Szinte az összes tudós felállt, miután a Kásler-féle intézet „einstandolta” az év történelmi kiállítását

·2022.01.11

Decemberben Kásler Miklós miniszter indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmentette az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára időzített, a tervek szerint márciusban nyíló nagyszabású nemzetközi kiállítás kurátorait, és a teljes szakmai irányítást a Magyarságkutató Intézet kezébe helyezte – értesült a Válasz Online. A váratlan lépés láttán karácsony és újév között mintegy tizenkét történész, régész és levéltáros szakította meg az együttműködést az 506 millió forintból megvalósuló, egy-egy látványosságot többek között a szentpétervári Ermitázsból és a Vatikánból kölcsönző tárlattal. A lapunknak nyilatkozó érintettek azt mondják: a politikai nyomásgyakorlás elfogadhatatlan, A pozsonyi csata című botrányfilmmel hírnevet szerzett új kurátor kezében pedig szakmailag tönkremehet a projekt. Frissítés: Huszonöt tudós közös közleménye a Királyok és szentek – Az Árpádok kora című kiállításról

Karácsony előtt két nappal váratlan emailt kaptak a Királyok és szentek – Az Árpádok kora című nagyszabású nemzetközi kiállításhoz tartozó tanulmányokon dolgozó régészek és történészek. A tájékoztatásban az állt, hogy a fenntartó Emberi Erőforrások Minisztériuma indoklás nélkül visszavonta a megbízást a 90 százalékban kész, három hónapon belül megnyitó tárlat kurátoraitól, és a szakmai irányítást, valamint az összes addig elkészült anyagot (kiállítási forgatókönyv, tárgylista stb.) a Magyarságkutató Intézet kezébe adta. Másnap, december 23-án már maga az új kurátor, Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója jelentkezett a tudós kollégáknál újabb e-mailben, jelezve, hogy átvette a kiállítási katalógus szerkesztését, mely „az új fenntartói iránymutatások figyelembevételével” folytatódik. Részleteket nem közölt. Január elejére kiderült: Makoldiék szerkezeti és tartalmi változtatásokat is terveznek a katalógusban, bizonyos témák teljes elhagyásával.

A példátlan eljárás belső fórumokon azonnal felháborodást szült. A projektben szereplő tudósok nagy része már karácsony előtt vagy a két ünnep között jelezte az új kurátornak: ilyen feltételek mellett nem adja a nevét a kiállításhoz, a katalógushoz elkészült tanulmányának megjelenését letiltja.

Tudomásunk szerint az új tartalomjegyzékben már – témájának kihúzása vagy önkéntes visszamondás miatt – nem fog szerepelni Biczó Piroska, Feld István, Haramza Márk, Langó Péter, Szőke Béla Miklós, Végh András és Wolf Mária régész, Földváry Miklós vallástörténész, Madas Edit irodalomtörténész, Rácz György és Spekner Enikő levéltáros, Szovák Kornél történész-filológus, Thoroczkay Gábor és Szende Katalin történész és Szakács Béla Zsolt művészettörténész. Vagyis a szerzők döntő többsége.

Az eredetileg felkért szakemberek a mai napig nem kaptak hivatalos információt arról, kik az „az új fenntartói iránymutatások figyelembevételével” bekerülő szerzők, hogyan változik a tematika. Háttérbeszélgetésekből úgy tudjuk, Makoldi Miklósék a kész kiállításkatalógusból teljesen kihúzták a honfoglalás idején helyben talált népességről szóló részt (szlávok, Karoling-kori népesség), illetve az Árpád-korban Magyarországra költözött idegen népcsoportoknak (muszlimok, zsidók, a kései nomádok) szentelt tanulmányt. Bekerült viszont szerzőként az eredeti tartalomjegyzékben nem szereplő Török Tibor és Neparáczki Endre, mindketten a Magyarságkutató Archeogenetikai Kutatóközpontjának munkatársai. (A részletek miatt kerestük az intézetet, de nem kaptunk válaszokat. Amennyiben ez változik, cikkünket frissítjük.) Török és Neparáczki az utóbbi években a hun-magyar rokonság genetikai bizonyításán ügyködött, illetve részben az ő nevükhöz fűződött az „Árpád-házi gén” azonosítása 2020-ban.

„Elfogadhatatlan, ami történt. Régóta vagyok a pályán, de még csak hasonló eljárást sem láttam soha, sem itthon, sem külföldön” – mondja megkeresésünkre Révész László régész, muzeológus, a Szegedi Tudományegyetem Régészeti tanszékének vezetője. A professzor is azok közé tartozik, akik tiltakozásul befejezték az együttműködést a Királyok és szentek projekttel. A fenntartónak szerinte is joga és lehetősége van javaslatokat tenni, kéréseket megfogalmazni, de az utolsó erre alkalmas pont a koncepcióalkotási fázis. Márpedig a Királyok és szentek kiállítás koncepcióját a fenntartó 2017-ben elfogadta. „Három hónappal a megnyitó előtt kívülről személyi és tartalmi kérdésekbe belenyúlni szakmailag teljesen vállalhatatlan” – mondja Révész László.

A Királyok és szentek – Az Árpádok kora című kiállítás egyik kreatívja (forrás: Facebook)

Nem akármilyen kiállításról van itt szó. A Királyok és szentek – Az Árpádok kora az Árpád-ház Program keretében megvalósuló, a 2022-es Aranybulla-emlékévhez kapcsolódó legjelentősebb esemény, minden idők legnagyobb Árpád-koros tárlata, amelyhez nyolc ország gyűjteményeiből, köztük a szentpétervári Ermitázsból, az oxfordi könyvtárból és a Vatikánból érkeznek tárgyak. Ezzel a kiállítással nyitja meg kapuit a Szent István Király Múzeum számára 5,3 milliárd forintból felújított és részben átalakított székesfehérvári egykori ciszterci rendházépület. A kormány a tárlat megvalósítására 506 millió forintot, üzemeltetésére 120 millió forintot biztosított.

Egy 2017-es kormányhatározat a Királyok és szentek megvalósítását teljes egészében a Magyar Nemzeti Múzeum szakmai felelősségi körébe utalta. Az intézményhez időközben társult a kiállítási teret biztosító székesfehérvári Szent István Múzeum és az eredetileg főként a marketing és kommunikációs feladatokért felelős (amúgy 2019 januárja óta működő) Magyarságkutató Intézet. Ez a hármas egyensúly borult azzal, hogy decemberben a fenntartó Kásler Miklós leváltotta a projekt éléről a Nemzeti Múzeum Régészeti Tárának szakembereit, Ritoók Ágnes, Simonyi Erika és Kiss Etele kurátorokat, és a lényegében kész munkát átadta a Magyarságkutatónak.

„Ez a tudomány einstandolása” – kommentálja a történteket kérdésünkre Thoroczkay Gábor, az ELTE Középkori Történeti Tanszék docense. Thoroczkay szerint az utolsó pillanatos minisztériumi beavatkozás, a kurátorok indoklás nélküli menesztése és a katalógus átszerkesztése „még a mai viszonyok között is szokatlanul durva lépés”,

és az egész tárlat komolyan vehetőségét megkérdőjelezi. „Óriási értéke volt a katalógus szerzőcsapatának, hogy a régészettől az irodalomtörténetig az összes releváns tudományág megjelent benne a lehető legjobb színvonalon. Ez most elveszett, és nem tudni, mi jön helyette. A saját tanulmányom közlési engedélyét mindenesetre visszavontam, természetesen az érte járó honoráriumot is vissza fogom fizetni” – mondja a történész.

Munkások a székesfehérvári Szent István Király Múzeum új épületrészének építésén (fotó: MTI/Vasvári Tamás)

Az új kurátornak, Makoldi Miklósnak nincs tudományos fokozata, egyetemi és be nem fejezett doktori évei alatt – nyilvánosan elérhető önéletrajza szerint – főként avar lovastemetkezésekkel foglalkozott. Presztízsét jelentősen rontotta, hogy a neve szakértőként szerepel A pozsonyi csata című, a fantasy elemek, súlyos tévesztések és konkrét történelemhamisítások miatt botrányba fulladt animációs film végén. „Makoldi tudományos tevékenysége leginkább sajtónyilatkozatokban merül ki” – kommentálja egyik forrásunk. Ezek a nyilatkozatok pedig időnként rendkívül furcsák. Az M5 Ez itt a kérdés című műsorának 2020. december 21-i adásában például arról beszélt, hogy a karácsony szavunk a kerecsenből, vagyis a kerecsensólyomból származhat (ebben a videóban 38:42-től), ez pedig bizonyíték a magyar ősvallás és a kereszténység korai kapcsolatára. (A karácsony-kerecsen kapcsolat nyelvészek között megmosolyogtató hasonlítás, etimológiai szótárak nem jegyzik, népszerűségét a tudományos alvilág hírhedt figurájának, Szántai Lajosnak köszönheti.)

Úgy tudjuk, az érintett tudósokkal azóta sem közölték sem formálisan, sem informálisan a minisztériumi beavatkozás és a menesztések okát. Háttérbeszélgetéseinken azt hallottuk, jól állt a tárgykölcsönzés, a kiállítási forgatókönyv kész volt, a katalógus magyar tanulmányai és az angol fordítások tördelésre vártak, a tervekben szereplő – még nem kőbe vésett – március közepi megnyitó tartható volt. Az EMMI nyomásgyakorlásának minden bizonnyal ideológiai-emlékezetpolitikai okai vannak: a Magyarságkutató lényegében Kásler Miklós házi intézete, az ott zajló archeogenetikai vizsgálatok egy részét személyesen az orvos-miniszter végzi vagy felügyeli, a cél pedig több esetben a hun-magyar prekoncepciók igazolása. A Királyok és szentek kiállítás, valamint a katalógusban szereplő szakértők valószínűleg nem voltak kompatibilisek ezzel az vonallal, ezért a Magyarságkutató erőből alakítja saját képére a tárlatot „az új fenntartói iránymutatások figyelembevételével”.

Nem tudni, hogy a kurátorcsere és a projekten dolgozó szakemberek ellenállása miatt borulnak-e az amúgy is szenzitív tárgykölcsönzési folyamatok, valamint hogy Makoldiék módosítanak-e a kiállított tárgyak listáján, és ez az egész okoz-e csúszást. De akármikor is lesz a megnyitó, a fentiek miatt borítékolható, hogy hatalmas viták övezik majd az – egyik forrásunk megfogalmazásában – „ellopott kiállítást”.


Nyitókép: Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere beszédet mond a Székesfehérvári Osszáriumban (csontkamrában) őrzött királyi maradványok vizsgálatának megkezdése alkalmából tartott sajtótájékoztatón Székesfehérváron, az egykori koronázó bazilika helyén lévő Nemzeti emlékhelyen 2021. február 22-én (fotó: MTI/Vasvári Tamás)

Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

Kategória: sztori