Toronydaruk erdeje jelzi, hogy gőzerővel zajlik a Budai Vár több, rég eltűnt épületének visszaépítése. Van köztük több egykori minisztérium, hivatali épület és magánpalota is. Amiben közösek, hogy a második világháború után mindegyiket azért bontották le, mert úgy látták, hogy túlméretezettségük miatt nem illenek a Várba: elnyomják a régebbi polgárházakat, kis palotákat, és konkurálnak magával a Királyi Palotával is. Most, hogy betonvázuk lassan az eredeti magasságban tornyosul, újra átélhetővé válik, miért tartották ezeket a 20. században a Vár megrontóinak. Bónusz: a monstrumokhoz ragaszkodnak ugyan, de csak addig, amíg nem a miniszterelnök hivatala elé kellene építeni. Onnantól már nem olyan fontos a sokat hivatkozott hitelesség sem.

Bővebben >>>

Titokban készült fényképeken mutatjuk be a felújítás alatt álló veszprémi székesegyház belsejét, ahol nyomtalanul eltüntették korábbi gazdag, festett díszítést. A Válasz Online tavaly nyáron foglalkozott először azzal, hogy az érsekség minimalista stílusúvá alakíttatná át a Gizella királyné által alapított templomot. A terv ellen nemcsak a hívek egy része tiltakozott, hanem az egyházmegye előző érseke, Márfi Gyula is szót emelt lapunknak adott interjújában. A magyar sajtóban most először közölt fotóinkon látszik, hogyan szegényítették el több milliárd forint közpénzből a kiemelt jelentőségű műemléket – mindezt ráadásul a kulturális fővárosi év alkalmából.

Bővebben >>>

A türjei prépostsági templom három évig tartó felújítás után idén nyár végén készült el. A zalai dombok közt rejtőző, impozáns téglabazilika a magyar középkor egyik legfontosabb, európai rangú emléke, mégis alig ismert. Valódi műemléki helyreállítása sem volt még eddig. Aki nem járt erre az elmúlt pár évben, meg fog lepődni: krémszínű vakolatköpeny fedi a vörös téglahomlokzatot, Türje fő jellegzetességét, a szürke, komor belső tér viszont kivilágosodott, és visszakapta évszázadok óta nem látható, korai barokk díszítőfestését. Már csak arra lenne szükség, hogy minél több látogató is idetaláljon.

Bővebben >>>

Biró Márton beleesett a hibába, amibe azóta is igen sok magyar közíró és politikus: azok a szövegek, amelyek itthon legfeljebb fáradt fejcsóválást váltanak ki, a külvilágban óriási botrányt okozhatnak.

Bővebben >>>

Udvardy György, Veszprém harmadik érseke levélben szólította fel elődjét, Márfi Gyulát, hogy még a nyár folyamán költözzön el Veszprémből. Az idős érsek a nyilvánosság előtt eddig hallgatott, most először beszél távozásának okairól.

Bővebben >>>

Az 1,6 milliárdos rekonstrukció után bizarr hibriddé vált Kinizsi Pál egykori várkastélya: a műemlék megmaradt részei közé szürkésfehér dobozokként ékelődnek be az újabb részek, a vasbetonból visszaépített gótikus loggia és a rozsdás acél nyílások 21. századi esztétikája elnyomja a 15. századét. Nagyvázsony tünete az egész Nemzeti Várprogram elhibázottságának: a romok nagyarányú kiépítésének szándéka mindenhol azt a történelmi levegőt szünteti meg, amit ezeken a helyeken az emberek keresnek. Lehet, hogy lehetne ezt másként is, de egyelőre a rossz példák szaporodnak.

Bővebben >>>

A veszprémi Szent Mihály-székesegyház díszes falait fehérre festik, eltávolítják a neogótikus oltárt és az értékes üvegablakokat. Az ország egyik legrégebbi székesegyháza kiemelt nemzeti műemlék, belső tere mégis áldozatul esik a Pannonhalmáról indult, de félreértett divattrendnek. A hívek kétségbeesetten tiltakoznak, de az érsek akarata mindent felülír.

Bővebben >>>

Walter Rózsi operaénekesnő villája a Bajza utcában még mai szemmel is lenyűgözően modern, elegáns ház. Fischer József alkotása évtizedekig kopott gyerekorvosi rendelőként szolgált, majd sokáig üresen állt. Gondos rekonstrukció után most a Magyar Építészeti Múzeum első elkészült egységeként nyílt meg az 1930-as évek modern lakóházépítészetét bemutató kiállítással. A magyar Bauhaus nagy korszakához méltó helyszín született.

Bővebben >>>

Nádasdladány harminc éve a magyar kastélyhasznosítás sikertörténete, de a legutóbbi, három évig tartó rekonstrukció minőségi ugrást hozott. Valódi kiállítás és élményt adó belső terek születtek, már nem csak a festői látványért érdemes odamenni, hanem azért is, hogy megértsük, hogyan próbálta a magyar arisztokrácia átmenteni magát és a hagyományait a korai kapitalizmus modernizálódó világába. Meg persze a romanikus szálért,

Bővebben >>>

Tavaly ősszel járta be a sajtót a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kis falucska, Méra református – de egyébként Árpád-kori – templomában előbukkant gótikus freskók híre. A feltárást vezető régészt, Paszternák Istvánt „hazai pályán” kereste fel A Szív, hogy megismerhessék a még publikálatlan falkutatás eredményeit és a szakember műemlékvédelmi missziójának mozgatórugóit. A jezsuita lap a cikket a Válasz […]

Bővebben >>>

Több értékes épület is áldozatul esik a Piliscsábáról a Palotanegyedbe költöző Pázmány campusfejlesztésének. Közülük az egyik azonban kiemelkedően fontos: az 1949-ben épült Pagoda a 20. századi magyar építészet ikonikus alkotása, egy stílus- és politikatörténeti fordulópont dokumentuma. Eredeti helyén nem maradhat, de a kis méretű építmény áthelyezése reális alternatíva. Megmentése különösen fontos lenne most, amikor sorra tűnnek el az elmúlt évszázad legjobb modern alkotásai.

Bővebben >>>

Nagy erőkkel bontják a nagymúltú Sacré-Coeur-zárda védett épületét az Ajtósi Dürer soron. A kultikus Dürer Kert egykori otthonából mindössze egy csonk marad meg, a területen két hatalmas irodaház és lakótömbök épülnek. A Garancsi-féle Market-csoport ingatlanfejlesztése örökre elzárja a Liget egyetlen bővítési lehetőségét, pedig korábban még a kormány is számolt azzal, hogy a teleknek kulturális funkciót adjanak – a magánérdek azonban erősebbnek bizonyult.

Bővebben >>>

Sándor Móric, a legendás Ördöglovas bajnai kastélya az egyik legszebb ház, ami Magyarországon valaha épült. Soha nem volt látogatható, és a 20. század második felében a teljes pusztulás szélére jutott, de mindig volt pár ember, aki egészen reménytelen helyzetben is tenni próbált a megmentéséért. Nekik köszönhető, hogy végül volt mit helyreállítani, és most megnyithatta a kapuit.

Bővebben >>>

A Táncsics utca 1. szám alatti egykori OMF székház a magyar műemlékvédelem nagy korszakának jelképe volt, erényeivel és hibáival együtt. Az intézmény megszüntetése után öt évvel az állam most eladta a sokat látott palotát, ahol egykori Carl Lutz svájci alkonzul dolgozott a budapesti zsidóság megmentésén, majd évtizedekig várak, templomok, régi házak rekonstrukcióját tervezték a legjobb hazai szakemberek. A 70-es évek kiemelkedően színvonalas belsőépítészeti alkotására minden bizonnyal kibelezés vár.

Bővebben >>>

A mogyoródi bencés apátság a korai magyar történelem kiemelten fontos, Szent László királyhoz köthető helyszíne, a védett régészeti lelőhelyre mégis négylakásos társasházat húztak fel rohamtempóban. Az önkormányzat tiltakozott, de teljesen eszköztelen, a helyiek a pincéiket féltik, a romok valószínűleg súlyosan károsodtak. A történelmi emlékhely évtizedekkel ezelőtt elindult tönkretételét ezek után már nagyon nehéz lenne visszafordítani.

Bővebben >>>