Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 106. napján
Szjevjerodoneck még mindig tartja magát, de fogy az ukránok lőszere. Újraindultak a Belaruszból indított légitámadások. Moszkva egyetlen közigazgatási egységbe szervezné az eddig megszállt ukrán területeket – Donyecktől Herszonig. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 106. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Krzysztof Nieczypor. Fordította: Mitrovits Miklós és Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Szjevjerodoneck még mindig tartja magát, Herszon megyében ukrán ellentámadásra került sor.
- Újraindultak a Belaruszból indított légitámadások.
- Fogy az ukrán tüzérségi lőszer.
- Újabb részletek derültek ki az orosz politikai megoldásról.
Részletes helyzetkép:
Az ukrán erők Szjevjerodoneck (Luhanszk megye) térségében tartják pozícióik nagy részét, és nem engedik, hogy az ott harcoló csapatösszevonást elvágják a Donyeck megyében lévő erőktől. A források egy része szerint az orosz katonaság Szlavjanszk alá érkezhetett, ideiglenes sikereket is elérve Donyeck és Luhanszk megyék közös határa mentén támadva, s saját magát Popasznától északra Komisuvaha térségében, illetve Bahmuttól délkeletre Roti [Роти] és Vozdvizsenka [Воздвиженка] településeken erősítve. Az orosz tüzérség és légierő a teljes harcérintkezési vonal mentén folytatja az ukrán állások és hátország (a többi között Harkivet és Mikolajivet is lőtték), illetve Csernyihiv és Luhanszk megyék államhatár menti járásainak támadását. A Belarusz területéről indított ellenséges repülőgépek Zsitomir megyében található célokat is támadtak, az ellenséges rakéták Dnyipropetrovszk megyét lőtték. Az ukrán légierő ezzel szemben a Herszon megyében található orosz állásokat támadta. Ukrajna légierejének parancsnoksága arról tájékoztatott, hogy február 24-e óta több mint 1100 feladatot hajtottak végre.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter arról tájékoztatott, hogy készek a harcfeladatra a Lengyelország által átadott, 155 mm-es Krab önjáró lövegek, s hogy a harctérségekben már négy, ilyen kaliberű, másfajta tüzérségi rendszert (M109A3, CAESAR, M777 és FH70) használnak. Az ukrán hadsereg összesen eddig 150 nyugati előállítású, illetve több mint 50 szovjet eredetű tüzérségi rendszert kaphatott. A 155 mm-es lőszer mennyisége 10 százalékkal haladhatja meg a még rendelkezésre álló szovjet összes nehéztüzérségi rendszerhez (122 mm, 152 mm, 203 mm) való lőszer mennyiségét. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia az ukrán katonák a rakéta-sorozatvető rendszerekre történő négynapos kiképzését kezdte meg. Washington és London kinyilvánította: a jövőben készek Ukrajnának nagyobb számban ilyen rendszereket adni – forrástól függően az első szállítmány összesen hét vagy tíz rendszert tartalmazhat. Sajtóértesülések szerint az IRIS–T német légvédelmi rendszer illetve a MARS II rakéta-sorozatvető rendszer novembernél vagy decembernél korábban nem érkezik meg Ukrajnába.
A Rigában működő orosz ellenzéki Meduza portál szerint az ún. Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok, illetve Herszon és Zaporizzsja megye megszállt területeit az Oroszországi Föderáción belül egyetlen közigazgatási egységbe vonhatják össze – ezt az Oroszországgal való integrációról szóló népszavazás lefolytatása után hozhatják létre. Jelenleg az önhatalmúlag kikiáltott Donbaszi „köztársaság” közigazgatásában lévő állásokra történő toborzás kezdődött meg, s ugyanez történik Herszon és Zaporizzsja megyék polgári–katonai adminisztrációja esetében is. Az újonnan felvett hivatalnokok azt az „egyesülési” népszavazást készíthetik elő, amelyet vagy július közepén, vagy szeptember 11-én tartanak. Ugyanakkor a kollaboráns hatóságok tisztában vannak azzal, hogy Ukrajna déli, megszállt területein a népszavazásokat a lakosság nagy része bojkottálni fogja, s – azért, hogy elkerüljék a blamázst – azt fontolgatják, hogy azokat „társadalmi közvéleménykutatással” helyettesítsék. Az ukrán katonai hírszerzés szerint az embereket telefonon keresztül számos ügyről kérdezik, az Oroszországgal, a háborúval, a megszállással és személyesen Putyinnal kapcsolatos attitűdjeiket vizsgálva. A válaszadók többsége megtagadja a válaszadást a kérdésekre.
Az ún. Donyecki Népköztársaság (DNK) Legfelsőbb Bírósága két brit és egy marokkói állampolgárt ítélt halálra azért, mert az ukrán oldalon harcoltak. Az önkénteseket bűnösnek találták „olyan tevékenység folytatásában, melynek célja a hatalom megszerzése, illetve a DNK alkotmányos rendjének megdöntése”. Az ún. DNK vezetője, Gyenyisz Pusilin bejelentette, hogy a „bíróság” az Azovsztal üzem védői feletti ítélkezési munkája ez év végéig el fog kezdődni.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) adatai szerint az invázió kezdete óta több mint 160 ellenséges diverzáns-felderítőcsoportot lepleztek le, a legutóbbi különleges műveletek egyike az ország déli részén terrortámadásokat előkészítő orosz ügynökök semlegesítése volt. Közleményében a szervezet rámutatott az orosz titkosszolgálatok munkatársainak nyugat-ukrajnai tevékenységére (beleértve Rivne megyét): ők információkat adtak át az ukrán fegyveres erők erejéről. Kijevben egy orosz ügynököt nyolc év börtönre ítéltek, mert rakétatámadásokat irányított energia- és vízellátó létesítmények ellen.
Az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR) folytatja a Lengyelország elleni dezinformációs műveletet. A szolgálat közleménye szerint Varsó nyomást gyakorol Kijevre, hogy adja át neki az államirányítás stratégiai területeinek ellenőrzését – beleértve a pénzügyi kérdéseket is. Kijev beleegyezésével az ukrán adóhivatal tartalék adatfeldolgozó központja állítólag Lengyelországban található. Az orosz hírszerző szolgálat a Kreml médiájának propagandaüzenetét inspiráló dezinformációja azon tézis terjesztéséből áll, hogy a lengyel–ukrán együttműködés minden formája része annak az állítólagos tervnek, amely Ukrajna területének egy részét Lengyelországhoz csatolja, és az Egyesült Államokkal együttműködve cselekvésképtelenné teszi a kijevi kormányt.
Az Európai Parlament megszavazta azt az határozatot, amelyben azt ajánlja az Európai Unió Tanácsának, hogy Ukrajna kapja meg az EU-tagjelölt státuszt. A dokumentum mellett 438 képviselő szavazott, 65-en ellene, 94 tartózkodott. A határozat a tagsági státusz megadását az ukrán néppel való szolidaritás politikai jelének tekinti, s hangsúlyozza: „Ukrajnának, mint minden más országnak, szuverén joga van ahhoz, hogy más államok beavatkozása nélkül maga döntse el, csatlakozik-e politikai és gazdasági szövetségekhez”. A dokumentum felszólította továbbá az uniós országokat, hogy „haladéktalanul biztosítsanak Ukrajnának fegyvereket az ukrán hatóságok által kifejezett igényeknek megfelelő mértékben”.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Miután május második felében az orosz előrenyomulás növekedése volt megfigyelhető, június eleje óta a Donbaszban ennek üteme lelassult. Ez egyfelől az ukrán hadsereg új állásaiban való megerősödését, másfelől pedig az agresszor által elszenvedett veszteségeket és azok pótlásának szükségességét mutatja. Tekintettel arra, hogy az oroszok rendszeresen újraindítják támadásaikat, a lelassulás elsődleges okát a védők ellenállásában kereshetjük. Az ukrán jelentések azonban – gyakran nem egyértelműen (például a Szlavjanszk környéki helyzet vonatkozásában) – arra utalnak, hogy Kijev számol azzal: a Donbaszban elkerülhetetlen további pozíciók feladása.
- Az Ukrajna megszállt területei Oroszországhoz csatolásának véglegesítésére irányuló nagyszabású orosz aktivitás arról tanúskodik, hogy a terv szeptemberben megvalósulhat. Az oroszok fokozatos beáramlása a helyi megszállt közigazgatásba azt jelentheti, hogy a Kreml fontolgatja az úgynevezett donbaszi népköztársaságok jelenlegi vezetőinek, Gyenisz Pusilinnek és Leonyid Paszecsniknek a háttérbe szorítását – leváltásuk révén. A Donbasz és a dél-ukrajnai területek alkotta új oroszországi szövetségi körzet létrehozására irányuló terv azt jelentheti, hogy a Kreml az elfoglalt területek oroszosítására törekszik, és feladja a félállamok létrehozásának gondolatát. Az oroszok fokozott részvétele az új hatóságok felállításában összefüggésben van az ezekre a területekre irányított források felhasználásának felügyeletével is.
- Az ukrán erők kötelékében harcoló három külföldi önkéntesre kiszabott halálos ítélet kirakatper, amelynek célja más országok állampolgárainak elrettentése a háborúban való részvételtől. Az ügyészség, amikor az elítélteket zsoldosoknak tekintette, figyelmen kívül hagyta, hogy az ukrán hadsereg szerződéses katonáiról van szó, akiket hadifogolyként jogi védelem illet meg. Bár nem biztos, hogy az ítéleteket végrehajtják, a tárgyalás megtartása jelezni hivatott, hogy az önkényes igazságszolgáltatás milyen kíméletlen az ukrán hadsereg soraiban harcoló külföldiekkel szemben.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: ukrán civilek lőgyakorlaton vesznek rész Kijevben 2022. június 7-én (fotó: MTI/AP/Natacha Pisarenko)
