Cserépfalun jártunk, hogy megnézzük, hogyan próbálnak a Bükki Nemzeti Park szakemberei évek óta folytatott, következetes munkával természetesebb élőhellyé alakítani egy volt tsz-erdőt. Óriási kontraszt, hogy közben éppen ma erőszakolta át a kormány a tarvágásoknak a védett erdőkben is kaput nyitó törvénymódosítást. Pedig a jogszabály elleni petíciót 47 ezren írták alá.
Bővebben >>>Évek óta túlzottan alacsony a Velencei-tó vízszintje, bár ez elsősorban az embereket zavarja, és nem a természetet. A legfrissebb Válasz Offline-ban bemutatjuk a vízpólásra felmerült ötleteket, és amellett érvelünk, hogy elsősorban annak a két víztározónak az átalakítására lenne szükség, amelyeket a tó fölött építettek az 1970-es években. Ezek nemcsak műszakilag öregedtek el: az akkori vízbőségre optimalizált szisztémán is változtatni kellene. A jelenlegi állapot, amikor egy tucat homokzsákon múlik, mennyi víz jut el a tóig, egész biztosan tarthatatlan.
Bővebben >>>Fogynak a gólyák. Az erős idegzetűeknek most bemutatjuk, mi minden kerül elő egy gólyagyomorból, emellett igyekszünk rendet vágni az egymásnak feszülő érvek közt. Merthogy a laikus webkamera-figyelők csak annyit érzékelnek, hogy a nemzeti parkok ellehetetlenítik a civilek mentőakcióit. Háttér.
Bővebben >>>Hat év után újra le lehet menni a Fertő egyetlen magyarországi partszakaszára. Az állam 11 milliárd forintot költött el a három évvel ezelőtt félbehagyott idegenforgalmi óriásprojektre. Látszólag katasztrofális eredménnyel: továbbra sincs strand és sétahajó-kikötő, a táj szétdúlt, a terület nyilvánvalóan rehabilitációra szorul. Az új miniszteri biztos, Barcza Attila békülékeny hangnemet ütött meg, és szóba áll a beruházást kritizáló civilekkel. Talán elkezdődhet a közös kiútkeresés, de a tópart helyreállítása még rengeteg pénzt és munkát igényel.
Bővebben >>>Nehezen szabadulnak a nagyüzemi erdőgazdálkodás 20. századi hagyományaitól a magyar erdők: még a védett területeken, sőt a nemzeti parkokban is bevett gyakorlat a fakitermelés. Olyan botrányos helyzet ez, ami csak a megszokástól tűnik elfogadhatónak. A háborítatlan vagy legalább kíméletes módon kezelt erdőnek fontos szerepe lenne a kiszáradás és az éghajlatváltozás elleni harcban, és az ökológiai sokféleség megőrzésében. Fordulatot nagyon könnyen el lehetne érni, mert az értékes, védett erdők szinte mind állami kezelésben vannak. Ehhez azonban radikális szemléletváltásra lenne szükség, mert az elmúlt negyedszázad apró lépései alig hoztak javulást.
Bővebben >>>Több mint hatvan ember vett részt azon a hétvégi bejáráson, amit Kriska György biológus, az MTA doktora szervezett a Rákospalotai-láp védelmében. Az M0-ás töltése mellett elvarázsolt hangulatú vizes élőhely van két méter magas hódvárral, de lehet, hogy már nem sokáig: a Magyar Közút engedélyt kért a hódgát elbontására. Pedig a hódok elleni küzdelem nem old meg semmit.
Bővebben >>>Még semmi sem tette annyira láthatóvá, egyben közérthetővé, mi történt a magyar vízkinccsel az elmúlt évtizedekben, mint Szendőfi Balázs halkutató-természetfilmes új munkája. Az Eltékozolt vizeink tömör és látványos összefoglalása annak, amiről kutatók és vízmozgalmárok – többek között lapunkban – évek óta beszélnek: hogy hazánk kiszáradását magunknak okoztuk, tehát nekünk is kell helyrehozni.
Bővebben >>>Gyuricza Csaba rektor határozott vállalást tett, hogy nem szűnik meg a MATE Budai campusa, sőt fejleszteni fogják, és nem csökken az arborétum területe sem, mivel „szent és sérthetetlen”. Ugyanakkor elismerte: külső tanácsadók bevonásával készül egy fejlesztési koncepció, amiben megvizsgálják, lehet-e az oktatási infrastruktúrát csökkenteni, mivel azt túlméretezettnek tartják.
Bővebben >>>A Hegyizene rendhagyó szembesítés, amely egyszerre gyönyörködtet és késztet önvizsgálatra. Tömény társadalmi tudatformálás – a természet erejével.
Bővebben >>>Minden egy közigazgatási határon múlik: a pilisszántóiak tópartja közigazgatási szempontból Csobánkához tartozik, ahonnan ide még út sem vezet. Az ottani önkormányzat egy luxuskabinokat építő cégnek passzolná át a védett, festői zöldterületet. Amit legalább felerészben le is kerítenének az emberek elől. Felháborító történet a Pilisből, aminek azonban még nincs vége: a helyi civilek ellenállást hirdetnek. A Válasz Online megvizsgálta a jogi hátteret és arra jutott: akár meg is menekülhet a tó.
Bővebben >>>A természetvédelmi területet a háromszorosára növelték, és ennek során az általunk korábban jelzett tévedést is sikerült kijavítani: az erdő végleg erdő maradhat.
Bővebben >>>Az 1930-ban épített egykori menedékház a Normafa ikonikus épülete, de elsősorban a fekvése és a funkciója miatt. A Szabó Levente és Bartha András tervei szerint elkészült felújítás műemlékhez illő gondossággal őrizte meg az időközben vendéglővé alakult épület értékeit, az érzékeny bővítés pedig váratlanul erős kortárs építészeti élményt kínál a fák árnyékában. Tökéletes megoldás született ezen a kiemelt, Budapest identitását meghatározó helyen, amit még jobban értékelhetünk, ha összevetjük a szintén nemrég átadott Szaniszló-réti Engesztelő kápolna esetlenségével.
Bővebben >>>Hetvennyolc lakást tartalmazó, három nagy tömbből álló lakóparkot építenének fel az egykori KISZ óvoda telkére a Normafánál. A nemzeti parki terület a szomszédos csillebérci úttörőtáborhoz hasonló módon került ki a köztulajdonból a rendszerváltáskor, vélhetően jogtalanul – vette észre a Válasz Online. Visszaszerzéséről azonban az állam a 2000-es években megfeledkezett, és a kerület apró lépésekkel mindig úgy módosította az építési szabályokat, hogy a telek egyre közelebb kerüljön ahhoz, hogy lakópark épülhessen rajta. Tanulságos történet arról, hogyan fogy el a budai hegyek zöldje még a legértékesebb természeti területeken is.
Bővebben >>>A bírósági ítélet nagyon jelentős fordulat: először sikerült jogi úton megakasztani egy kormányzati támogatást élvező, környezetromboló, NER-közeli nagyberuházást, amely kiemelt projekt státust kapott. Kielemeztük a Pécsi Törvényszék ítéletét.
Bővebben >>>Megkezdődött az egyik legvitatottabb, NER-közeli balatoni nagyberuházás építése: zárt luxuslakóparkot építenének a nevezetes balatonaligai magaspart tetejére. A helyi civilek jogi úton próbálják megakadályozni az építkezést, amely örökre megváltoztatná a táj arculatát. Megnéztük a helyszínt. Így a híres pártüdülő korszakában sem építkeztek soha. Valószínűleg azért nem, mert az omlásveszélyes, folyamatosan morzsolódó plató a legkevésbé sem tűnik biztonságosnak.
Bővebben >>>
