A Beneš-dekrétumok ügye nem aktuálpolitikai manipuláció, hanem a szlovák állam alapító mítosza, állítja Fiala-Butora János. Ebben a felfogásban csak akkor lesz változás, ha a szlovák közvélemény jelentős része felismeri: a mítosz lerombolása nem temeti maga alá az államot.
Bővebben >>>George Simion támogatása a romániai elnökválasztáson nem kisiklás volt Orbán Viktor részéről. A Beneš-dekrétumok bírálatát kriminalizáló Robert Fico szlovák miniszterelnökkel kapcsolatos feltűnő engedékenység azt mutatja: amennyiben a kormánynak választani kell a patrióta (valójában utódállami nacionalista) térségbeli szövetségesek és a határon túli magyar közösségek között, utóbbiakat habozás nélkül a Nagy Szuverenista Összeborulás busza alá löki. Lázár János felvidéki szármázású tiszás képviselőjelöltet vidáman szlovákozó mondatai pedig arra utalnak, hogy a polgári Magyarország eszméje után immár a határon túliak iránti elkötelezettséget is a politikai termékek közé sorolhatjuk. Vélemény.
Bővebben >>>Orosz gáz nélkül több mint háromszorosára emelkedne rezsi – ezzel ijesztgeti a választókat Orbán Viktor, immár hosszú hónapok óta. Csakhogy kiszámoltuk, hogy ez több mint túlzás. A nemzetközi elemzések szerint inkább olcsóbb lesz a gáz, mire az EU-s tiltás élesedik, de még a legpesszimistább forgatókönyv szerint is fenntartható a mostani szinten a rezsicsökkentés.
Bővebben >>>A nyugati szövetséges országok nagyköveteit egy televíziós riport miatt berendelő magyar kormány azonban hallgat, mert szuverenista „harcostársa”, Robert Fico kormánytöbbsége fogadta el a büntetőtörvénykönyv szigorítását. Az eset jól mutatja a térség nacionalistáival szövetkező magyar „terpeszpolitika” kudarcát – állapítja meg a lapunknak küldött elemzésében Kollai István, a Pozsonyi Magyar Intézetet 2011 és 2015 között irányító Közép-Európa-szakértő.
Bővebben >>>Beharangozott, de meg nem ígért amerikai mentőcsomag, az Egyesült Államok nagystratégiája, magyar vezetők moszkvai útjai, haldokló Visegrád. Ezekről beszélget a HetiVálasz idei utolsó külpolitikai kibeszélőjében Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
Bővebben >>>A lemondás mögött bel- és külpolitikai okok is állnak. Számunkra a fő tanulság, hogy a magyar vezetéssel egy fotón mutatkozni már egy markánsan jobboldali vezetőnek is politikai költségekkel jár. Karol Nawrocki döntésének háttere.
Bővebben >>>„Megint egy oldalon állunk, és megint együtt megyünk a csatába, mint nyolcszáz évvel ezelőtt” – fogalmaz Orbán Viktor Habsburg Eduárd leköszönő vatikáni nagykövet magyarul nemrég megjelent könyvének utószavában. A szövetség hangsúlyozása ráirányítja a figyelmet a kormány által ügyesen használt, tengerentúlig nyúló Habsburg-hálózatra.
Bővebben >>>105 éve bajban lévő ország, amerikai pénzügyi mentőcsomag, 5 százalékos hiány, közben meg látványos választási osztogatás. Öt hónappal a választás előtt milyen állapotban van a magyar gazdaság? Erről szól a friss HetiVálasz, amelynek vendégei Bod Péter Ákos közgazdász, korábbi jegybankelnök és Madár István, a Portfolio vezető elemzője.
Bővebben >>>Okosabbak lettünk 315 Tisza-jelöltjelölt nevével? Csak egy kicsit, a lényeg, hogy ne legyenek szörnyetegek. A nyomás most Orbán Viktoron van. Úgy tűnik, hogy harcosból éppen nemzet nagypapájává pozícionálja át magát.
Bővebben >>>Kinek a sikere a múlt heti találkozó? Egy évre, vagy korlátlan időre kaptunk kivételt az amerikai szankciók alól? Mit adunk cserébe? Használhatók-e a választásig a találkozó képei? Hihető-e a miniszterelnöknek a Putyinnal fenntartott baráti viszonnyal kapcsolatos magyarázata? HetiVálasz külpolitikai kibeszélő.
Bővebben >>>„Orbán Viktorral nem az a baj, hogy rosszul számít ki egy háromismeretlenes egyenletet. Hanem az, hogy egy hat (vagy hatvanhat) ismeretlenesre azt mondja, hogy háromismeretlenes – amelynek még van megoldóképlete” – írja Zalatnay István református teológus, filozófus lapunknak küldött publicisztikájában.
Bővebben >>>„Én nem bizniszelek. Nekem ebből nulla anyagi hasznom van. A Nagy Márton köréhez sorolt magántőkealaphoz semmi közöm nincs és nem is volt” – mondja Demeter Szilárd, akinek lelkiismeret-furdalása sincs, amiért pályáztatás nélkül adta bérbe ötven évre a Hajógyári-sziget általa kezelt területét egy miniszterközeli magáncégnek. Azt viszont nagyon is bánja, hogy nem rúgta ki azonnal a múzeumok főigazgatóit, amikor a közgyűjteményi központ élére került másfél éve.
Bővebben >>>A miniszterelnök Rónai Egonnak adott interjúja közben nagyon meglepődött azon, hogy Magyarországon nőtt a gyerekszegénység, és csaknem minden ötödik gyerek a jövedelmi szegénységi küszöb alatt él. De mi a valóság a számok mögött? A mélyszegénységben élő gyerekek aránya 2010 óta megháromszorozódott, közben viszont más gyerekszegénységi adatok javulnak. Hogyan lehetséges ez? MIután kutatók segítségével korábban bizonyítottuk, hogy a szegénységi küszöb fölött éveken át halmozódás volt figyelhető meg, most újabb furcsaságokra bukkantunk. Háttér.
Bővebben >>>Orbán megszerezte Washingtonban, amit akart: kivételt a belengetett orosz energetikai szankciók alól, és hosszú közös szereplést az amerikai elnökkel, aki többször is méltatta őt. Cserébe jórészt még csak fejlesztés alatt álló technológiák valamikori vásárlását kellett megígérnie. Az igazi meglepetés viszont az, hogy egyeztetést indíthatott egy úgynevezett swap line elindításáról, ami a forint árfolyamának erősítését segítheti. Milei argentin elnök kapott hasonlót nemrégiben.
Bővebben >>>Az amerikaiak orosz olajat célzó új szankciós lépései hatékonyabbak lehetnek, mint a korábbiak voltak – mondja a HetiVálaszban Pletser Tamás. Az olaj- és gázpiaci elemzőt azért hívtuk podcastunkba, hogy a témában sok alapos cikket szerző kollégánkkal, Magyari Péterrel közösen átbeszéljük a washingtoni Trump–Orbán-találkozó hátterét. Mit okoz Magyarországnak az amerikaiak által sürgetett olajleválás? Hogyan alkudozhat a kormány? Ezekre a kérdésekre is választ adunk.
Bővebben >>>
