Heves támadások Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen – helyzetkép a 239. napon

·2022.10.21

Miközben az oroszok hevesen támadják Ukrajna energetikai infrastruktúráját, az ukránok blokkolják a fronthelyzetről szóló információkat. Ez arra utal, hogy Herszon térségében komoly harcok lehetnek, de egyelőre nem tudni, hogy az ukrán offenzíva mennyire sikeres. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 239. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Sławomir Matuszak, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.

A képhez tartozó alt jellemző üres; valasz_elofizetoi_kampany_2000x558_k2-1.jpg a fájlnév

A legfontosabbak röviden:

  • Az oroszok Bahmut környékén és az északkeleti fronton támadnak
  • Az ukránok erősen korlátozták a fronthelyzetről szóló információkat; nem kizárható, hogy Herszon környékén támadást indítottak – ennek sikeressége már más kérdés
  • Az oroszok folytatták az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadásokat; hónapok óta először történt meg, hogy az egyik ukrán megyében nem került sor éjszakai tüzérségi támadásra és bombázásra
  • Belarusz mozgósít, azonban nem tervezi hadserege békeidős létszámának túllépését

Részletes helyzetkép:

Az ukrán vezérkar jelentősen korlátozta a harctérségek helyzetéről szóló információkat. Az orosz erők újabb alkalommal kíséreltek meg támadást Bahmut és a város külvárosa ellen – ezúttal a településtől délnyugatra és északkeletre egyaránt rohamot indítva. Az ukránok a Sziverszktől északkeletre, illetve a Donyeck városától nyugatra lévő kiszögellésben indított támadásokat is visszaverték. Helyi források szerint Harkiv és Luhanszk megyék határvidékén, illetve Donyeck és Luhanszk megyék határának északi részén is heves harcok folyhattak.

A Herszon megyében továbbra sem világos a helyzet: kezdetben az ukrán katonai források egyfelől arról adtak ki tájékoztatást, hogy a harcérintkezési vonalat orosz tüzérségi támadás érte az ukrán ellentámadás megállítása céljából, másfelől pedig arról: az oroszok védelmi állásaikat tovább bővítik. Az utóbbi pár napban az ukrán fél azonban beszüntette az információszolgáltatást – ez arra utal, hogy [Kijev] a Dnyeper folyó jobbpartján [kieg.: a folyó nyugati oldalán] aktív tevékenységet folytat. Október 21-én az ukrán „Dél” Műveleti Parancsnokság általánosságban annyit közölt, hogy az ellenség aktív védelmi tevékenységet folytat, a[z ukrán] vezérkar pedig azt: kétezer, frissen mozgósított katonával erősítették meg az orosz csapatösszevonást. Nemhivatalos jelentések szerint az orosz hadsereg felszerelésének egy részét a Dnyeper balpartjára vonhatta vissza. Orosz források szerint az ukrán erők a Herszontól északra található orosz állások ellen sikertelen támadásokat hajtottak végre.

Október 20-án az ukrán Műveleti Főparancsnokság helyettes vezetője, Olekszij Hromov azt állította, hogy az orosz hadsereg fő feladata Herszon térségében a front megtartása és az ukrán offenzíva visszaverése. Az oroszok a Krím és Oroszország közötti szárazföldi összeköttetés megtartására koncentrálnak – illetve annak a hídfőállásnak a létrehozására, mely egy esetleges Mikolajiv elleni és Odessza megye irányában indítandó támadáshoz [szükséges]. Az ukrán erők déli előrehaladásának megakadályozása céljából 45 zászlóalj-harcsoportot vontak össze. Az orosz erők a védvonalat erősítik, illetve megpróbálják használható állapotba hozni a Dnyeper folyó átkelőit. Hromov hozzátette: nem zárja ki, hogy Herszon megye jobbparti részéről az orosz erőket részlegesen kivonják (és a maradék erők az ukrán hadsereg előrehaladásának akadályozására maradnak hátra).

A belarusz helyzetet kommentálva Hromov nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy az északi fronton újraindul az orosz offenzíva. A támadást Ukrajna nyugati [állam]határa mentén folytathatják le, hogy elvágják a katonai szállítmányok útvonalait Lengyelország felől. Az orosz fél jelenlegi lépéseinek célja az orosz légierő és egyéb egységek Belaruszba telepítése (az ottani repülőtereken MiG–31-es repülőgépek találhatók).

Október 20-án a belorusz Védelmi Minisztérium az őszi sorozás megkezdéséről adott tájékoztatást – ennek keretében hatvanezer, a katonai bizottságok előtti megjelenésre kötelezett hadkötelesből tízezret soroznak be, illetve kétszáz tartalékos katonát. A hadseregbe történő sorozást november 4-ig hajtják végre, a (főleg a Belügyminisztérium alá tartozó) többi katonai formációt pedig november 30-ig töltik fel.

Október 20-án Viktar Hrenin belorusz védelmi miniszter azt állította, hogy a „Nyugat által Ukrajnában kiprovokált” konfliktus Belarusz biztonságát veszélyezteti. Rámutatott arra, hogy az ukránoknak leszállított fegyvereket a feketepiacon adják el, s „radikálisan gondolkodó állampolgárok” kezébe kerülhetnek, Belaruszba pedig külföldi állampolgárokat is a soraikban tudó „nacionalista formációk” hatolhatnak be. Hrenin azt is állította, hogy a Belorusz és Orosz Hadsereg Regionális Csapatösszevonása a déli határon harcfeladatokat és felderítőtevékenységet végez, azonban készek választ adni „provokációra nyugati és északnyugati irányban [is]”. Belarusz Biztonsági Tanácsának titkára, Aljakszandr Volfovics viszont világossá tette, hogy a „nacionalista formációk” (azaz az Ukrajnában tevékenykedő, önkéntes belorusz csapatok) kifejezést a NATO-tagállamok azon, reguláris egységeire is lehet érteni, akik „belorusz földön véres mészárlást [akarhatnak] elkövetni”.

Az orosz erők folytatják az ukrán energetikai infrastruktúra elleni tömegtámadásokat. Kijevben, illetve Dnyipropetrovszk, Ivano-Frankivszk és Vinnicja megyékben újabb létesítményeket találtak el (a megyék fenti sorrendjében: a zelenodolszki [ДТЕК Дніпроенерго Криворізька ТЕС], burstini [Бурштинська ТЕС] és – újabb alkalommal – ladizsini [Ладижинська ТЕС] elektromos- és hőerőműveket). Támadások célpontjává váltak a Harkivban, Csernyihivben, Mikolajivban, Szlavjanszkban és Zaporizzsjában található létesítmények is. Az ukránok újabb közleményt adtak ki az orosz rakéták egy részének, illetve a drónok többségének lelövéséről. Az ukrán Nemzeti Gárda 250 helyhez kötött és 130 mobil, tűzfegyverrel felszerelt csapatot hozott létre – ezek feladata a drónok megsemmisítése. Az Energetikai Minisztérium becslései szerint október 10. óta Ukrajna energetikai infrastruktúrájának negyven százaléka sérült meg.

Az orosz tüzérség és légierő a harcérintkezési vonal mentén, illetve Csernyihiv és Szumi megyék államhatár menti járásaiban folytatta az ukrán hadsereg állásai és azok háta elleni támadásokat. Október 21-én Dnyipropetrovszk megyében három és fél hónap után először történt meg, hogy nem került sor éjjeli tüzérségi támadásra és bombázásra.

Az ukrán fél megerősítette a Herszontól keletre található Antonovszki híd elleni újabb tüzérségi támadást, illetve indirekten azt is, hogy a támadás pillanatában a hídon a megszálló közigazgatásban dolgozó civilek evakuálása zajlott.

Az OSW szakértőinek kommentárja:

  • Kijev kerüli, hogy információt adjon a pusztítás részleteiről – ez nehézzé teszi annak megítélését, hogy az elektromosenergia-rendszerben keletkezett 40 százalékos kárról szóló becslések mennyire felelnek meg a valóságnak. A helyzet azonban súlyos: október 20-án az Ukrenerho (a villamosenergia-hálózat üzemeltetője) egyes körzetekben rendkívüli áramszünetekről döntött; számos városban pedig kikapcsolják a közvilágítást, korlátozzák a tömegközlekedést (metrót és trolibuszokat), illetve az ipari üzemek fogyasztását. A DTEK [ДТЕК], az Ukrajnában lévő elektromos- és hőerőművek kb. 70 százalékának tulajdonosa szerint a tüzérségi támadások fő célpontjai nem az elektromos blokkok, hanem a [hálózati] csomópontokban található, nagyfeszültségű alállomások. Ezek gyors kijavítása pusztán ideiglenes jellegű, a teljes javítás minimum pár hónapig fog tartani. Ebben a pillanatban nehéz megmondani, hogy Oroszországnak sikerül-e a hálózatot az egész országban megbénítania – de amennyiben a jelenlegi, áramhoz való korlátozott hozzáférés a következő hetekben is fennmarad, negatívan fogja érinteni a – már rendkívül nehéz – gazdasági helyzetet.
  • Az energetikai infrastruktúra elleni támadásoknak nincs közvetlen ráhatása az ukrán hadsereg ütőképességére – ezen [akciók] Ukrajna védelmére gyakorolt esetleges negatív hatásait az ország gazdasági helyzetének romlásából lehet eredeztetni. A katonaság ugyanis saját, alternatív energiaforrásokkal (főleg generátorokkal) rendelkezik, a hadianyag szállítására pedig – a vasúti villamos vontatás megszakadása esetén – dízelmozdonyokat használ. Ezért az energetikai infrastruktúra az oroszok általi elpusztítására úgy kell tekinteni, mint aminek célja pusztán az állami működés megnehezítése, illetve egy széleskörű humanitárius válság előidézése.
  • Azt, hogy a Herszon megyére vonatkozó hadászati információkhoz egyre problémásabb hozzájutni, annak megerősítéseként kell értékelni, hogy az ukrán fél ott vagy már aktív tevékenységbe kezdett, vagy [az aktív tevékenység megindulása] a következő pár nap kérdése. Valószínű, hogy a [támadó]tevékenység már zajlik – az ezzel kapcsolatos tájékoztatás hiánya pedig arra utal, hogy az orosz védelem áttörésének első kísérletei sikertelenek voltak. Nem lehet azonban kizárni, hogy az eltelt hónap folyamán Kijevnek sikerült az internetes médiát megrendszabályozni és hatékony tájékoztatási blokádot felállítani. A fronthelyzetről szóló tájékoztatás következetlensége az egyik legnagyobb problémát jelentette a kormányzati kommunikációs politika (ki)alakításában – a hadseregparancsnokság szerint ez a műveletek lefolytatását is megnehezítette.
  • A belorusz sorozásról szóló információk arról árulkodnak, hogy Minszknek nem áll szándékában [a hadsereg] békeidőben meghatározott (körülbelül 45000 főt kitevő) létszámát túllépni. Belarusz részvétele a Regionális Csapatösszevonásban (RCSÖ) reálisan maximum tizenötezer katona részvételére korlátozódik ([ez] a Szárazföldi Erők és a Különleges Műveleti Erők összesített létszáma, ebbe nem beleszámítva a helyőrségi szolgálatot végzőket) – őket az Oroszországgal közös műveletben vethetik be. A bevallott, jelenleg Belaruszba telepített orosz erőkkel együtt az RCSÖ létszáma maximálisan huszonötezer katonára korlátozódhat. Még abban az esetben is, ha a belorusz hadsereg közvetlenül venne részt az Ukrajna elleni tevékenységben, a [Minszk rendelkezésére álló] erő elégtelen lesz ahhoz, hogy északról újabb támadás induljon.

  • Az orosz-belorusz csapatösszevonást a minszki rezsim arra használja fel, hogy saját lakosságának figyelmét elterelje az Ukrajnával folytatott háborúról. A hatóságok nagyszabású propaganda- és dezinformációs műveletet folytatnak – ennek központi motívuma, hogy nő a NATO oldaláról a fenyegetés, illetve a diverzánscsapatok Belaruszba történő behatolásának kockázata. A Nyugat felől érkező fenyegetés légkörének építése a rezsimnek megengedi az elnyomó politika folytatását és azt, hogy az államot a terrorellenes művelet feltételeinek megfelelően irányítsa ([a műveletet] Lukasenka szóban, informális körülmények között jelentette be). Azzal azonban, hogy támogatja Oroszországot Ukrajna elleni agressziójában, Minszk megpróbálja korlátozni annak valószínűségét, hogy saját hadseregét aktív harctevékenységekbe vonják be – ez komoly fenyegetést jelentene magára Lukasenkára nézve.

Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.


Nyitókép: energiatakarékossági korlátozásokat vezettek be az ukrán városokban, miután az orosz támadások súlyosan megrongálták az elektromos hálózat infrastruktúráját (fotó: Metin Aktas / Anadolu Agency via AFP)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

Kategória: OSW