Egy szabadságára büszke, civil kurázsival rendelkező társadalommal nem történhetett volna meg mindaz, ami velünk az elmúlt másfél évtizedben megesett Gyurgyák János szerint. A történész, könyvkiadó az általa társszerkesztett, a napokban az Osiris gondozásában megjelenő Merre tovább? – Magyarország helyzete és kilátásai című kötetben nagyívű esszét közöl a magyar társadalom állapotáról és a változás szükségességéről. A dolgozat kivonatolt verzióját a Válasz Online közli először.

Milyen jövőkép látszik a kanadai miniszterelnök és az amerikai elnök davosi beszédéből? És Volodimir Zelenszkijéből, aki szintén felszólalt Svájcban? Lehet-e még mélyebben a magyar–ukrán viszony? Mennyire vehető komolyan a magyar kormánypropaganda legújabb mumusa, a Politicón megszellőztetett 5 pontos terv Ukrajna EU-csatlakozására? Ezekről beszélget a HetiVálasz februári szerkesztőségi külpolitikai adásában Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Munkatársunk az orosz határ közelében húzódó Szumi megyei frontvonalon járt, ahol egy havas erdő mélyén tevékenykedő ukrán tüzéregységhez gyalogolt ki, és láthatta, amint a nyugati sajtóban eddig sosem fotózott haditechnika egy orosz gyalogsági rajt iktat ki. Exkluzív riport az egyre fáradtabban, de továbbra is hősiesen védekező országból, amely Orbán Viktor szerint „az ellenségünk”.

Pénzzel, ajánlásgyűjtéssel és ígéretekkel akarja a Fidesz elérni, hogy minél több jelölt ráinduljon a Tiszára – állítja Fekete-Győr András és Jámbor András. Azt mondják: nem adtak „biankó csekket” Magyar Péternek, de fel kellett ismerniük, hogy a kormányváltás esélyét akkor növelik, ha a saját karrierjüket háttérbe tolják. Mint mondják, az sem Magyar Péter „bűne”, hogy ma nincs hiteles baloldali politika, hanem azoké az ellenzéki szereplőké, akik „elkúrták”.

Tíz hét van hátra a választásig, de a közvélemény-kutatásokban merőben ellentétes számokat látunk. A stúdióban Róna Dániel (21 Kutatóközpont) és Mráz Ágoston Sámuel (Nézőpont Intézet) feszül egymásnak: mi számít mérésnek, mi becslésnek, mit lehet kezdeni a bizonytalanokkal – és miért olvassa mindenki a kutatásokat, ha „senki nem szereti” őket. A tét nagy: a választás után úgyis jön az elszámolás – addig viszont a közönségen múlik, kit tart hitelesebbnek. Itt a Választás ’26 Benyó Ritával következő adása!

Az amerikai kormány által nyilvánosságra hozott Epstein-akták között van egy érdekes SMS-váltás Steve Bannon és Jeffrey Epstein között, amiben Orbán Viktort is említik. A trumpista tanácsadó azzal kecsegteti a pedofil üzletembert, hogy ha a segítségével az európai szélsőjobb hatalomra jut, akkor bármilyen neki tetsző szabályozást átvihetnek, például a kriptovaluták esetében.

Január 30-án a pozsonyi óvárosban a Köz.ügy elnevezésű fiatal aktivista csoport demonstrációt szervezett a a Beneš-dekrétumok kritikáját akár fél év börtönnel is büntető törvénymódosítás miatt. A rendezvényen, amelyen felszólalt Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Martin Dubéci, a Progresszív Szlovákia politikusa, a pozsonyi parlament alelnöke, a rendőrök előállították Orosz Örs aktivistát, amiért nem volt hajlandó levenni a „Megkérdőjelezem a Beneš-dekrétumokat!” feliratú láthatósági mellényt. Az esemény egyik szervezője, Kovács Balázs publicista a Válasz Online-nak azt mondja, nem szabad megállni, folytatni kell a küzdelmet.  Második interjúnkban Orosz Örs leszögezi: előállítása része a megfélemlítési politikának, azonban ideje kitörni az elhallgattatás spiráljából.

A rendszer torzításai miatt benne van a tavaszi választásban egy rémforgatókönyv is: a Tisza akár több szavazatot is kaphat országosan, mégis a Fidesz szerezhet több mandátumot. Egy ilyen helyzet nemcsak politikai válságot hozna, hanem súlyos legitimációs krízist is: a „győztes veszít” élménye tovább mérgezné a közbizalmat, és beláthatatlan következményekkel járna az ország stabilitására nézve. A Választás ’26-ban állandó szakértőinkkel, Bódi Mátyással és László Róberttel beszéltük át ezt, valamint hangsúlyosan az egyéni jelöltek szerepét, fontosságát, kiválasztását.

Ha egyéniben nem nyerek, miniszter sem maradok – mondja Navracsics Tibor. Szerinte bár a kis cicák lehet, hogy nem boldogabbak még, de minden más azt mutatja, hogy jobb lett Magyarország helyzete az elmúlt 16 évben. Azt azért elismeri, hogy csendes dráma zajlik a kistelepüléseken, ahol nincs elegendő bevétel arra, hogy ellássák a kötelező feladatokat. A területfejlesztési miniszterrel folytatott beszélgetés első felében a szakmai témák domináltak, utána azonban a kormányzat vitatható ügyei kerültek szóba.

Szerinte nem ő, hanem Orbán Viktor a fogott ember. Magyar Péter azt ígéri: ha nyer, két hónapon belül hazahozza az uniós pénzeket, és nem ül bele a fideszes intézményrendszerbe, hanem azonnal belekezd a fékek és ellensúlyok rendszerének visszaállításába.

„Szégyen, hogy ilyesmit kell megkérdeznie, én pedig nem tudok rá egyértelmű választ adni. De nemcsak én, senki sem, annyira bizarr az egész” – mondja a Válasz Online-nak adott interjújában a szlovák parlament alelnöke, amikor arról kérdezzük: hogyan kell úgy megkérdőjelezni a Beneš-dektrétumokat, hogy a decemberi Btk.-módosítás értelmében az elkövető fél év börtönt kapjon. Exkluzív interjú Pozsonyból.

Már több mint ötezren aláírták azt a petíciót, amelyet három szlovákiai magyar aktivista, Fiala-Butora János nemzetközi jogász, Orosz Örs műemlékvédő és Stubendek Attila mérnök indított a magyarokat és németeket a második világháború után kollektíven bűnösnek nyilvánító Beneš-dekrétumok kritizálását akár fél év börtönnel is büntető törvénymódosítás miatt. A petíciós bizottság tagjai egyben feljelentették magukat a rendőrségen, el is indult ellenük az eljárás. A Beneš-dekrétumok alapján napjainkban is zajló vagyonelkobzásokra a Válasz Online-on már három évvel ezelőtt felhívta a figyelmet Fiala-Butora János, aki most azt mondja: két társával együtt akár a börtönbüntetést is kész vállalni.

Venezuela és Beneš-dekrétumok; uniós politikai erőviszonyok és a miniszterelnöki sajtótájékoztató rejtelmei – ezekről szól 2026-os évkezdő szerkesztőségi külpolitikai kibeszélőnk.

A Válasz Online meglátogatta az inkognitóját továbbra is őrző, Vidéki Prókátor álnéven ismert ügyvédet, hogy az új év kezdetén elkészítsük vele az első, bárki számára olvasható, fizetőkapu mögé nem zárt nagyinterjút. Mi volt és mi nem volt különös abban, hogy rábukkant a kegyelmi ügyre? Miért tartja politikai zseninek Magyar Pétert? Miért gondolja úgy, hogy az idei választáson nem is pártok és politikusok fognak megmérettetni, hanem a magyar társadalom?

A Beneš-dekrétumok ügye nem aktuálpolitikai manipuláció, hanem a szlovák állam alapító mítosza, állítja Fiala-Butora János. Ebben a felfogásban csak akkor lesz változás, ha a szlovák közvélemény jelentős része felismeri: a mítosz lerombolása nem temeti maga alá az államot.