheti. Malar és az ukrán parancsnokság még előző nap is fenntartotta: a városon belül a „repülőgépes” rész egy része a védők ellenőrzése alatt található. [Ford. kieg.: a New Yorker május végén hosszabb írást közölt a Bahmutnál harcoló 28. különálló gépesített dandár működéséről.]

Bahmut környékén az oroszok újabb alkalommal vették át a kezdeményezést, s kísérletet tettek a várostól észak- és délkeletre (Hromove és Ivanivszke térségében) fekvő, az előző hetekben elvesztett állások visszaszerzésére. Az orosz támadások sporadikusak – az ukrán parancsnokság szerint május 23-án az oroszok három támadáskísérletet hajthattak végre, a rákövetkező nap pedig kettőt. Május 25-én az agresszor megkezdte a Wagner katonai magánvállalat alegységeinek felmentését – őket az orosz hadsereg reguláris egységei váltják fel. Jevgenyij Prigozsin szerint a zsoldosok teljes kivonása Bahmutból június 1-jéig befejeződhet. A végrehajtott rotáció fedezését a tüzérség és a légierő megnövekedett aktivitása biztosíthatja – ezek a város térségében található, illetve a védők hátában, Csasziv Jar térségében fekvő ukrán állásokat szünet nélkül támadják.

Több mint fél év óta először fordult az elő, hogy a harcok fő fókusza Bahmutról más irányokba tevődött át – elsősorban Avdijivka térségére. Az oroszok sikertelenül újíthatták meg a város, illetve az Avdijivkától északra és délnyugatra fekvő települések elleni támadásaikat. Ugyanúgy sikertelenül fejeződhettek be a Marjinkában és külterületén, a Luhanszk megyei Bilohorivka [Білогорівка] térségében, illetve a Kupjanszktól északkeletre fekvő Maszjutivka [Масютівка] térségében végrehajtott támadáskísérletek. Általánosságban a harcok intenzitása jelentősen csökkent, s az ukrán Vezérkar szerint egyik irányban sem haladja meg a napi harminc összecsapást.

Az oroszok rakéták és drónok felhasználásával Harkiv, Dnyipropetrovszk és Zaporizzsja megyékben megnövelték az ukrán erők háta elleni támadások intenzitását. Május 22-én és 26-án ezek fő célpontja Dnyipro városa volt – itt az ipari és közlekedési infrastruktúra pusztult. Május 22-én Zaporizzsját támadták, a következő napokban Harkiv környéki településekre hullottak rakéták. Május 25-én rakétatámadásban az agresszor a Donyeck megyében található Karlivszki-víztározó [Карлівське водосховище] gátját rombolta le (ezen keresztül fut a Donyecket Dnyipro városával összekötő M04-es autóút) – megzavarva ezzel a Donyecktől északnyugatra harcoló ukrán erők fő utánpótlási útvonalát. Az árvízveszély miatt a helyi hatóságok a gáttól délre fekvő települése egy részének evakuálását rendelték el. Május 25-én és 26-án Kijevet is támadták – a védők azonban azt jelentették: az összes rakétát és drónt lelőtték, s kizárólag a lehulló törmelékek miatt keletkezhettek jelentéktelen károk. 

Az ukrán vezérkar, illetve a légierő-parancsnokság arról tájékoztatott, hogy május 22-én a védők húsz rakétából négyet, illetve a huszonegy Shahed–136/131 kamikázedrón mindegyikét lelőtték (a lelőtt rakéták mindegyike H–101/H–555-ös típusú manőverező robotrepülőgép lehetett) – május 23-án hatból hat, május 25-én pedig mint a 36, a fent említett típusba tartozó drónt semlegesítették. A május 26-i éjjeli támadásban az agresszor tizenhétből tíz rakétát veszíthetett (a lelőtt eszközök mindegyike H–101/H–555-ös típusú manőverező robotrepülőgép lehetett), illetve 31 Shahed–136/131 drónból huszonhármat. A légvédelem hatótávolságán kívül kerülhettek többek között a H–22-es manőverező robotrepülőgépek, az Iszkander–M ballisztikus rakéták, illetve az Sz–300-as rendszerekből indított, irányított rakéták is. Négy, az agresszor által kilőtt rakéta típusát nem hozták nyilvánosságra.

A harcérintkezési vonal mentén, illetve az államhatár menti járásokban az oroszok a légierő aktivitásának növelésével folytatják az ukrán állások tüzérségi lövetését és bombázását. A helyi közigazgatás szerint május 23-án Herszont tömegtűzzel (147, különböző típusba tartozó lövedékkel) lőtték. A harctérségeken kívüli állandó célpontok továbbra is Nikopol és Ocsakiv voltak. Az ukrán erők megnövelték az ellenség hátországa elleni támadásokat – többek között Donyeck városa és Bergyanszk vált célponttá. Orosz források ehhez hozzáteszik: ukrán dróntámadásokra kerülhetett sor a megszállt Szevasztopolban, illetve az oroszországi Belgorodban és Krasznodarban.

Május 24-én az Oroszországi Föderáció Védelmi Minisztériuma arról tájékoztatott: a Fekete-tengeri flottához tartozó Ivan Hursz felderítőhajó ellen, vízfelszíni drónokkal elkövetett támadást visszaverték – a támadásra a Boszporusz bejáratától 140 km-re északkeletre kerülhetett sor; az oroszok szerint a hajó folytathatja küldetését. Május 25-én azonban az Interneten olyan felvétel jelent meg, amely arra utal: az Ivan Hurszt az egyik drón eltalálhatta, s az károkat szenvedett. 

Május 25-én videokonferencia keretében került sor az Ukrajnát katonailag támogató államok kontaktcsoportjának „Ramstein” formátumban megtartott 12. találkozójára. Az ülést összefoglalva Lloyd Austin, amerikai védelmi miniszter a legfontosabbnak a légvédelem földi komponensének megerősítését nevezte. A találkozó résztvevői ismét felülvizsgálják saját készleteiket annak érdekében, hogy megnöveljék a szállításokat Ukrajna számára, Washinton pedig további légvédelmi rendszerek átadására magánvállalatokkal köt szerződéseket. Megállapodás született az ukrán pilóták F–16-os vagy más repülőgépekre való kiképzésének tervéről. A kiképzési koalíció élén Dánia és Hollandia áll, őket Belgium, Norvégia, Lengyelország és Portugália követi. Austin reményét fejezte ki, hogy a kiképzés a következő hetekben megkezdődik, s azt is kiemelte: az Ukrajnának esetlegesen átadandó vadászgép-program finanszírozásába minden partnert be kell vonni – különösen azokat, akik nem lesznek készek saját repülőgépeik átadására. A harmadik ügy az Ukrajnának hosszútávon biztosítandó támogatás megvitatása volt – ennek egy eleme lehet a fegyverek és katonai felszerelés felújításával foglalkozó vállalatok felállítása. Austin emlékeztetett arra: a Ramstein-csoport tagjaitól érkező segély értéke elérte a 65 milliárd dollárt.

Mark Milley tábornok, az amerikai Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának elnöke kiemelte: Oroszország katonai úton nem nyerheti meg a háborút. Véleménye szerint Ukrajna az összes megszállt területet felszabadíthatja, azonban nem a közeljövőben – ez hosszú, véres és heves harcokat jelent. Milley szerint az F–16-os vadászgépek jelenleg nem lennének kellőképpen hatékonyak, mert az agresszor légiereje jelentős előnyben van. Milley az oroszországi Belgorodi területen végrehajtott diverzánstámadásra is kitért (ennek maradványai sorában többek között amerikai járművek is voltak), s emlékeztetett arra: az Egyesült Államok által leszállított fegyvereket nem lehet Oroszország területe elleni támadásra felhasználni – megjegyezte azonban, hogy az amerikai félnek túl kevés információja van, mi is történt a Belgorodi területen. Május 26-án John Kirby, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője az amerikai adminisztrációt képviselve azt közölte: az ukrán féllel folytatott megbeszélésekben Washington világossá tette, hogy nem akarja elősegíteni az Oroszországi Föderáció elleni támadásokat.

A Ramstein-csoport ülésének apropóján Finnország bejelentette: 109 millió euró értékben Ukrajnának nem meghatározott légvédelmi eszközöket és lőszert ad át. Az új, litván csomagba drónok és lőszer kerülhet. A spanyol kormány további négy darab Leopard 2A4-es harckocsi, illetve egy tételnyi lánctalpas M–113 TOA szállítójármű átadásáról döntött. Kanada 43 darab AIM–9 irányított levegő-levegő rakéta leszállítását jelentette be – Ottawa a 2015 óta zajló UNIFER művelet keretében az ukrán katona-egészségügyi szolgálati személyzet kiképzését is fokozhatja.

Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője május 23-án bejelentette, hogy a márciusban elért megállapodás (lőszerszállítás Ukrajnának) keretében az EU-s tagállamok eddig 220 ezer tüzérségi lőszert és 1300 rakétát adtak át. Másnap a holland védelmi tárca jelentette be, hogy 155 mm-es tüzérségi lőszer közös beszerzésére 260 millió eurót különít el. Borrell azt is közölte, hogy több tagállam (köztük Lengyelország is) megkezdte az ukrán pilóták kiképzését F-16-os vadászgépekre – ezt azonban Jurij Ihnat, az ukrán légierő-parancsnokság szóvivője tagadta: szerinte az előkészítő fázis folyik, a kiképzés azonban még nem kezdődött el. Ihnat megjegyezte: amiatt, hogy a harcokban a légierő is részt vesz, nem lesz lehetőség arra, hogy nagy számban küldjenek pilótát kiképzésre. Másnap azt is bejelentette, hogy fiatal pilóták egy csoportját küldik kiképezni. Az ukrán pilóták amerikai teszteredményeinek tanulságaira utalva Ihnat azt állította, hogy az eredetileg fél évig tartó kiképzést négy hónap alatt is le lehet folytatni.

Május 23-án Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter bejelentette: Dániának európai szövetségeseivel közösen szándékában áll, hogy az ukrán pilóták féléves kiképzését legkorábban júniusban megkezdje. Patrick Ryder tábornok, a Pentagon szóvivője kijelentette: az Ukrajnának szánt F–16-osok leszállítására hosszútávon tekintenek, s a szállítások nem befolyásolják a tervezett ellentámadást. Másnap a Foreign Policy internetes portál arról tájékoztatott: legnagyobb valószínűség szerint Nagy-Britannia lesz az első olyan ország, amely megkezdi a pilóták kiképzésének földi előkészítését – ez az F–16-osok vagy egyéb típusba tartozó repülőgépekre történő későbbi kiképzés bevezető lépése. Ukrajna erre húsz pilótát küldhet.

Május 24-én az amerikai védelmi tárca jóváhagyta, hogy Washington költségére Ukrajnának NASAMS légvédelmi rendszert és az ehhez tartozó felszerelést adjanak el (a szerződés értéke 285 millió dollár). Ryder tábornok azt is bejelentette, hogy a következő héten amerikai kiképzők Németországban 250 ukrán katona kiképzését kezdik meg – ők az Abrams harckocsik személyzetét és kiszolgálószemélyzetét alkotják. Az M1A1 típusba tartozó 31 harckocsira történő kiképzés tíz hétig tarthat. Az Egyesült Államokban ugyanennyi harckocsi eshet át felújításon; ezeket őszig felkészítik az Ukrajnába szállításra. Ugyanezen a napon az ukrán hadsereg vezérkara arról tájékoztatott, hogy Japán Kijevnek száz darab gépkocsit és 30 ezer darab katonai ételcsomagot adott át – az első két járművet már el is indították Ukrajnába.

Május 25-én a Reuters arról számolt be, hogy az új, 300 millió dollár értékű amerikai katonai segélycsomagban a HIMARS-kilövőkhöz tartozó további (GMLRS) irányított rakéták, illetve lőszer található. Pål Jonson svéd védelmi miniszter bejelentette: a stockholmi kormány mérlegeli az ukrán légierő azon kérését, amely a Svédországban előállított JAS 39 Gripen vadászgép tesztelésére vonatkozik – a svédek azonban nem fontolgatják, hogy vadászgépeket adjanak át Ukrajnának. Május 26-án az ukrán védelmi minisztérium bejelentette: a nyár folyamán 155 mm-es svéd Archer önjáró lövegeket kapnak. Az ukrán személyzet a svéd CV90-es gyalogsági harcjárműre történő kiképzését fejezheti be.

Május 22-én egy 80-90 főre rúgó, az Orosz Önkéntes Hadtest (OÖH) és a Szabad Oroszország Légió (az Ukrán Fegyveres Erők soraiban tevékenykedő) katonáiból álló diverzáns-felderítőcsoport több kilométer mélyen hatolt be Oroszország területére. Az egység több könnyű páncélozott jármű segítségével mozogva rajtaütést hajtott végre a Belgorodi terület államhatár menti falvaiban, s egyik esetben sem találkozott az ellenség erős ellenállásával. A művelet az ukrán médiában nagy visszhanggal járt – a sajtóban Kijev a csoport tevékenységét úgy mutatta be, mint Oroszországnak a putyinista rezsim alóli felszabadításának kezdetét. A Belgorodi terület kormányzója a Grajvoroni járásban [Грайворонский район] terrorellenes művelet lefolytatását jelentette be, s felszólította a lakosságot: Oroszország mélyére távozzanak. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arról biztosított, hogy „az ukrán szabotőrök elpusztítására” lépéseket tettek – ezzel figyelmen kívül hagyva, hogy az akcióban oroszok vesznek részt. Egy nappal később az orosz védelmi tárca arról számolt be, hogy felszámolták az ellenséges egységet – ezt azonban az OÖH cáfolta, s saját veszteségeit két halottra és 12 sebesültre becsülve. A diverzánsakció az oroszokat arra kényszerítette, hogy a Belgorodi területre nagy, korábban a donbaszi front közelébe telepített erőket dobjanak át (a sajtó szerint körülbelül négyezer főt). Május 24-én az ukrán katonai hírszerzés szóvivője bevallotta: az általa képviselt szervezet elsősorban a katonai felderítés területén működik együtt az orosz önkéntes egységekkel. Kiemelte, a műveletet az ukrán oldalon harcoló oroszok kezdeményezésre hajtották végre, az Ukrán Fegyveres Erők abban nem vettek részt. Május 25-én az OÖH újabb betörést hajtott végre Oroszországban, s behatolt a határtól hat kilométerre fekvő Glotovo [Глотово] faluba.

Május 25-én Minszkben az orosz és a belarusz védelmi tárcák vezetői megállapodást írtak alá, amely az orosz taktikai atomfegyverek áttelepítését szabályozza Belarusz területére. Viktar Hrenyin belarusz védelmi miniszter kijelentette, a lépés a Nyugat barátságtalan tevékenységére adott válasz, s kiemelte: az új fegyverek az ún. Államszövetség nyugati határainak védelmét erősíthetik. Szergej Sojgu, az orosz védelmi tárca vezetője azt állította, hogy a NATO katonai tevékenysége agresszív, s hangsúlyozta: az atomfegyverek telepítése nem azt jelenti, hogy azokat átadják a belarusz hadseregnek – a fegyverek feletti ellenőrzés és a bevetésüket illető döntés kizárólagosan Oroszország kezében marad. Moszkvában tartózkodva Aljakszandr Lukasenka megerősítette, hogy megkezdődött az atomfegyverek áttelepítésének folyamata Belaruszba.

Május 25-én az ukrán média arról tájékoztatott, hogy a fegyverbeszerzéssel foglalkozó ukrán állami vállalatok a védelmi tárcától 8,9 milliárd hrivnya (több mint 241 millió dollár) értékben kaptak megrendeléseket. A szerződéseket nem teljesítették, a pénz nagy részét külföldre utalták. 2023 elején a védelmi tárca pereket kezdett indítani az olyan beszállítók, mint az Ukrszpecekszport [Укрспецекспорт], SzpecTechnoEkszport [СпецТехноЕкспорт], a Progresz vállalat [ДП СЗТФ «ПРОГРЕС»] vagy a Védelmi Beszerzési Ügynökség ellen, a pénz visszaszolgáltatását követelve – a bíróságok a harminc esetből pusztán kettőben hoztak olyan döntést, amely 415 millió hrivnya (kb. 11,2 millió dollár) visszafizetéséről szólt. A nem teljesített szerződések többségét 2022 márciusában és áprilisában írták alá. Ugyanaznap Olekszij Reznyikov védelmi miniszter arról biztosított, hogy a védelmi megrendeléseket a NATO-tagállamokban használt modellre alapozva fogják megvalósítani. Ezek megvalósításáért a 2022 júliusában felállított Védelmi Beszerzési Ügynökség felel, amely egy május 23-i kormánydöntés értelmében a védelmi tárca vezetője alá tartozó, a minisztériumi apparátushoz nem kapcsolódó, különálló szerv. Pontosították, hogy az Ügynökség az egyetlen olyan szerv, amely a hadsereg szerződéseivel foglalkozik – ez az egyéb közvetítők végleges kizárását jelenti. A NATO Támogató és Beszerzési Ügynökségének (NATO Support and Procurement Agency) mintájára kialakított szervezeti struktúra a fegyverbeszerzések átláthatóságát és a korrupció kiiktatását hivatott biztosítani.

Az OSW szakértőinek kommentárja:

• Miután az oroszok elfoglalták Bahmutot, s miután a várostól észak- és délnyugatra az agresszor védelmének áttörését célzó ukrán kísérletek sikertelenek lettek, mindkét fél egyértelműen lelassította a műveletek tempóját, s ezt az időszakot átcsoportosításra és erősítésre használják. Lehetetlen egyértelműen meghatározni, melyik fél fogja először, nagyobb léptékben felújítani aktivitását – minderre a Karlivszki-víztározó gátjának oroszok általi megsemmisítése sem ad választ. Az, hogy a Donyeck városától északnyugatra elvágták a védők fő ellátási útvonalát s ezzel megzavarták az ukránok logisztikáját, ugyanúgy utalhat arra, hogy ebben a térségben az oroszok saját tevékenységüket hamarosan intenzívebbé teszik, mint ahogy arra is, hogy az ukrán tüzérség állandó tüzének kitett egységeket akarják tehermentesíteni. (Mindezzel együtt azt kell feltételezzük: az elvágás rövidtávú.) A kezdeményezés továbbra is az orosz oldalon van, habár az agresszor által végrehajtott támadások jellege inkább a védelem szondázása, mintsem kísérlet annak áttörésére. A propagandasiker (elsősorban Bahmut elfoglalása) lehetővé tette a megszállóknak, hogy ideiglenesen csökkentsék aktivitásukat – mindeközben az ukrán félre további nyomás nehezedik a hónapokkal korábban, újra és újra bejelentett ellentámadással összefüggésben.

• Az Ukrajnát katonailag támogató országokból (különösen az Amerikából) származó üzenetekből továbbra sem derül ki, mikor és milyen formában kap Kijev harci repülőgépeket. Nem lehet kizárni, hogy az erről szóló döntéseket de facto már meghozták, a megtett nyilatkozatokat pedig tettek követik (erre utalhatott Borrell azzal kapcsolatos nyilatkozata, hogy az ukrán pilóták megkezdték kiképzésüket az F-16-osokra, illetve Austin bejelentése, hogy a partnerek között megosztják a szállítás költségeit). Ennek ellenére Kijevnek nincs nagy esélye, hogy a vadászgépeket az ősz előtt beszerezze. Legnagyobb valószínűség szerint Washington még mindig nem hozott végleges döntést a vadászgépszállítások nagyságáról, s arról: ez mit foglal magában. Arról, hogy fennmarad az eszkalációtól való vonakodás, az amerikaiak ingerültsége árulkodik – ezt az váltotta ki, hogy az Oroszország területén végrehajtott diverzánsműveletben az általuk átadott felszerelést használták.
• Az orosz önkéntesek sikeres diverzánsakciója az ilyen műveletek újabb példája – hasonlóra került sor idén márciusban és áprilisban is. Mint ahogy korábban, ezt az akciót is az ukrán hadsereg és katonai hírszerzés támogatásával hajtották végre – habár jelentéktelen katonai jelentősége volt, feltárta az államhatár védelméért felelős orosz erők gyengeségét, s mindenekelőtt azt: korlátozott lehetőségekkel bírnak arra, hogy gyorsan reagáljanak az ilyen incidensekre. A pszichológiai hadviselés tekintetében a helyi lakosság körében elmélyítette a háborús pánikot, s a hatóságok tekintélyét is aláásta – ezek képtelenek voltak a biztonságot garantálni. Az, hogy Kijev azt hangsúlyozza: orosz alakulatok a háborúban ukrán oldalon vesznek részt, azon állításokat hivatott alátámasztani, amelyek szerint az orosz társadalom megosztott, az oroszok egy része pedig kész fegyverrel a kézben harcolni Putyin ellen.

• Az orosz–belarusz, a taktikai atomfegyverek telepítéséről szóló megállapodás aláírása hivatalossá teszi Putyin azon március végi bejelentését, amely szerint július 1-jéig Belaruszban befejeződik az ilyen típusú fegyver tárolását lehetővé tevő tározók építése. A fegyverek kizárólagosan az orosz hadsereg rendelkezésére fognak állni – ez azt jelenti, hogy a raktár védelmére és a belarusz hadsereg hadrendjében található célba juttató eszközök kiszolgálására további erőket kell Belaruszba küldeni. A Kreml, a taktikai atomfegyverek telepítését a NATO-tagállamok az ún. Államszövetség határainak közelében folytatott katonai aktivitásával igazolva, újabb alkalommal nyúl a „nukleáris mumus” képéhez – az oroszok szerint a lépés ráveheti a Nyugatot arra, hogy tárgyaljon Moszkvával az Ukrajnával folytatott orosz háború lezárásáról vagy befagyasztásáról.
• Az, hogy nyilvánosságra hozták azon, számottevő pénzügyi veszteségeket, amelyeket az ukrán védelmi tárca a fegyver- és katonai felszerelés-beszerzésekkel összefüggő machinációk következtében szenvedett el, azt mutatja: az agresszió első fázisában a hatóságok nem voltak képesek a közvetítőket hatékonyan ellenőrizni. A hadsereg szükségletei gyors kielégítésének szükségességét arra használták fel, hogy külföldi cégekkel egyetértésben irdatlan összegeket sikkasszanak el. A kedvezőtlen szerződések megkötését követően pusztán egy évvel döntöttek csak úgy a hatalmon lévők, hogy a védelmi beszerzéseket egyetlen szervnek, a Védelmi Beszerzési Ügynökségnek adják. A szerv hatékonysága azonban a beszerzési procedúrák rigorózus betartásától, illetve az állam gazdasági biztonságáért felelős szolgálatok által megtett lépésektől függ majd. Arról, hogy az Ügynökség nem ideális módon működik, az a tény árulkodik, hogy a védelmi tárca két esetben is tőle követelte a nem teljesített szerződések ellenértékének visszautalását – ezek 131,5 millió hrivnyát (3,5 millió dollárt) tesznek ki.

Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.

Nyitókép: ukrán katona a lövészárokban az orosz erőkkel folytatott harcok alatt a Donyecki területen fekvő kelet-ukrajnai Bahmutban 2023. május 22-én (fotó: MTI/AP/Libkos)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>