Techmilliárdosból jobbos ikon: nem csak Elon Musk szerint őrült meg az amerikai baloldal

·2022.05.11

Elon Musk a globális jobboldal sztárja és a baloldal mumusa lett az elmúlt hetekben. A Twitter felvásárlása csak az utolsó csepp volt a pohárban, Musk „jobbratolódása” már évek óta tart – pedig állítja, az ő nézetei jottányit sem változtak. Nincs egyedül. Egyre több régi vágású liberális véli úgy, hogy a kritikai fajelmélet és a genderidentitás-ideológia hatása alá került amerikai baloldal egyszerűen „megőrült”. A közösségi média főszerepet játszott a végletes polarizáció kialakulásában, így Musk akár a megoldás felé is utat mutathat. A probléma persze elsősorban Amerikát érinti – Európában kevésbé meghatározó a progresszív „őrület”, Magyarországon pedig gyakorlatilag csak a kormánypropaganda Amerikára mutogató önigazolásaként van jelen.

„A transznemű emberek számára rémálommal érhet fel Elon Musk »szólásszabadsága«.” „Sok fekete felhasználó nyugtalanítónak találja, hogy Elon Muské lehet a Twitter.” „Bizonytalanság övezi a Twitter moderálási gyakorlatát – a nők és színesbőrűek lehetnek a legnagyobb kárvallottak.”

Ez csak néhány példa a több tucat fenyegető hangvételű cikkcímből, amelyeket fősodratú amerikai médiatermékek zúdítottak a világ leggazdagabb embere, a Tesla és a SpaceX vezetőjének nyakába. Musk bűne, hogy felvásárolná a világ egyik vezető közösségimédia-platformját, a Twittert, és a szólásszabadság nevében lazítana annak moderálási gyakorlatán. Az ugyanis a kritikusok, köztük Musk szerint a gyűlöletbeszéd és álhírek elleni harc ürügyén cenzúrázott, és diszkriminálta a jobboldali tartalmakat.

Az egyik legdurvább lejárató cikket a The New York Times publikálta Musk ellen a napokban. A lap felrótta neki, hogy jómódú fehér családban nőtt fel Dél-Afrikában, így az apartheid „formálhatta” a személyiségét. Pedig Musk 17 évesen épp azért emigrált, hogy ne kelljen bevonulnia sorkatonai szolgálatra a feketéket elnyomó dél-afrikai hadseregbe. Gyerekkorában pedig egyszer azért zaklatták fehér osztálytársai, mert egyiküknek szóvá tette, hogy rasszista szót használt a feketékre.

Az újságcikkeken túl Muskot demokrata párti politikusok is támadták. Baloldali ügyeket támogató NGO-k egy csoportja (például a Black Lives Matter mögött álló alapítvány vagy LMBTQ érdekvédelmi szervezetek) nyílt levélben szólította fel a nagyvállalatokat, hogy csak akkor hirdessenek a Twitteren, ha az teljesíti feltételeiket, például nem engedi vissza a platformra a gyűlöletbeszéd miatt kitiltott politikusokat – legfőképp Donald Trumpot. Musk válasza kedden, tegnap érkezett: igenis feloldaná Trump örökös tiltását.

Így lettem jobboldali

Musk soha nem volt baloldali figura: magát félig demokratának, félig republikánusnak mondta, aki társadalmi kérdésekben szabadelvű, fiskálisan pedig konzervatív. Mindkét párti politikusok kampányát bőkezűen támogatta, a legtöbb pénzt azonban Barack Obamának adta 2012-ben. Trumppal nyíltan szakított, amikor utóbbi kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből, majd 2020-ban a demokrata Andrew Yang elnökségét támogatta, így sokáig inkább balra könyvelték el.

Környezetvédő körökben is kialakult egyfajta respektje, mert napelemeket gyárt és elindította az elektromos közlekedés forradalmát – villanyautós fórumokon sok Tesla-fanatikus bolygómentő félistenként tiszteli. Az „igazi” zöldek és rendszerkritikusok ezt elutasítják: szerintük technológiával nem, csak szemléletváltással lehet tenni a klímaváltozás ellen, Musk pedig neoliberális milliárdosként fenntartja a Földet kizsákmányoló globálkapitalizmust. Hazánkban a Musk-kritika a Mérce.hu hasábjairól és Puzsér Róbert írásaiból lehet ismerős.

Musk megítélésében a COVID hozott fordulópontot: a kezdetektől kritizálta a demokraták lezáráspárti politikáját, idén a kanadai kamionosok kötelezőoltás-ellenes tüntetését is támogatta. Amikor a genderidentitás-ideológia által erőltetett névmásosdit ítélte el, megkapta a transzfób bélyeget, támadták szexista poénért és a szakszervezetek letöréséért. Olyan, a demokraták balszárnyához tartozó politikusokkal is keveredett szócsatákba, mint Bernie Sanders és Alexandria Ocasio-Cortez.

Amikor nemrég bezuhant a Netflix részvényárfolyama, Musk arról tweetelt, hogy a „woke elmevírus” miatt nézhetetlen lett a streaming-szolgáltató (a vállalatot gyakran kritizálják a „színtudatos casting” miatt, ami azt jelenti, hogy a diverzitás előmozdítása érdekében filmjeiben és sorozataiban színes bőrű színészekre bízza fehér bőrű szerepek, például 19. századi brit arisztokraták eljátszását.)

Most Musk olyan karikatúrát posztolt, amely egyértelművé teszi, hogyan is tekint a politikára. A rajzon olyan figura látható, aki 2008-ban még a politikai paletta centrumától kicsit balra áll, és azóta sem változtatott nézetein, de mivel a liberálisok folyamatosan balra húzódnak, mostanra közelebb áll a konzervatívokhoz, ezért a progresszívok bigottnak bélyegzik. „Lelkesen támogattam Obama elnökké választását, de a mai Demokrata Pártot szélsőségesek térítették el” – fűzte hozzá Musk.

A poszt másfélmillió lájkot kapott, és bejárta a világsajtót – többek között a magyar kormánypárti médiában is nagyot ment, de a magyar kormánnyal nem rokonszenvező konzervatívok közül is sokan pontos diagnózist láttak benne. Főleg, hogy nem Musk az egyetlen, aki hasonlóan látja az amerikai baloldal állapotát: az elmúlt években számos liberális értelmiségi fogalmazott meg hasonló kritikát.

Az egyik legismertebb és leghangosabb Bill Maher, az HBO-n futó Real Time című talkshow házigazdája, aki már évek óta kongatja a vészharangot, és egyre többször teszi nevetség tárgyává a demokraták szélsőséges megnyilvánulásait. „Nem én változtam meg. Ugyanaz a marijuanát szívó, szabados agglegény vagyok, aki mindig is voltam – mondta egy januári monológjában. – Nem az én hibám, hogy FDR és JFK pártja mára a WTF és a LOL pártja lett.”

„Amikor az emberek azt olvassák, hogy San Franciscóban legalizálták a bolti tolvajlást, azt gondolják, hogy a demokraták megőrültek. Hogy bár Ted Cruz (keményvonalas republikánus szenátor) egy barom, de legalább nem vitatja, hogy vásárolni alapvetően pénzért lehet – utalt Maher arra a kaliforniai gyakorlatra, hogy a kisértékű lopást lényegében nem büntetik. – Demokrata képviselők azt tweetelik, hogy töröljük el a lakbért és a hitelt, hogy ne legyen többé rendőrség és börtön. Eltörölnék Lincolnt és Dr. Seusst. Azt tanítják a gyerekeknek, hogy elnyomók, a matematika pedig rasszizmus. Krumplifej uraság gendersemleges lesz, és már van terhes férfi emoji. Tényleg – mindez nem vicc.”

Bill Maher fellép a New York-i Madison Square Gardenben 2016. november 5-én (fotó: AFP/Getty Images/Nicholas Hunt)

Az elmúlt években számos újságíró távozott önként – vagy kényszerült távozni – nagy hagyományokkal rendelkező fősodratú lapoktól, amiért a szerkesztőségekben a fiatal, ultraérzékeny és ultraprogresszív aktivisták vették át a hatalmat – ilyen volt például a The New York Timestól fölálló Bari Weiss vagy a New York Magazine sztárszerzője, az egyébként meleg és az azonos neműek házasságát anno lelkesen támogató Andrew Sullivan.

2020 nyarán nagy port vert fel, hogy 153 liberális értelmiségi nyílt levélben állt ki a Harper’s Magazine-ban a szólásszabadság mellett és az eltörléskultúra ellen, olyan aláírókkal, mint J.K. Rowling, Noam Chomsky, Margaret Atwood, Salman Rushdie, Francis Fukuyama, Anne Applebaum és Kati Marton. A szintén ostromlott természettudomány világában is egyre többen emelik fel a szavukat – köztük olyan, ateista aktivizmusokról is ismert tudósok, mint Richard Dawkins és Lawrence M. Krauss.

Obamától a woke világig

Sokan persze vitatják, hogy a diagnózis helyes. Musk karikatúrájának megosztása után sorra jelentek meg a cáfolatok. Különböző grafikonokkal igyekeztek bizonyítani, hogy bár az amerikai közvélemény valóban polarizálódott, vagyis nőtt a szakadék bal- és jobboldal között, ez nem azért van, mert a demokraták balra tolódtak, hanem mert a republikánusok jobbra. De legalábbis kettőn áll a vásár.

Ha megnézzük a grafikont, amely a két párt kongresszusi képviselőinek szavazásaiban megnyilvánuló ideológiai besorolást méri, akkor tényleg úgy tűnik, hogy a jobboldal lett jobboldalibb. Csakhogy ez a grafikon olyan módszertan alapján készül, amely a két oldal egymáshoz viszonyított, relatív politikai pozícióit ábrázolja, nem pedig az abszolút értelemben vett ideológiai nézeteket. Azon a grafikonon, amely a pártprogramok szövegében előforduló kifejezések töltetét vizsgálja, már markánsan látható a demokraták balra tolódása, és azon is, amely a szavazók önbesorolására épül.

Ugyanerre jutunk, ha megnézzük, hogy a kultúrharcos témákban konkrétan mit képviselt a Demokrata Párt Barack Obama 2008-as megválasztásakor, és mit ma. Az eltéréseket – hangsúlyozottan sarkítva – egy táblázatban foglaltuk össze. Természetesen ebből nem minden tükröződik a közpolitikákban, és nem minden demokrata politikus változott így. Pláne szavazó. A kulcsintézményeket – médiát, egyetemeket, NGO-kat – uraló elit azonban gyakran ezeket a nézeteket sulykolja.

20082022
A gyűlöletkeltést, rágalmazást, erőszakra való felbujtást üldözni kell, de a szólásszabadság, a gondolatok szabad megvitatása a demokrácia működésének alapfeltétele.A szólásszabadságnál fontosabb, hogy senki érzéseit nem szabad megsérteni. Egyes szavak, gondolatok kimondása, leírása „erőszak” különböző kisebbségek ellen.
Amerika nem tökéletes, vannak sötét foltok a történelmében, de alapvetően a szabadság és lehetőség földje, amelynek mindenki büszke polgára lehet.Amerika történetének alapja a fehér felsőbbrendűség, a feketék és bennszülöttek elnyomása. A rendszerszintű rasszizmus máig minden intézményben jelen van.
A rasszista magatartás elítélendő és üldözendő, de a faji különbségek meghaladhatók, felépíthető egy „színvak” társdalom, ahol nem számít az egyén származása.A rasszizmus nem egyéni vélemény és magatartás, hanem komplett rendszer, és minden kérdést a fehér felsőbbrendűség kontextusában kell vizsgálni.
Gyakran éri rendőri túlkapás és sújtják indokolatlanul szigorú törvények a feketebőrűeket, ezért kívánatos a rendőrség és igazságszolgáltatás reformja, de ezek a funkciók szükségesek a közbiztonság fenntartásához.A rendőrség finanszírozását meg kell szüntetni (defund the police), a kisebbségi elkövetők hátrányos helyzetét figyelembe kell venni, a rendfenntartás és büntetés-végrehajtás az intézményes rasszizmus bástyája.
Helytelen a szexuális irányultság szerinti diszkrimináció, de a házasság alapvetően nő és férfi kapcsolata.Házasság bármilyen nemű emberek között lehetséges, és az is diszkrimináció, ha valaki vallási meggyőződésből nem süt tortát azonos nemű pár esküvőjére.
Alapvetően két nem van, férfi és nő, de a transznemű emberek is kijár a tisztelet. Elérhetővé kell tenni a nemváltás (tranzíció) lehetőségét a gender diszfóriában szenvedő, felelősen dönteni tudó felnőtteknek.Végtelen számú nem (gender) van, a nemi identitás független a biológiai nemtől, utóbbi nem is létezik objektíven. Gyerekkortól lehetővé kell tenni a szabad nemválasztást és akár orvosi beavatkozásokat is.
Származástól, nemtől (stb.) függetlenül mindenkinek ugyanolyan feltételekkel kell versenybe szállnia egy állásért vagy egyetemi felvételért, azonos teljesítményelvárásnak kell megfelelni.Esélyegyenlőség helyett eredményegyenlőség (equality of outcome) a kívánatos. Előnyben kell részesíteni a kisebbségeket, a teljesítményelvárásokat, felvételi követelményeket akár el is lehet törölni.
Amerika sokat profitált a bevándorlókból, a migránsokkal humánusan kell bánni, de a határbiztonság fontos.A határokat meg kell nyitni és el kell törölni, mindenféle határőrizet embertelen.

Ruy Teixeiria politológus 2002-ben azt jósolta, hogy az Egyesült Államok demográfiai átalakulásának köszönhetően a demokratáknak tartós többsége lesz az amerikai politikában. A szerző ma már belátja, tévedett: míg a képzett, városi, fehér elit balra tart, a woke ötletekre kevésbé fogékony munkásosztály átvándorol a populista jobboldalra. Nem mindig tudják tartani a lépést az etnikai kisebbségek sem: egyre több latinó szavaz jobbra (többségük hívő katolikus, és az illegális bevándorlásért ők sem rajonganak). A kritikai fajelmélet pedig az idősebb feketék tekintélyes részét is eltántorítja.

Eközben a jobboldalon

Azt sem szabad elfelejteni, hogy közben a jobboldal is változott. A mai, Donald Trump utáni Republikánus Párt nem ugyanaz, mint a 2008-as vagy 2012-es – az akkori mérsékelt elnökjelöltek, John McCain vagy Mitt Romney ma nem rúgnának labdába, sőt utóbbit már árulónak tartják Trump hívei. Az exelnök köpönyegéből elvadult retorikát képviselő populista politikusgeneráció bújt ki, akik várhatóan az idei félidei választásokon még több pozíciót szereznek. Ahogy a baloldalon a régi vágású liberálisok, a jobboldalon a “Never Trump” (Trump soha) jelszó alá felsorakozó régi vágású konzervatívok fejezik ki nemtetszésüket a jelenség ellen.

A Donald Trump által kinevezett legfelsőbb bírósági tagok éppen arra készülnek, hogy visszavonják az abortuszhoz való jogot szövetségi szinten garantáló 1973-as precedensítéletet, ami sok republikánus vezetésű államban szigorításhoz vezetne. Texasban például az abortusz szinte teljeskörű tiltásához és súlyos kriminalizálásához, ami szigorúbb, mint a legtöbb republikánus szavazó hozzáállása a kérdéshez, vagy amit a párt fősodra az utóbbi években képviselt.

Más republikánus államokban viszont nem teljes tiltást szorgalmaznak, hanem a terhességmegszakítás feltételekhez (például az anya vagy magzat egészségi állapota) kötését, illetve időbeli korlátozást (Mississippiben például 15 hét). De már ezek feszültséget okoznak, mivel a demokrata tábor az elmúlt években a feltétel és időhatár nélküli abortuszjog követelése felé mozdult el.

Donald Trump volt amerikai elnök beszél támogatóihoz az Ohio állambeli Delaware-ben tartott nagygyűlésen 2022. április 23-án (fotó: MTI/EPA/David Maxwell)

Árnyalja a képet az is, hogy a republikánus jobbratolódás egyes esetekben inkább optikai. Bármilyen sokat beszélt Trump a mexikói határkerítésről, valójában már elődje, Obama is építette a kerítést, és mindkettejük adminisztrációja milliókat deportált. Van olyan téma is, ahol balra tolódott a Republikánus Párt. Ma már nem divat arrafelé a klímaváltozás tagadása – helyette egyre többet beszélnek az alkalmazkodásról vagy a baloldal által elvetett megoldásokról, mint az atomenergia és a szintetikus üzemanyagok. A melegházasságot pedig immár a republikánusok többsége is támogatja. Talán meglepőbb, hogy a demokraták is tíz éve kezdték csak támogatni. Obama a 2008-as kampányban is az azonos neműek házassága ellen foglalt állást, s első ciklusának végén változott csak az álláspontja.

„A leggyakoribb kritika a karikatúrával szemben, hogy a jobboldal változatlannak ábrázolja – ismerte el a Wall Street Journalnak küldött cikkében a Musk által megosztott rajz eredeti szerzője, Colin Wright evolúcióbiológus. – Csakhogy az általam fontosnak tartott kulturális kérdésekben – szólásszabadság, egyéni szabadságjogok, női jogok – a karikatúra pontosan visszaadja azt, amit én és sok más liberális és centrista átélt.”

Nyitott algoritmusok

Hogy Musk mit tud tenni azért, hogy mindez változzon, még kérdéses. A Twitteren sok értelmiségi és politikus van jelen, így befolyásos platform, de felhasználóinak száma (230 millió aktív) eltörpül a Facebook 3, az Instagram 2 vagy a TikTok 1 milliárdos tábora mellett. És nem is minden országban egyformán népszerű. Magyarországon például soha nem robbant be igazán.

Az sem világos, hogy Musk pontosan mit kezd a platformmal, de egyik vállalása figyelemre méltó: ígéretet tett rá, hogy a felhasználók „hírfolyamát” szelektáló algoritmust nyilvánossá teszi, vagyis tudni fogjuk, miért épp az a tartalom kerül a szemünk elé, ami. Kulcskérdésről van szó: a politikai polarizációban főszerepet játszottak az elmúlt évben a közösségimédia-platformok algoritmusai.

Míg a Facebook vagy a Twitter első éveiben mindent láttunk, amit ismerősi hálózatunk megosztott, idővel csak azt, amiről az algoritmus úgy „gondolta”, hogy a legnagyobb eséllyel ragadja meg a figyelmünket és csábít minket interakcióra. Kiderült, hogy a legtöbb felhasználó esetében ez a meglévő hiedelmeit, nézeteit megerősítő tartalom, így véleménybuborékok alakultak ki, a politikai közösségeken belül pedig felerősödött a keményvonalasok hangja.

Egyetlen platform algoritmusainak nyilvánossá tétele ezt a problémát biztosan nem fogja megoldani, de első lépés talán lehet a megoldás felé vezető úton.


Nyitókép: Elon Musk sajtótájékoztatót tart a SpaceX Starbase telephelyén a Texas állambeli Boca Chica Village-ben 2022. február 10-án (fotó: AFP/Jim Watson)

Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

hirdetés

Kategória: Nagytotál