Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 154. napján
Az oroszok közelednek Bahmut felé, Herszon térségébe egységeket dobhattak át. Kinevezték az új ukrán főügyészt, aki Zelenszkij köreivel ápol jó kapcsolatot. Újabb nyugati tüzérségi fegyverek érkeznek az országba. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 154. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Sławomir Matuszak. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Az oroszok közelednek Bahmut felé, Herszon térségébe a hírek szerint egységeket dobhattak át.
- Kinevezték az új főügyészt, aki Zelenszkij köreivel ápol jó kapcsolatot.
- Nő az ukrán katonai hírszerzés befolyása.
- Újabb nyugati tüzérségi fegyverek érkeznek az országba.
- Megkötötték az első biztosítási szerződéseket azokra a hajókra, amelyek az ukrán gabonát hivatottak elszállítani a fekete-tengeri kikötőkből.
Részletes helyzetkép:
Július 26-án késő este az ukrán erők újabb rakétatámadást hajtottak végre a Herszon melletti Antonov híd ellen (a híd elleni korábbi támadásokra július 19-én és 20-án került sor), mely a Dnyeper torkolatánál lévő legnagyobb átkelő. A hidat lezárták a forgalom elől – a megszállók a közlekedést ideiglenes kompjáratokkal oldják meg. Az ukrán rakéták a közúti hídtól hat kilométerre keletre található Antonov vasúti hidat is eltalálhatták – számottevő károkat nem okozva. A támadásra azután került sor, hogy az oroszok pár órára blokkolták a mobiltelefon- és internet-elérést Herszon megye megszállt területének nagyobb részén – ezt olyan hírek kísérték, amelyek szerint egyfelől az oroszok Herszon irányába újabb erőket (többek között három, maximum 100 katonai járművet tartalmazó menetoszlopot a Zaporizzsja megyében található Melitopolon keresztül), másfelől Nova Kahovkába [Нова Каховка] újabb erőket és lőszert telepítettek át (utóbbi településen a Kahovkai Vízerőmű gátján található egy újabb, a Dnyeperen átvezető híd). A megszállók szintén elkezdhették újabb pontonhidak kiépítését (többek között Darjivkánál [Дар’ївка] – itt ömlik az Inhulec folyó a Dnyeperbe).
Szvitlodarszk [Світлодарськ] térségében az orosz erők a Vuhlehirszki Erőmű területéről kiverték a védőket (a létesítményt az ún. Wagner-csoportba tartozó zsoldosok foglalhatták el), elfoglalták a szomszédos Novoluhanszkét [Новолуганське], és délkeletről támadást indítottak Bahmut irányába, állásokat foglalva el Versina–Klinove–Vidrodzsennyja [Вершина–Клинове–Відродження] térségében a nem teljesen kiépített, Harkivból az oroszországi Rosztov-na-Donu irányába tartó M03-s autópálya mindkét oldalán, illetve nyugati irányban (itt Szemihirja–Kodema [Семигір’я–Кодема] térségében harcok folynak). Az oroszok a Bahmuttól keletre és délkeletre, Pokrovszkében [Покровське] és Szoledarban [Соледар] lévő ukrán állásokat is támadják: a bahmuti védvonal minden fent említett irányban kb. tíz kilométerre fekszik a város központjától. Az ukrán erők Sziverszk keleti külterületén, a várostól délkeletre az orosz támadásokat megállítják (Verhnokamjanszkénél [Верхньокам’янське] és Beresztove–Szpirne [Берестове–Спірне] térségében). Ugyanez történik Szlavjanszk központjától átlagosan 20 kilométerre: északnyugatra Mazanivka [Мазанівка] és az M03-as autópálya mellett fekvő Dolina [Долина] térségében, illetve a várostól északkeletre (itt az orosz erők sikertelen támadást hajtottak végre a „Szvjati Hori” [Святі Гори] Nemzeti Park területén keresztül). A fennmaradó irányokban sporadikusan került sor támadóakciókra. A védők a Donyecktől délnyugatra fekvő Pavlivka–Blahodatne [Павлівка–Благодатне], illetve a Herszon megye északnyugati részében található Bilohirka [Білогірка] térségében (a Mikolajiv megye közigazgatási határa mentén folyó Inhulecen) visszaverhették a támadásokat. Az ukrán „Dél” műveleti parancsnokság (a május 28-i bejelentést követően) újabb alkalommal tájékoztatott arról, hogy a védők a Bilohorivka közelében található Andrijivkát [Андріївка] és Lozovét [Лозове] visszaszerezték.
A harcoló felek teljes harcérintkezési vonala mentén, illetve Csernyihiv és Szumi megyék államhatár menti járásaiban az oroszok folytatják az ukrán állások és azok háta elleni (csöves eszközökkel és rakétákkal végrehajtott) tüzérségi támadásokat, illetve légibombázásokat. Különösen súlyos támadások célpontja volt: 1) Harkiv, 2) az attól délkeletre fekvő Csuhujiv, 3) Szlavjanszk, Bahmut és Mikolajiv környéke, 4) a Krivij Rihtől délre található aposztolovei [Апостолове] járás és Zelenodolszk [Зеленодольськ] környéke, illetve 5) a Dnyipropetrovszk megyében található Nikopol (az orosz támadás eredményeként a várost elhagyni akarók száma tízszeresére, napi kétszázra emelkedett). Az Antonov hídon kívül az ukrán tüzérség fő célpontjai Donyeck és Horlivka [Горлівка] voltak.
A berlini kormány döntést hozott arról, hogy Ukrajnának száz darab PzH 2000 önjáró löveget adnak el (Ukrajna áprilisban kért erre engedélyt). Az 1,7 milliárd dollár értékű szerződést a következő években teljesíthetik. Berlin arról is tájékoztatott, hogy Ukrajnának három darab MARS-II rakéta-sorozatvetőt adott át. A 2023. évi amerikai költségvetés-tervezetben 100 millió dollár értékben szerepel ukrán pilóták kiképzése – a program a következő évben indulhat el. Washington a szolgálatból kivont A–10 Warthog („Varacsos disznó”) csatarepülőgépek átadását fontolgatja. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a darabszám említése nélkül megerősítette, hogy Lengyelországtól megkapták a PT-91 „Twardy” harckocsikat (a T–72M harckocsik modernizált változatát), illetve a 15 megígért német Gepard önjáró légvédelmi tüzérségi rendszer közül hármat.
Az Oroszországi Föderáció Védelmi Minisztériuma bemutatta a „Kelet 2022” stratégiai hadgyakorlat kiinduló feltételezéseit. A házigazda Keleti Katonai Körzet (az Ukrajna elleni agresszió egyik fő résztvevőjének) csapatain kívül a projektben a légideszant csapatai, a stratégiai légierő és katonai szállító repülőcsapatok, illetve külföldi kontingensek egységei vehetnek részt. A gyakorlatok aktív szakaszára augusztus 30. és szeptember 5. között kerülhet sor a Keleti Katonai Körzet tizenhárom katonai gyakorlóterén.
Az ukrán parlament 299 szavazatos többséggel azt az Andrij Kosztint választotta főügyésszé, akit Volodimir Zelenszkij elnök jelölt. A jogász Kosztin a kormányzó Nép Szolgája párt frakciójának tagja, a parlamentben az igazságszolgáltatási reformmal foglalkozó bizottságot vezette, illetve azt tartják róla: közel áll Andrij Jermakhoz, az Elnöki Hivatal vezetőjéhez. Legutoljára sikertelenül pályázott a Különleges Korrupcióellenes Ügyészség (KKÜ) vezetői pozíciójára, a kiválasztó bizottság megkérdőjelezte az etikai hozzáállását. Kosztint amiatt kritizálják, hogy fékezte az igazságszolgáltatási reformot (többek között blokkolta az elfogult ítéleteket hozó kijevi kerületi közigazgatási bíróság megszüntetéséről szóló határozat végrehajtását), illetve azért, hogy vagyonnyilatkozatában nem volt feddhetetlen. Az új főügyész első döntése a pályázati kiválasztó bizottság döntésének elfogadása volt, illetve a KKÜ élére Olekszandr Klimenko kinevezése.
Ukrajna elnöke folytatja az állambiztonságért felelős intézményekben a tisztségviselők rotálását. Kirilo Budanov, a Védelmi Minisztérium Hírszerzési Főigazgatóságának vezetője az ukrán elnök alatt működő Hírszerzési Bizottság élére került. Ő azt a Ruszlan Demcsenkót, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács korábban felmentett helyettesét váltotta, akit negatívan értékeltek a Viktor Janukovics elnök idején végzett munkája, az Oroszországgal folytatandó dialógus támogatása, illetve az ukrán katonai titkosszolgálat 2020-ban Belaruszban végrehajtott művelete (az ún. „Wagneristák” ügye) megtorpedózásában való feltételezett részvétele miatt. Zelenszkij a korábban a katonai titkosszolgálatban szolgáló Viktor Horenka tábornokot jelölte a Különleges Műveleti Erők parancsnoki pozíciójára; elődje, Hrihorij Halahan az SZBU „A” Különleges Műveleti Központjához kerül (itt 2020-ig dolgozott). Eddig az elnök nem jelentett be döntést az SZBU új vezetőjének kinevezésével kapcsolatban: az illető feladata a személyi állomány lusztrációja, illetve a háború kitörése után elkövetett mulasztásokért vagy akár az orosz titkosszolgálatok támogatásáért felelős személyek azonosítása lehet. Az országban hazaárulással illetve a rendvédelmi szervek tisztségviselőinek kollaborációjával kapcsolatban 651 büntetőeljárást indítottak.
Az SZBU bejelentette, hogy a megszálló erők elkezdték az elfoglalt területek „annektálásáról” szóló ún. ál-népszavazások előkészítésének aktív fázisát. Ebből a célból az ún. Donyecki Népköztársaságból jövő „aktivisták” részvételével felállítják a „Mindig Oroszországgal vagyunk” szervezetet. Az SZBU szerint több mint ezer agitátor szisztematikusan szervez találkozókat a helyiekkel, akiket az oroszbarát csoportosuláshoz való csatlakozásról győzködnek. A tervek szerint több mint kétszázezer embert fognak felvenni, akiknek a támogatónyilatkozatért cserébe pénzügyi- és élelmiszertámogatást ígérnek. A „referendumot” a „helyi lakosság” által megfogalmazott, az orosz hatóságokhoz intézett kérvény előzi meg, hogy a megszállt területeket az Oroszországi Föderációhoz „csatolják”.
Ukrán diverzánscsoportok zavarják meg a megszállt területek helyzetének „normalizálódását”. Herszonban a kollaboráns belügyminisztérium által használt gépjárművet robbantottak fel egy távolról működésbe hozott robbanószerkezettel. Az utcákon olyan szórólapok lógnak, amelyek az oroszokat az elfoglalt területek elhagyására buzdítják (mivel ezek az ukrán fegyveres erők működésének hatótávolságán belül találhatók). Az orosz Nemzeti Gárda kijelentette, hogy Herszon és Zaporizzsja megyében saját tevékenységét a diverzánsok elleni harcra, illetve az elrejtett fegyverraktárak felderítésére koncentrálja.
Július 26-án a török védelmi minisztérium arról tájékoztatott, hogy – a július 22-én Ukrajna, Törökország és az ENSZ, illetve Oroszország, Törökország és az ENSZ által aláírt, az ukrán mezőgazdasági termékek exportjának céljából a fekete-tengeri kikötők feloldásának ügyében aláírt két szerződéssel összhangban – Isztambulban megnyílt a Közös Koordinációs Központ. Egy nappal később a londoni Lloyd’s biztosítótársaság képviselője bejelentette: megkötötte az élelmiszerexportra szánt hajók biztosítására vonatkozó első szerződéseket.
Kirilo Sevcsenko, az Ukrán Nemzeti Bank elnöke bejelentette, hogy Kijev a Nemzetközi Valutaalaptól hitelt kér 15-20 milliárd dollár értékben két-hároméves futamidőre. A hatóságok arra számolnak, hogy az EFF (extended fund facility) vagy a stand-by formában megkötendő szerződést az év végéig aláírják.
Július 25-én az OGTSU ukrán gázhálózat-üzemeltető arról tájékoztatott, hogy az orosz államhatár menti gázvezeték-szakaszon hirtelen megnőtt a nyomás. A kötelező eljárásnak megfelelően a Gazpromnak korábban kellett volna tájékoztatást adni a szállítás növelésére irányuló szándékáról – azonban ezt nem tette meg. Az OGTSU szerint az ilyen tevékenység balesetveszélyesek, és azzal járhatnak, hogy az EU-ba tartó gázszállítást fel kell függeszteni. Hasonló helyzetre 2009-ben került sor a Türkmenisztánból Oroszországba tartó gázvezetékben – az megsérült, és nem szállított energiaforrást Európába.
Július 26-án járt le az utolsó határidő, amíg az állami tulajdonban lévő Naftohaz energetikai konszernnek ki kellett volna fizetni egy 335 millió dollár értékű eurókötvényt és az az utáni kamatokat. A kötelezettségek elmulasztása egyenértékű a fizetésképtelenség bejelentésével. Július 12-én a cég a hitelezőihez fordult a törlesztés két éves elhalasztását kérve, de ezt elutasították. A Naftohaz elégséges forrással rendelkezett az adósság rendezésére, azonban nem kapta meg a hatóságok jóváhagyását. Ugyanezen a napon a kormány azzal a kéréssel fordult az Ukravtodor [Укравтодор] Állami Útkezelő Ügynökséghez és az Ukrenerho villamosenergia-hálózat-üzemeltetőhöz, hogy 2024 végéig függesszék fel az összesen 1,5 milliárd dollárra rúgó eurókötvények kifizetését.
A Rejtinh ügynökség felméréséből kiderül, hogy az ukránok 19 százaléka változtatta meg lakhelyét az invázió következtében. Közülük 10 százalék nem tervez hazatérni, 16 százalék akar a közeljövőben, s 50 százalék pedig csak a háború befejezése után szándékszik így tenni. A legtöbb menekült az ország keleti (58 százalék) és déli (12 százalék) részéből érkezik. Az orosz agresszió következtében a foglalkoztatottak 39 százaléka maradt munka nélkül, s közel felük kap csökkentett fizetést. A megkérdezettek 41 százaléka gondolja úgy, hogy a bevételi forrás megszűnése esetén kevesebb mint egy hónapra elegendő megtakarítással rendelkezik. A válaszadók pusztán 9 százaléka fontolgatja a külföldre távozást. A KMIS kutatása szerint az ukránok 84 százaléka semmifajta, Oroszországgal szembeni területi engedménnyel nem ért egyet – még akkor sem, ha ez azt jelentené, hogy a háború még hosszú ideig tart. A megkérdezettek pusztán 10 százaléka (az ország keleti részén 16 százalék) van ezzel ellentétes véleményen.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Az oroszok által megszállt Herszon megyében, illetve a Mikolajiv megye orosz ellenőrzés alatt maradó részén a mindkét fél által végzett tevékenység arról árulkodik, hogy a Kijev által áprilistól folyamatosan] bejelentett ellentámadással összefüggésben nő a nyomás (különösen az után, hogy Budanov tábornok, az ukrán katonai titkosszolgálat vezetője július elején elmondta, arra augusztusban kerül sor). A támadásról tanúskodó, korábban az orosz erők által felhagyott települések elfoglalásáról szóló jelentések a front stabillá válásának pillanatában elvesztették erejüket. Feltételeznünk kell: az ukrán fél – annak érdekében, hogy szavahihetőségét megtartsa – arra lesz kényszerítve, hogy a közeljövőben valós támadótevékenységet hajtson végre, és az elvesztett terület egy része felett visszaszerezze az ellenőrzést.
- Herszon az ukrán ellentámadás legmegfelelőbb célja. A városnak szimbolikus jelentősége van: az egyetlen megszállt megyeszékhely (a még 2014-ben elfoglalt Donyeck és Luhanszk mellett). Az ukrán állásoktól körülbelül 20 kilométerre található, és azoktól semmilyen természetes akadály nem választja el – a másik oldalról viszont az várost megszálló orosz erőket a bal-parti Ukrajnában [olv.: a Dnyeper bal oldaláról, így Kelet-Ukrajnáról van szó] lévő hátországuktól a Dnyeper széles torkolata választja el. A HIMARS rendszerek megszerzését követően az ukrán hadsereg hatótávolságába minden, a Dnyeperen található, orosz ellenőrzés alatt lévő átkelő beleesik. Az Antonov híd elleni támadások megmutatták, hogy a védők számottevően meg tudják nehezíteni Herszon környékén az orosz csapatösszevonás ellátását, vagy – a Dnyeperen átvezető átkelők teljes elpusztításával – el tudják vágni azokat az utánpótlástól. Ezután lesz majd lehetséges, hogy (az agresszorral szembeni létszámfölény meglétét követően) az ukrán oldalon a város visszafoglalásához elégséges tűzelőnyt építsenek ki.
- Herszon megye megszállt részében az orosz csapatösszevonás terjeszkedése arról árulkodik, hogy az agresszor az ukrán ellentámadás fenyegetését komolyan veszi. Valószínű, hogy az oroszok nem pusztán védekezésre készülnek fel, hanem egy megelőző támadásra. Ennek ellenére ennek végrehajtása – az ukrán tüzérség új tüzérségi lehetőségei miatt – nagyon nehéz lenne, mivel a védekezéshez szükségeshez képest sokkal több erő és hadianyag összevonását igényelné. Mindazonáltal az agresszor mellett hidrológiai tényezők szólnak: nagyon valószínűtlennek kell azt tekinteni, hogy az oroszok teljes, a hátországuktól való elvágásának céljából az ukrán fél úgy dönt, hogy a Nova Kahovkában található gáton kiépített hidat lerombolja, kockáztatva egy gátszakadást. Ennek eredménye egy katasztrofális árvíz lenne – a gát a Kahovszki-víztározó vizét tartja, amely Ukrajna – egyben Európa egyik – legnagyobbja (az ott tárolt víz térfogata meghaladja a 18 köbkilométert!).
- Az ukrán főügyész gyors kiválasztását (Irina Venediktovát július 19-én menesztették) úgy kell kezelni, mint Ukrajna elnökének a nyugati államok meggyőzésére tett kísérletét: az államfő támogatja az igazságügyi rendszer intézményeiben a helyzet rendbetételét és a korrupció elleni harc felgyorsítását. Az új főügyész első döntésének (annak a Klimenkónak a kinevezése, akit még 2021 decemberében választottak meg a KKÜ élére) célja az Európai Bizottság követelményeinek való megfelelés, Ukrajna EU-csatlakozásának megkezdésével összefüggésben. Kosztin azonban nem független személy, az Elnöki Hivatallal való kapcsolatai azt mutatják, hogy figyelembe fogja venni Zelenszkij környezetének javaslatait többek között a KKÜ által lefolytatott korrupciós ügyek felügyeletével összefüggésben. Ezt a hivatalos alá-fölérendeltség is megkönnyíti: a KKÜ vezetője a főügyész-helyettesi pozíciót is betölti.
- Nő a katonai hírszerzés (HUR) vezetőjének, Budanovnak a jelentősége. Jelölése az elnöki hivatal hírszerzési bizottságának vezetői pozíciójára azt mutatja, hogy az ukrán erőszakszervezetek között a katonai titkosszolgálatok szereztek előnyt, és bírják Zelenszkij elnök személyes támogatását. Budanovnak közvetlen befolyása lesz a hírszerzési tevékenység koordinálására és ellenőrzésére szintúgy, mint a műveletek konkrét irányainak meghatározására. A HUR pozíciójának megerősödését erősíti az SZBU személyi állományának krízise, illetve az SZBU korábbi vezetőjének megvádolása azzal, hogy az orosz agresszióval szemtől szemben állva nem hatékonyan irányította a szolgálatot.
- A Rejtinh közvélemény-kutató intézet kutatása felhívja a figyelmet azon személyek magas számára, akik munkájukat a katonai tevékenység miatt vesztették el. Habár a legnehezebb helyzet az ország keleti felén van, a munkanélküliség problémája a többi régiót is érinti – beleértve ebbe azt a Nyugat-Ukrajnát, ahol nem folynak harcok, s a rakétatámadások ritkábban fordulnak elő. Az, hogy nőtt a munkájukat elvesztett személyek száma (júniussal összehasonlítva az ország középső részén 29-ről 37 százalékra, a nyugati részén 27-ről 32 százalékra), arról tanúskodhat, hogy a gazdasági helyzet a katonai tevékenységek által közvetlenül nem érintett területeken is rosszabbodik.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Az OSW a 2022. július 11-ével kezdődő héttől nyári működésre állt át, ami a Hadinaplók közlésére is hatással van: ettől kezdve heti két alkalommal jelentetnek meg összefoglalót. Mi is folytatjuk – azokon a napokon, amikor van lengyel nyelvű anyag, a fordítást továbbra is megtalálják a Válasz Online-on.
Nyitókép: ukrán önjáró löveg az orosz állásokra tüzel a kelet-ukrajnai Harkivi területen húzódó fronton 2022. július 27-én (fotó: MTI/AP/Jevhen Maloletka)
