Lassul az ukrán offenzíva – helyzetkép a 246. napon
Megérkezett az őszi, esős idő és a hideg: a támadóműveletek lelassultak, a frontok kezdenek beállni. A téli ruházat hiánya az oroszoknak okozhat majd gondot, és a frissen sorozott orosz egységek harcértéke is alacsony. A központi, hivatalos kommunikációból egyre kevesebbet tudni a fronthelyzetről, de Herszonnál egyelőre elmaradhatott a nagy áttörés. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 246. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Piotr Żochowski, Andrzej Wilk. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Az eddigi támadási irányokban mindkét fél folytatta az offenzívát, de számottevő sikert egyik sem tudott elérni
- Ukrán információk szerint nem hoztak létre orosz–belorusz támadócsoportot Belaruszban
- A központi, hivatalos kommunikációból egyre kevesebbet tudni a fronthelyzetről
- A herszoni műveletek lelassulása miatt az ukrán állami vezetés kommunikációs csapdahelyzetbe kerül(hetet)t
- Megérkezett az őszi, esős idő és a hideg: a támadóműveletek lelassultak, a személyi felszerelés (pl. téli ruházat) hiánya az oroszoknak okozhat majd gondot
- A frontra küldött, frissen sorozott orosz egységek harcértéke ukrán értékelés szerint nagyon alacsony
Részletes helyzetkép:
Az ukrán vezérkar a leghevesebb harcok színtereként a Donyeck megyét nevezi meg. Az orosz erők újabb, sikertelen támadásokat hajthattak végre Bahmut és a város déli elővárosai, illetve a településtől északkeletre és délnyugatra fekvő helységek ellen. A védők következetesen visszaverhetik a Sziverszktől keletre, a Horlivka külvárosában és a várostól északnyugatra, Andrijivka térségében és a településtől északra, illetve a Donyecktől nyugatra lévő kiszögellésben indított támadásokat. Az oroszok Donyeck megye nyugati részében, Velika Novoszilka [Велика Новосілка] környékén szintén újrakezdhették a támadásokat.
Helyi jelentésekből az derül ki, hogy heves harcok folynak Harkiv és Luhanszk megyék közigazgatási határa mentén – itt az ukrán erők azzal próbálkoznak, hogy megpróbálják áttörni az orosz védelmet Kupjanszktól keletre (Mikolajivkánál [Миколаївка] és Orljanszkénél [Орлянське]), Szvatove [Сватове] irányában (Kuzemivkánál [Куземівка], illetve a Zserebec folyó mentén Harkiv, Donyeck és Luhanszk megyék közigazgatási határánál. Október 24-én az ukrán vezérkar bejelentette, hogy ezekben a régiókban négy települést szabadítottak fel. Korábbi jelentésekből azonban az derül ki, hogy ezen négy közül három (a Luhanszk megyében fekvő Makijivka [Макіївка – ford. kieg.: az eredeti lengyel szövegben szereplő településnév nagy valószínűséggel rossz] és Nevszke [Невське], illetve a Donyeck megyei Novoszadove [Новосадове]) olyan területen található, melyet az ukrán erők október 4-e és 9-e között tartottak ellenőrzésük alatt – a negyedik (Karmazinivka [Кармазинівка]) pedig az oroszok által ellenőrzött települések közötti senkiföldjén. Fentieken kívül a védőknek Harkiv megye orosz államhatár menti részében, Vovcsanszktól [Вовчанськ] keletre sikerülhetett az orosz támadásokat visszaverni. Luhanszk megyében az oroszok a Kreminnától északnyugatra indított ukrán támadásokat megállíthatták.
Herszontól északra az ukrán erők a Davidiv Brid és Dudcsani között fekvő orosz állások áttörésének céljából újabb, sikertelen erőfeszítéseket tehettek – s ugyanez történhetett a várostól nyugatra, Herszon és Mikolajiv megyék közigazgatási határán. Az oroszok a taktikai helyzet javítását is megpróbálhatták. Az ukrán források szerint a Dnyeper folyó jobbpartjára újabb orosz egységeket telepítettek – főleg frissen mobilizált katonákat (körülbelül ezer főt). A megszállók erősítést küldhettek Zaporizzsja megyébe, ahova további ukrán egységek is érkezhetnek.
Az oroszok folytatják az ukrán kritikus infrastruktúra elleni támadásokat – ezek száma viszont (a hét eleji adatokkal összehasonlítva) számottevően csökkent. A rakéták és kamikázedrónok célpontjai Dnyipro városa, Kramatorszk, Mikolajiv és Zaporizzsja, illetve Kijev, Mikolajiv, Odessza és Vinnicja megyékben lévő létesítmények voltak (a Dnyiproban lévő üzemanyagbázis megsemmisült). Volodimir Zelenszkij elnök szerint nyolc hónap alatt az orosz hadsereg Ukrajnára közel 4500 rakétát lőhetett ki. Az agresszor tüzérsége és légiereje a teljes harcérintkezési vonal mentén, illetve Csernyihiv és Szumi megyék államhatár menti járásaiban is folytatta az ukrán hadsereg állásai és azok háta elleni támadásokat. Az ukránok elsősorban az ellenség Herszon megyében és a Donbaszban lévő állásait és azok hátát lőtték tüzérséggel, illetve bombázták; legnagyobb támadásuk célpontjai a Donyeck megyében fekvő Sahtarszkban [Шахтарськ] található üzemanyagbázis és vasúti állomás volt. Ukrán diverzánstevékenységet jegyeztek fel Melitopol térségében (többek között a Szvitlodolinszkében [Світлодолинське] lévő vasúti híd volt célpont), illetve a krími Balaklavában található elektromos- és hőerőmű.
Németország Ukrajnának a korábban bejelentett további két MARS–II rakéta-sorozatvetőt, négy 155 mm űrméretű PzH 2000-es önjáró löveget, illetve 6100 darab 155 mm űrméretű tüzérségi lőszert és 186000, 40mm-es gránátvetőhöz tartozó lőszert adott át (az ukrán hadsereg összesen öt MARS–II-t kapott, Németország és Hollandia pedig eddig összesen 14 PzH 2000-t szállított le). Az Egyesült Államok újabb, 275 millió dollár értékű katonai támogatócsomagot készít elő – ez lőszerszállítmányt (köztük a HIMARS-kilövőhöz tartozó rakétákat) foglal magában. Ausztrália további 30 Bushmaster szállítóeszközt adhat át, illetve az ukrán katonák Nagy-Britanniában zajló kiképzésére hetven kiképzőt küldhet. A litván védelmi tárca hét Toyota Land Cruiser 200 terepjárót adott át.
Október 26-án Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter bevallotta, hogy a Herszon irányába kifejtett offenzív tevékenység a heves esőzések miatt késik. A csapatok előrehaladását az is megnehezíti, hogy az orosz egységek az öntözőcsatornákat megerősített védvonalként használják. Reznyikov értékelésében az orosz erők nem fogják megkockáztatni a helységharcot – különösen akkor, ha az ukrán erők hatékonyan pusztítják a Dnyeperen lévő átkelőket, s nem zárta ki: annak fényében, hogy az oroszoknak nincs lehetőségük a logisztikai–utánpótlási vonalak biztonságát garantálni, Herszon feladásáról döntenek. Egy nappal később az ukrán vezérkar Műveleti Főigazgatóságának helyettes vezetője, Olekszij Hromov tábornok – a város térségében bekövetkező lehetséges fejleményeket előrejelezve – nem zárta ki, hogy az orosz csapatok esetlegesen visszavonulnak. Figyelmeztetett arra, hogy a megszállók (azon kívül, hogy a városi lakosságot tömeges evakuálásra kényszerítik) a „felperzselt föld” taktikáját használhatják – elpusztítva nem pusztán a kritikus infrastruktúra létesítményeit, hanem lakóépületeket is. [Hromov] nem zárta ki, hogy arra is van esély: kár keletkezik a zaporizzsjai atomerőműben – ezt követően [az oroszok] Ukrajnát vádolják meg humanitárius katasztrófa előidézésével. Október 27-én Zelenszkij elnök kijelentette, hogy az orosz hadsereg nem áll készen Herszon feladására, állítólagos visszavonulásra való felkészülésük egy dezinformációs művelet eleme. Ezen művelet célja, hogy az ukrán hadsereget rávegye, [herszoni] irányban növelje tevékenységét, és a front egyéb szakaszain gyengítse a katonai jelenlétet. [Az ukrán elnök] garantálta, hogy Herszont megkísérlik visszafoglalni – de az ukrán hadsereg műveleteit úgy fogják végrehajtani, hogy elkerüljék a súlyos emberveszteséget.
Az ukrán vezérkar október 27-i értékelése szerint az orosz katonák az elégtelen személyi felszerelés problémájával küzdenek: a meleg ruházat hiánya Herszon megye megszállt területén az oroszok által elkövetett lopások esetszámának növekedéséhez vezetett. A vezérkar szintúgy információval rendelkezik azzal kapcsolatban, hogy az ellenség mozgósított, a frontra már megérkezett katonái nem estek át megfelelő alapkiképzésen és nem rendelkeznek olyan gyakorlati ismeretekkel, mely lehetővé tenné az alapvető fegyvertípusok használatát.
Azon fegyverzet és katonai felszerelés nagy része, melyet az oroszok Donyeck városának irányába küldtek, vagy nem teljesen működőképes, vagy egyáltalán nem alkalmas harcfeladat végzésére (különösen a T–62-es harckocsik).
Október 25-én Irina Verescsuk, az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős miniszter arra szólította fel a külföldre távozott ukránokat, hogy lehetőség szerint télre ne térjenek vissza az országba – ennek okaként azt az energiaválságot jelölte meg, melyet az energetikai infrastruktúra létesítményei és a távvezetékek nagyfokú elpusztítása okozott. Verescsuk értékelése szerint a helyzet tovább fog romlani.
Október 27-én Vaszil Maluk, az [ukrán] SzBU megbízott igazgatója rámutatott arra, hogy az orosz különleges szolgálatok titkosszolgálati feladatok teljesítésére a Moszkvai Patriarchátus fennhatósága alá tartozó Ukrán Ortodox Egyházhoz kapcsolódó személyeket használnak fel. Hozzátette: a háború kezdete óta 33 egyházi személlyel szemben fogalmazták meg azt a gyanút, hogy együttműködnek az oroszokkal – s 23 büntetőeljárást indítottak azzal összefüggésben, hogy olyan hírszerzési adatokat vagy információt adtak át, melyek a rakétatámadások pontosságát növelték. [Maluk] azt is nyilvánosságra hozta, hogy az SzBU, a rendőrség és a Nemzeti Gárda műveletet végez az energetikai infrastruktúra létesítményei dolgozóinak ellenőrzésére, s bejelentette: az SzBU-ban zajlik az a folyamat, mely a szervezet sorait az oroszokkal együttműködő személyektől megtisztítja.
Október 25-én Fedir Veniszlavszki (Ukrajna elnökének az ukrán parlamenthez rendelt képviselője) közölte, hogy az ukrán Fegyveres Erők teljes mértékben felszereltek a téli időszakra szükséges ruházattal, és rendelkeznek a szükséges tartalékokkal is. Bevallotta: nagy probléma a 152mm űrméretű (szovjet eredetű fegyverzet ellátására szánt) [tüzérségi] lőszerkészletek kimerülése.
Október 25-én az ukrán határőrség bejelentette, hogy a Belarusz Köztársaság ukrán határ mentén állomásozó Fegyveres Erőinek sem a műveleti tevékenységében, sem az egységek számbeli összetételében nem állt be változás: a katonai felderítés adatai azt mutatják, hogy nem állítottak fel egy orosz–belorusz támadócsoportot. Egy nappal korábban Kiril Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője úgy becsülte, hogy jelenleg Belaruszban 3200 orosz katona tartózkodik.
Belaruszban a munkahelyeken a fegyveres erők és a különleges szolgálatok képviselőivel szerveznek találkozókat. Ezek célja, hogy rávilágítsanak arra az állítólagosan növekvő állambiztonsági fenyegetésre, mely a NATO oldaláról érkezik. Október 26-án Sziarhej Terebov, a Belarusz Köztársaság Állambiztonsági Bizottságának helyettes vezetője arra figyelmeztetett, hogy november–december fordulóján a külföld által inspirált tevékenységet fognak végrehajtani annak érdekében, hogy társadalmi feszültséget keltsenek az egyetemi diákság körében. A [belorusz] KGB és a rendvédelmi szervek szerint Litvánia, Lettország, Lengyelország és Ukrajna területéről [kiindulva] állítólagosan növekszik a külső beavatkozás (terrortámadások és szabotázs) veszélye.
Október 25-én Mihajlo Podoljak, az [ukrán] elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója – az agresszor támogatásával megvádolt Vjacseszlav Bohuszlajevet, a „Motor Szics” repülőgépipari gyár volt igazgatójának SzBU általi őrizetbe vételét kommentálva – nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy az üzletembert fogságba esett ukrán katonákra cserélik ki. A három hónapra előzetes letartóztatásba helyezett Bohuszlajev 2000 óta orosz állampolgársággal rendelkezik, október 27-én védőügyvédje azt állította: az ukrán hatóságok tudtak azokról a megbeszélésekről, melyeket a vádlott 2021-ben folytatott egy orosz vevővel a szerződések végrehajtásával kapcsolatban.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Az orosz erők védelemre történő átállása az irányok többségében (Donbasz kivételével), illetve a védállások fokozatos kiépítése és számbeli megerősítése ahhoz vezetett, hogy a katonai helyzet megfordult a késő tavasszal–nyáron tapasztalthoz képest. Az ukrán hadsereg mint támadó fél hasonló helyzetben találta magát, mint korábban az oroszok – míg azonban az orosz előrenyomulás elenyészését a [műveletbe] bevont, a védőkkel szemben tűzelőnnyel rendelkező egységek soványsága okozta [vagyis az oroszok emberhiányban szenvedtek], az ukrán offenzíva lelassulása nem a katonák elégtelen létszámából ered, hanem az elégtelen mennyiségű nehézfegyverzetből (a katonák számát nézve az ukránok előnyben vannak). Ez az ukrán erőknek nagymértékben nehezíti a kiépített védállások áttörését, illetve siker elérését az orosz csapatösszevonás mélyében. Ami figyelmet érdemel, az az a tény, hogy az ukránok mint támadó fél ugyanazt a taktikát alkalmazzák, mint korábban az oroszok: ez a századszintű (ritkábban zászlóaljszintű) taktikai csoportok szisztematikusan megismételt támadásaira alapul.
- Az ukrán védelmi tárca vezetőségének tagjai által tett, a Herszon megyében végrehajtott offenzíva látható eredményeinek hiányát magyarázó nyilatkozatok arról árulkodnak, hogy a hatóságok nem a fronthelyzet alakulásával kapcsolatban nyugtalanok, hanem a társadalom potenciális elégedetlenségétől tartanak: a fronton elért sikereket [ugyanis] a polgári létesítmények elleni orosz támadásokra adott ukrán válaszként mutatták be. A Harkiv megyében szeptember elején folytatott művelet sikere, illetve a Donbaszban és Herszon megyében szeptember–október fordulóján elért sikerek (különösen Liman visszafoglalása) reményt ébresztett, hogy az agresszort további megszállt területekről is gyorsan ki lehet majd szorítani – az állam képviselőinek optimista megnyilvánulásai pedig lehetővé tették, hogy ezt [az ukrán közvélemény] teljes mértékben alátámasztottnak tekintse. Herszon közelgő visszavételének légkörét az oroszok Herszon megye jobbpartjáról történő evakuációjának elrendeléséről szóló jelentések, illetve az orosz tájékoztatási politika is táplálta (különösen a hadműveletet irányító Szurovikin tábornok azon szavai, melyek szerint szükséges nehéz döntéseket meghozni – ezt [az ukránok] Herszon feladásának bejelentéseként értelmezték).
- Az SzBU aktivitása továbbra is a kémelhárítási feladatok végrehajtására koncentrálódik. Újabb személyeket és csoportokat lepleznek le – ezek kitettek az orosz titkosszolgálati befolyásolásnak. Az SzBU igazgatójának azon jelzése, hogy a Moszkvai Patriarchátus fennhatósága alá tartozó Ukrán Ortodox Egyház klérusának tagjai ellenséges kémtevékenységben vesznek részt, szintén kísérlet arra, hogy az [egyház] ukrán társadalomra kifejtett befolyását gyengítsék. Az SzBU tevékenységének intenzívebbé tétele, illetve a szervezet belbiztonsági, a munkatársak az orosz szolgálatokkal esetlegesen fenntartott kapcsolatait ellenőrző részlegének megerősítése a szolgálat az agresszió kezdetén megsérült hitelességének helyreállítását szolgálja. A szolgálat munkatársai árulásainak nyilvánosságra hozatala arról árulkodik, hogy az SzBU még mindig küzd annak a következményeivel, hogy a 2014-es Majdan után a személyi állomány lusztrációja kudarccal végződött.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: Ukrán katonák egy német FH–70 vontatott tarackágyúval a zaporizsjai fronton október 27-én (fotó: Dmytro Smolienko / Nurphoto via AFP)
