Ukrajna a teljes áramszünetre is felkészül – helyzetkép a 277. napon

OSW
| 2022.11.28. | OSW

A rossz időjárás miatt csökkent a harcok intenzitása, de Donbaszban az oroszok folyamatosan támadnak. Erre a hétre az ukránok újabb tömeges orosz rakétatámadást várnak, miközben az energiaszükséglet majd’ 80 százalékát már most is áramfejlesztő aggregátorok fedezik, és a hiány egyre súlyosabbá válik a csökkenő hőmérséklet miatt. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 277. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.

A képhez tartozó alt jellemző üres; valasz_elofizetoi_kampany_2000x558_k2-1.jpg a fájlnév

A legfontosabbak röviden:

Részletes helyzetkép:

A kedvezőtlen időjárási feltételek a harcok intenzitásának csökkenéséhez vezettek. Donyeck megyében a Bahmuttól délre és keletre, Sziverszktől keletre, illetve Donyeck városától nyugatra található kiszögellésben az orosz erők azonban folytatták a támadásokat. Luhanszk megyében mindkét fél végrehajtott támadáskísérleteket, a fő tevékenységi irány továbbra is Szvatove és Kreminna. Az ukrán erők Herszon megyében a Dnyeper folyó balpartján, a Kinburn-turzáson, illetve Zaporizzsja megyében is végrehajthattak diverzánskísérleteket.

Az oroszok folytatják a közvetlenül a front hátában fekvő városokban lévő létesítmények elleni rakétatámadásokat is. Célponttá vált Dnyipro városa, Krivij Rih, Zaporizzsja külvárosai, Kupjanszk és Csuhujiv, illetve Kramatorszk és Liman. Herszon városa és annak környéke, a teljes frontvonal mentén található ukrán állások és azok háta, illetve az Oroszországgal határos járások állandó orosz tüzérségi tűz alatt állnak. A védők tüzérsége az ellenség a fő harctérségekben található állásainak és azok hátának lövetésére korlátozta magát. Az ukrán vezérkar közleményeiből az derül ki, hogy mindkét fél légierejének aktivitása csökkent.

A Légierő Parancsnoksága újabb tömeges rakétatámadástól tart ezen a héten. Jurij Ihnat, a Parancsnokság szóvivője ismét kérte harci repülőgépek és légvédelmi rendszerek Ukrajnának történő átadását. [Ihnat] arról is tájékoztatott: az ukrán légteret jelenleg két amerikai NASAMS-üteg és egyetlen darab német IRIS–T kilövő védi (korábban arról érkezett tájékoztatás, hogy [utóbbi] típusból Ukrajnának egy teljes üteget adtak át) – ezekhez Ukrajnának lőszerre van szüksége. Azokat a vádakat, hogy a jelenleg a Nyugat által átadott Hawk-rendszer példányai elavultak, [a szóvivő] azzal utasította el, hogy az ukrán légvédelem alapját továbbra is az ugyanolyan korú szovjet Sz–300-as és Buk–M1-es rendszerek adják – ezek a nyugati rendszerekkel szemben még modernizálva sem voltak.

Az ukrán energetikai rendszerüzemeltető Ukrenerho szerint november 27-e óta az energiaszükséglet majd’ 80 százalékát áramfejlesztő aggregátorok fedezik – ezek körülbelül tíz százaléka a kritikus infrastruktúra számára [szolgáltat áramot]. Az Ukrenerho Ukrajna minden megyéjében fogyasztási korlátozást vezetett be: ezt nem lehet átlépni, a helyi rendszerüzemeltetőnek önállóan kell meghatározza a leállás típusait (vész- vagy tervezett leállás), s közvetlenül kell azokat alkalmazza (pl. Lviv megyében a fogyasztók fele használhat egyszerre elektromos energiát és vizet). November 28-án az Ukrenerho hozzátette: az áramhiány (az előző napi húsz százalékról) 27 százalékra nőtt, s Ukrajna teljes területén vészleállást hajtottak végre; Voliny megyében a felhasználók alig 30 százaléka jutott áramhoz. A hiány növekedésének fő oka a romló időjárás és a csökkenő hőmérséklet.

Az energetikai válság problémákat hozott felszínre a lakossági ellátópontok működésével kapcsolatban. November 25-én Volodimir Zelenszkij elnök azzal vádolta meg a nagyvárosok – különösen Kijev – hatóságait, hogy elhanyagolják a polgári lakosság számára áramot, vizet és internet-hozzáférést biztosító „ellátópontok” hatékony felállítását. Kiemelte, hogy az ilyen pontok kizárólag a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálatának létesítményeiben, illetve a fővárosi vasútállomáson működnek normálisan. Kijev főpolgármesterétől, Vitalij Klicskotól azt követelte, hogy dolgozzon jobban, s felvetette, hogy a feladatok teljesítéséről szóló jelentéseket meghamisították. Az ellenőrzés eredményeként az eddig megnyitott 530 „ellátópontból” 106-ot bezártak. A fő ok a felszerelés (főleg generátorok), illetve a vízvételi helyhez való hozzáférés hiánya volt. Egy nappal később a „Nép Szolgája” párt parlamenti frakcióvezetője, David Arahamija [Давид Арахамія] bejelentette, hogy a kijevi hatóságoknak hét napjuk van a hibák kijavítására – ezt követően újabb közös ellenőrzésre kerül sor.

November 26-án a brit védelmi tárca hírszerzési információt tett közzé, hogy az orosz hadsereg az Ukrajnában végrehajtott támadásokhoz eredetileg nukleáris robbanófej hordozására tervezett manőverező robotrepülőgépeket használ. E tézist a nyolcvanas években, kizárólag atomfegyver célba juttatására kifejlesztett, levegőből indított orosz H–55-ös rakéta maradványainak elemzése támasztja alá. A britek szerint a robbanófejet nagy valószínűség szerint ballasztra cserélték, a rakéta lezuhanása [azonban] még mindig károkat okozott a kinetikus energia, illetve a fel nem használt hajtóanyag robbanása miatt. [A britek] nem zárják ki annak lehetőségét, hogy az orosz erők ezeket a[z eszközöket] csaliként használják annak érdekében, hogy ezek vonják magukra az ukrán légvédelem figyelmét – egyúttal takarékoskodjanak a kimerülőben lévő rakétakészletekkel.

November 25-én az ukrán katonai hírszerzés (HUR) kijelentette, hogy megítélésük szerint a közeljövőben Belarusz területéről nem indul támadás. A közlemény reakció volt a közösségi médiában terjedő dezinformációs tartalmakra, hogy belorusz–orosz támadócsoportok már november vége előtt behatolhatnak az ország területére. A HUR szerint a dezinformációs művelet célja annak kiprovokálása, hogy Ukrajna hadseregének számottevő részét a Belarusszal közös határra telepítse át, támadópotenciálját így meggyengítve az ország keleti és déli részén. November 27-én az ukrán vezérkar bejelentette, hogy az oroszok a jelenleg Belaruszban kiképzésben részt vevő erőik egy részét a megszállt [ukrán] területekre kívánják áttelepíteni. Az ukrán értékelés szerint az Ukrajnával közös államhatár egy szakaszának megerősítésében a belorusz különleges erők egységei vesznek részt – ezek a belorusz és orosz fegyveres erők regionális csapatösszevonásának részét képzik.

Norvégia az ukrán hadseregnek további M–109-es önjáró lövegeket, illetve húszezer, ehhez a típushoz való pótalkatrészt adott át, valamint 55000 teljes készlet téli egyenruhát. Németországból Ukrajna tíz, nehézfegyverzet szállítására használt М1070 Oshkosh nyergesvontatót, illetve a határőrség számára 53 gépkocsit kapott. Belgium kormánya új katonai segítségnyújtási csomagot hagyott jóvá – ennek keretében Ukrajna tíz vízalatti felderítő drónt, illetve két darab mobil szennyezésfelderítő laboratóriumot kaphat. A britek a Sea King-eket kezelő tíz [csoportnyi] ukrán kezelőszemélyzetet készítettek fel – az átadni tervezett három [helikopterre] három-három váltásnyi személyzetet, illetve egyet tartaléknak.

Az [ukrán] SzBU folytatja azt a kémelhárító műveletet, mely a Moszkvai Patriarchátus fennhatósága alá tartozó Ukrán Ortodox Egyház (UOE) és az orosz titkosszolgálatok közötti kapcsolatokat tárja fel: november 25-én a csernyivci-bukovinai egyházközség templomépületeit kutatták át. Olyan dokumentumokat vizsgálnak, melyek az [egyházi] elöljárók orosz állampolgárságát igazolják, a szertartások megtartását szabályozzák, [illetve] Kreml-barát
propagandaanyagokat kerestek. A nyomozói tevékenység eredményeként megállapították, hogy „a moszkvai kurátorok” a hívők dezinformálására törekedtek az ukrajnai társadalmi–politikai helyzettel, illetve a fronthelyzettel kapcsolatban. Az SzBU hazaárulás miatt indított büntetőeljárást. November 27-én az SzBU az UOE ivano-frankivszki egyházközségének épületeibe hatolt be. Magyarázatként elmondták: azon híreket ellenőrizték, melyek szerint az egyházi létesítményekben orosz állampolgárok kaptak menedéket, illetve ott tiltott tárgyakat tárolnak.

November 25-én Oroszország elnöke aláírta azt a rendeletet, mely a Digitális Fejlesztési Minisztériumot, a Szövetségi Adóhivatalt és a Védelmi Minisztériumot kötelezi egy állami információs adatbázis létrehozására – [ebbe] azon állampolgári adatok kerülnek, melyek a „katonai nyilvántartás frissítéséhez” szükségesek. A dokumentum szerint az adatbázist 2024. április 1-jéig kell felállítani, az eddig rendelkezésre álló adatok digitalizációjával kapcsolatos informatikai munkák [pedig] december 30-ig kell befejeződjenek. Az adatbázisba nem kerülnek bele a Külföldi Hírszerző Szolgálat és az FSzB munkatársaira vonatkozó adatok. Az ukrán vezérkar értékelése szerint Oroszországban új mozgósítási hullámot készítenek elő – ez december 10-én indulhat.

Az OSW szakértőinek kommentárja:


Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.


Nyitókép: sérült elektromos vezetékek az oroszoktól visszafoglalt Limanban (fotó: Metin Aktas / Anadolu Agency via AFP)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

#háború#Oroszország#OSW#Ukrajna