Iráni drónokkal támadja Oroszország az ukrán erőműveket – helyzetkép a 242. napon

·2022.10.24

Már több tízezer ember evakuálhattak az oroszok Herszonból. Miközben mindkét fél azzal vádolja a másikat, hogy fel akarja robbantani a kahovkai tározó gátját, a megszálló közigazgatás vezetői megkezdték a víz leeresztését. Az ukrán energetikai infrastruktúra ellen az oroszok újabb tömegtámadást hajtottak végre. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 242. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Piotr Żochowski, Andrzej Wilk. Fordította: Zeöld Zsombor.

A képhez tartozó alt jellemző üres; valasz_elofizetoi_kampany_2000x558_k2-1.jpg a fájlnév

A legfontosabbak röviden:

  • A fő harcok színtere továbbra is a Donbasz – számottevő változás nem állt be
  • Herszonban ukrán támadótevékenység folyhat, de a hírzárlat miatt részleteket nem tudni; a városból az oroszok már több tízezer embert evakuáltak
  • Az oroszok és az ukránok kölcsönösen azzal vádolják egymást, hogy a kahovkai víztározó gátját fel akarják robbantani; az oroszok a tározó vízszintjét csökkentették
  • Az ukrán légvédelem eszközállományának szűkössége továbbra is probléma – az oroszok a teljes országot érintő, újabb tömegtámadást hajtottak végre az energetikai infrastruktúra ellen.
  • Az ukránok hazaárulás vádjával őrizetbe vették/letartóztatták a Motor Szics repülőgépipari konszern volt tulajdonosát
  • Az oroszok az ukránokat azzal vádolták meg, hogy állítólag készek piszkos bombát bevetni
A háború állása a 242. napon (forrás: Militaryland.net)

Részletes helyzetkép:

A fő harctérség a Donbasz maradt: itt az ukrán erőknek sikerülhetett visszaverni a Bahmut és külvárosa, illetve a város körül fekvő települések elleni újabb támadáskísérleteket. Az orosz erők Sziverszktől keletre, Avdijivka külterületén, Horlivkától északnyugatra, illetve a Donyeck városától nyugatra található kiszögellésben szintén sikertelenül támadtak.

A legkeményebb harcok továbbra is a Donbaszban folynak, de a Donyeck körüli orosz támadások nem tudták áttörni az itt nagyon erős ukrán védelmi vonalakat (forrás: Militaryland.net)

Az ukrán jelentésekből az derül ki, hogy október 21-én az oroszok a Limant felszabadítók által pár héttel korábban visszafoglalt területen is támadtak (lehet, hogy orosz diverzáns-felderítőcsoportról van szó). Az orosz erők Harkiv megye Oroszországgal határos részén, Vovcsanszktól [Вовчанськ] nyugatra és keletre, illetve Velikij Burluktól [Великий Бурлук] északkeletre újrakezdték támadótevékenységüket. Az ukrán hadsereg Harkiv és Luhanszk megyék határvidékén, Kupjanszktól keletre próbálkozik az orosz védvonalak áttörésével. Az ukrán források egy része megerősíti: Herszon megyében is harcok folynak – azonban a Davidiv Brid és Dudcsani [Дудчани] között fekvő orosz állások áttörésére tett [ukrán] kísérletek még mindig nem vezettek sikerre. Az oroszok Herszonban utcai harcokra készülhetnek fel, illetve szisztematikusan javítják és erősítik a Dnyeper folyó átkelőit.

Az orosz több mint másfél hónapos majdnem állóháború után után elérték Bahmut peremét (forrás: Militaryland.net)

Október 22-én a megszálló közigazgatás vezetője bejelentette, hogy a kahovkai víztározóból három napja elkezdték leereszteni a vizet – a lépés a természeti katasztrófa méretét csökkentheti abban az esetben, ha az ukrán fél a [tározó] gát[ját] elpusztítja. Két nappal később Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője az oroszokat vádolta meg a gát elpusztításának szándékával – [az ukránok] azt is kiemelték, hogy egy ilyen lépés] a Herszon megyében zajló ukrán ellentámadást maximum két hétre megállítja, míg [a gát elpusztítása] lehetetlenné teszi az Észak-krimi-csatorna, illetve a zaporizzsjai atomerőmű működését (a csatornát a megszálló erők a Krím vízellátásának biztosítása érdekében helyezték újra üzembe).

Herszon megyében ukrán offenzíva zajlik, de a hírzárlat miatt ennek kimeneteléről semmit nem lehet tudni (forrás: Militaryland.net)

Október 22-én az oroszok újabb tömegtámadást hajtottak végre az ukrán energetikai infrastruktúra ellen. A rakétákkal és kamikázedrónok felhasználásával végrehajtott támadásokra Hmelnickij, Cserkaszi, Csernyihiv, Csernyivci, Kijev, Kirovohrad, Mikolajiv, Odessza, Voliny, Rivne és Zaporizzsja megyékben kerülhetett sor. Az ukrán vezérkar általános tájékoztatása szerint a védők a negyven támadó rakétából húszat, a tizenhat drónból pedig tizenegyet lőttek le. Fentieken kívül rakétatámadások célpontja volt Mikolajiv és Zaporizzsja; Harkivot, Nikopolt és Vovcsanszkot szintén lőtték tüzérséggel. Az orosz tüzérség és légerő a teljes harcérintkezési vonal mentén, illetve Csernyihiv és Szumi megyék államhatár menti járásaiban sem szünetelteti a támadásokat az ukrán hadsereg állásai és háta ellen. Az ukránok az oroszországi Belgorod oblasztyban folytathatták a diverzáns tevékenységet.

Október 24-én Budanov részletes tájékoztatást nyújtott az Oroszország által felhasznált rakétákról és kamikázedrónokról. Az Iszkander rakétákon túlmenően (ezek [készlete] a február 24-i szint tizenhárom százalékán állhat) az orosz hadsereg (Budanov szerint minimálisan harminc százalékos) ún. biztonsági készletszintet tarthat a manőverező robotrepülőgépek fő típusaiból: a szint a Kalibr esetében 43 százalékra, a H–101/H–555 esetében pedig 45 százalékra [rúghat]. Az Oroszok Iránból közel 1700 (Shahed–136, Shahed–131 és Mohajer–6 [típusú]) drónt rendelhettek: ezek közül eddig két szállítmányban 300–300 drónt kaptak meg – október 22-ig 330 drónt használhattak fel, melyekből 222-t (körülbelül 70 százalékot) lőttek le. Ez az adat különbözik az egy nappal korábban, Jurij Ihnat (az ukrán légierő parancsnokságának szóvivője) által megadottól – ő összesen 273 Shahed–136 és négy Mohajer–6 drón lelövéséről tájékoztatott. Olekszij Reznyikov védelmi miniszter az ukrán légvédelem általános hatékonyságát 60 százalékra becsülte.

Németország átadta Ukrajnának azon első TRML–4D radarállomásokat, melyek a korábban leszállított IRIS–T légvédelmi rendszer ütegeihez tartoznak (az ukrán hadsereg négy ilyen radart kaphat – minden üteghez egyet) – ezen kívül öt műszaki mentőjárművet, hét nehéz és öt közepes hídvető rendszert, 167000 darab kézifegyverhez való lőszert, 100 sátrat, 183 generátort, illetve téli ruházatot (116000 zubbonyt, 80000 nadrágot és 240000 sapkát). Hollandia bejelentette: Ukrajnának a hatodik segélycsomag keretében 500 millió EUR-t biztosít.

Október 23-án Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter megbeszélést folytatott amerikai, francia, brit és török partnereivel – a fő téma azon vád volt, mely szerint [Ukrajna] állítólag kész Dél-Ukrajnában piszkos bombát bevetni. Korábban a RIA Novosztyi orosz hírügynökség hozzátette: az [ukrán] erők „atombomba felrobbantására” készülnek [azért], hogy Moszkvát tömegpusztító fegyver használatával vádolják meg. Volodimir Zelenszkij [ukrán] elnök Sojgu állítására a konfliktus további eszkalálódására vonatkozó bejelentésként tekintett, Dmitro Kuleba külügyminiszter pedig abszurdnak minősítette.

Herszon környékén az orosz erők helyzete rosszabbodik. Az ukrán vezérkar megerősítette: október 19-étől a Herszontól kb. 80 km-re keletre fekvő Beriszlavban [Берислав] minden megszálló hatósági szerv befejezte működését, a kollaboránsok elhagyták a várost. Október 22-én a megszálló közigazgatás azt követelte, hogy Herszon lakosai „azonnal hagyják el a várost és menjenek át a Dnyeper balpartjára” – a kollaboráns közigazgatás szerint már több tízezer főt evakuáltak, többségüket a Krímbe irányítják.

Szintén október 22-én jelentette be a belgorodi oblaszty kormányzója, hogy Belgorod és az Ukrajnával határos területek kb. 500 lakosát Moszkva környékére evakuálják. Az oblasztyban megerősítették az energetikai létesítmények és a közlekedési-logisztikai útvonalak védelmét, az államhatár menti településekben pedig távmunka [bevezetését] javasolták. A kurszki oblasztyban befejezték két, megerősített védvonal kiépítését.

Az ukrán hadsereg adatai szerint a Belaruszban, a breszti oblasztyban található Pinszk [Пінск] és Sztolinszk [Столінск] régiójában a különleges szolgálatok fokozzák a kémelhárító tevékenységet: tilos videofelvételt készíteni (ez még az autós menetrögzítő kamerákra is kiterjed). A megtett lépések az orosz egységek mozgásával kapcsolatos információk átadását lehetetleníthetik el. A helyi szolgálatok az FSZB-vel való együttműködés keretében azon oroszokat veszik őrizetbe, akik a katonai szolgálat alól akarnak kibújni, s Minszken keresztül próbálnak Törökországba jutni.

Október 21-én az ukrán Fegyveres Erők Belarusz állampolgárainak szánt információs műveletet indítottak – közösségi portálokon olyan, orosz nyelvű filmet tettek közzé, melyben azt kérték: ne harcoljanak Ukrajnával és bojkottálják az esetleges, háborúhoz való csatlakozásról szóló parancsokat.

Egy nappal később az [ukrán] SzBU bejelentette: Zaporizzsjában letartóztatták a 83 éves Vjacseszlav Bohuszlajevet, a „Motor Szics” repülőgépipari, stratégiai vállalat korábbi igazgatóját és tulajdonosát (a vállalatot a tavalyi évben államosították), egykori prominens politikai aktivistát. Őt hazaárulással gyanúsítják, illetve azzal, hogy illegális eljárásokban ázsiai, közel-keleti és európai közvetítőkön keresztül Oroszországba hajtóművek és cserealkatrészek eladásában vett részt. Az SzBU olyan bizonyítékokat gyűjtött össze, melyek megerősítik Bohuszlajev együttműködését az orosz Roszteh [Ростех] fegyvergyártó konszern képviselőivel. Az Ukrajnából szállított áruk Mi–8, Ka–52 „Alligator” és Mi–28N orosz katonai helikopterek gyártóihoz és javítóüzemeihez érkeztek.

Az OSW szakértőinek kommentárja:

  • Az orosz védelmi miniszter állítását, hogy Ukrajna állítólag kész piszkos [atom]bombát bevetni, zsarolási kísérletnek kell tekinteni. A konfliktus drasztikus eszkalálódásával való fenyegetés, illetve a Kijev által az Oroszországi Föderáció ellen elkövetett provokáció állítólagos lehetőségének kiemelése az orosz játszma állandó eleme. Ez az érv Nyugaton pánikot szülhet, és így a Kreml által remélt helyzet állhat elő: az aggódó partnerek meggyőzik Ukrajnát arról, hogy álljon el a támadótevékenységtől, illetve korlátozzák a katonai segélyt.
  • Mindkét fél következetesen azzal vádolja a másikat, hogy [a másik] szándékában áll a kahovkai víztározó gátjának megsemmisítése, és ezzel a természeti katasztrófa előidézése. Katonai nézőpontból egy ilyen lépés kizárólag az oroszok számára lenne kedvező: abban az esetben, ha Herszon megyében az [orosz] védvonalakat áttörik és szükségessé válik a hadsereg visszavonása a Dnyeper bal partjára, a [gát] felrobbantása ideiglenesen lelassíthatja az ukránok támadását, illetve elpusztíthatja [az ukrán] erők egy részét (ha azok akkor az ártérben tartózkodnak). A gátszakadás azonban nem kell, hogy a felek célzott tevékenysége következményeként történjen meg. A megszálló közigazgatás által elvégzett vízleeresztés azt mutatja: a [gát] véletlen elpusztulásától félnek, illetve egy olyan helyzettől, melyben (a helyi lakosságon kívül) főleg orosz katonák eshetnek áldozatul. Mindezt nem lehet kizárni – annál is inkább, mert a gát szerkezete a kahovkai híd elleni ukrán támadások eredményeként már részben megsérülhetett. A kahovkai víztározó vízszintjének csökkentése azt jelenti, hogy a gát átszakadása esetén sokkal kisebb terület kerül víz alá, s az áradat valószínűleg nem éri el Herszon városát. Azzal, hogy az orosz fél dönthet a víztározóban lévő víz szintjéről, továbbra is fenntartja a lehetőséget arra, hogy a gátat „fegyverként” használja (a vízszintet az ősz során viszonylag könnyű lesz újra megemelni).

Az orosz rakéták és drónok lelövéséről szóló ukrán tájékoztatásnak két üzenetet kell összeegyeztetnie. A saját társadalomnak szánt üzenetben szükséges annak bemutatása: a légvédelem viszonylag hatékonyan harcol azon ellenséges támadásokkal szemben, melyek Oroszországnak elsősorban költségeket generálnak (vegyük figyelembe a
kilőtt rakéták [bekerülési költségét] és azt, hogy a nyugati szankciók következtében nem lehetséges az arzenál gyors feltöltése). A Nyugatnak szóló üzenetben Kijevnek azonban azt kell megmutatnia, hogy sokkal nagyobb kapacitású, modern légvédelmi rendszer, illetve nagyhatótávolságú rendszer leszállításában megnyilvánuló támogatás nélkül nem sikerül az ország területének lefedése (eddig ezen modern légvédelmi rendszerek száma egyetlen rövidhatótávú IRIS–T ütegben merül ki, míg a NASAMS közepes hatótávú rendszerek hamarosan megérkezhetnek). Az energetikai infrastruktúra október 10-e óta tartó, céltudatos pusztítása egyértelműen megerősíti, hogy a lehető leggyorsabban meg kell Ukrajna légvédelmét erősíteni.

  • A Motor Szics-konszern korábbi tulajdonosának őrizetbe vétele politikai szempontból példa az agresszorral közeli kapcsolatokat ápoló politikusok és üzletemberek felelősségre vonására. Az orosz fegyveriparnak történő termékszállítás vádjai az ukrán kémelhárítás és a katonai hírszerzés gyengeségére világítottak rá – eze[n szerve]k ismeretlen okokból eddig nem reagáltak erre a gyakorlatra. Bohuszlajev letartóztatása a különleges szolgálatokban és/vagy az Ukroboronprom fegyverkonszern vezetésében személyi változásokat vonhat maga után.

Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.


Nyitókép: tűzoltók az energetikai infrastruktúra elleni orosz támadás helyszínén Kijevben 2022. október 18-án (fotó: Ukrainian State Emergency Servic / Anadolu Agency via AFP)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

Kategória: OSW