A miniszterelnök Rónai Egonnak adott interjúja közben nagyon meglepődött azon, hogy Magyarországon nőtt a gyerekszegénység, és csaknem minden ötödik gyerek a jövedelmi szegénységi küszöb alatt él. De mi a valóság a számok mögött? A mélyszegénységben élő gyerekek aránya 2010 óta megháromszorozódott, közben viszont más gyerekszegénységi adatok javulnak. Hogyan lehetséges ez? MIután kutatók segítségével korábban bizonyítottuk, hogy a szegénységi küszöb fölött éveken át halmozódás volt figyelhető meg, most újabb furcsaságokra bukkantunk. Háttér.

Kinek a sikere a múlt heti találkozó? Egy évre, vagy korlátlan időre kaptunk kivételt az amerikai szankciók alól? Mit adunk cserébe? Használhatók-e a választásig a találkozó képei? Hihető-e a miniszterelnöknek a Putyinnal fenntartott baráti viszonnyal kapcsolatos magyarázata? HetiVálasz külpolitikai kibeszélő.

„Orbán Viktorral nem az a baj, hogy rosszul számít ki egy háromismeretlenes egyenletet. Hanem az, hogy egy hat (vagy hatvanhat) ismeretlenesre azt mondja, hogy háromismeretlenes – amelynek még van megoldóképlete” – írja Zalatnay István református teológus, filozófus lapunknak küldött publicisztikájában.

„Én nem bizniszelek. Nekem ebből nulla anyagi hasznom van. A Nagy Márton köréhez sorolt magántőkealaphoz semmi közöm nincs és nem is volt” – mondja Demeter Szilárd, akinek lelkiismeret-furdalása sincs, amiért pályáztatás nélkül adta bérbe ötven évre a Hajógyári-sziget általa kezelt területét egy miniszterközeli magáncégnek. Azt viszont nagyon is bánja, hogy nem rúgta ki azonnal a múzeumok főigazgatóit, amikor a közgyűjteményi központ élére került másfél éve.

Orbán megszerezte Washingtonban, amit akart: kivételt a belengetett orosz energetikai szankciók alól, és hosszú közös szereplést az amerikai elnökkel, aki többször is méltatta őt. Cserébe jórészt még csak fejlesztés alatt álló technológiák valamikori vásárlását kellett megígérnie. Az igazi meglepetés viszont az, hogy egyeztetést indíthatott egy úgynevezett swap line elindításáról, ami a forint árfolyamának erősítését segítheti. Milei argentin elnök kapott hasonlót nemrégiben.

Az amerikaiak orosz olajat célzó új szankciós lépései hatékonyabbak lehetnek, mint a korábbiak voltak – mondja a HetiVálaszban Pletser Tamás. Az olaj- és gázpiaci elemzőt azért hívtuk podcastunkba, hogy a témában sok alapos cikket szerző kollégánkkal, Magyari Péterrel közösen átbeszéljük a washingtoni Trump–Orbán-találkozó hátterét. Mit okoz Magyarországnak az amerikaiak által sürgetett olajleválás? Hogyan alkudozhat a kormány? Ezekre a kérdésekre is választ adunk.

Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Stumpf András élő adásban értékelték az október 23-i politikai rendezvényeket, az Orbán Viktor-féle Békemenetet és a Magyar Péter által meghirdetett Nemzeti Menetet. Hol voltak többen? Mi volt az üzenet? Ki nyerte a napot? Mit okoz ez a 2026-os választás szempontjából?

Miközben a romániai magyar iskolákból az országos átlagnál nagyobb arányban morzsolódnak le a diákok, a magyar állam felzárkóztatás helyett erdélyi luxusszállodák építésére költ milliárdokat – ez is kiderül többek között az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom és az Átlátszó Erdély által közösen végzett kutatásból, amely a magyar állam elmúlt másfél évtizedének támogatáspolitikáját tekintette át. Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa végezte a munka dandárját, s állítja: a budapesti köldökzsinórra kötött vállalkozások éppen olyan életképtelenek lesznek, mint az egy erőközpontba szervezett erdélyi sajtó, amely a magyarországi támogatások megszűnése után azonnal bedőlt.

Mi a közös a reneszánsz kényúr Cesare Borgiában és Mohamed bin Szalmán szaúdi koronahercegben? Jóval több, mint elsőre gondolnánk. Az olasz-svájci Giuliano da Empoli A Ragadozók kora című könyvében egy zoológus érdeklődésével vizsgálja a Föld meghatározó politikai és technológiai nagyvadait.

Trump-féle izraeli–palesztin fegyverszünet, a cseh választás eredményei, folytatódó francia káosz, illetve a koppenhágai Európa-csúcson látott magyar miniszterelnöki produkció: ezekről szól a HetiVálasz októberi külpolitikai kibeszélője.

Normál időben óriási győzelmet hozna a Fidesznek a két- és háromgyerekes anyák adómentessége, de most rendkívüli időket élünk – mondja a közvéleményről, kampányról, választói magatartásról szóló műsorunkban Szabó Andrea szociológus-politológus. Szerinte inkább a Fidesznek kedvez, ha a vagdalkozós irracionalitás tombol, mert stabil pontnak látszik a káoszban. A kormánypárt viszont egyértelműen túl van az aranykoron, és Magyar Péter legnagyobb esélye, ha tömegek hiszik el neki, hogy az újabb aranykor legfőbb gátja éppen maga Orbán Viktor.

Szerdán az EU-s tagállamok vezetői először beszélnek egymást között arról a rengeteg készpénzről, amely hivatalosan az orosz állam tulajdona, de egy nagyszabású terv szerint Ukrajnának adnák. A merész elképzeléshez elvben minden tagállam szavazata kellene. Ötletelnek a brüsszeli jogászok, hogy ki lehet-e kerülni a szavazáskor a magyar miniszterelnököt, de még óriási alkudozás is lehet a vége, ahol Orbán is kérhetne valami szépet.

Orosz provokációk a NATO ellen, cseh választás, francia káosz, az EU sorsa és a Trump–Orbán-barátság szilárdsága – ezekről szól a HetiVálasz szeptemberi külpolitikai kibeszélője. A mikrofonoknál Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Ha kell, kikerülik, máskor engedményekkel együttműködésre bírják az európai országok a magyar kormányt az Ukrajnát támogató döntésekkor. Információink szerint nem igaz, hogy befagyasztott támogatást adnának az Orbán-kormánynak a szankciók elfogadásáért cserébe, de hogy a gáz- és olajüzlettől még nem tiltották el Magyarországot, az része az alkudozásnak.

Az EU Bírósága úgy döntött, hogy az Európai Bizottságnak újra meg kell vizsgálnia, hogy jogszerűen építteti-e a magyar kormány Paks II.-t az oroszokkal. Az előző vizsgálat idején a beruházás terve komoly német támogatást élvezett. Most hasonló segítségre aligha számíthat az Orbán-kormány.