Úgy rombolt, hogy semmit sem épített – indokolja Lőrinczy György, szerinte miért kellene távoznia Vidnyánszky Attilának. Lőrinczy, aki a múlt héten pályázta meg a Madách Színház igazgatói posztját, a Válasznak cáfolja, hogy Lázár János vagy éppen Balog Zoltán embere lett volna a Fidesz-kormányzás idején, s úgy véli: belőle azért lehetett annak idején színházi döntnök és NKA-főnök, mert időlegesen éppen a kultúrkampf-ellenes vonal kerekedett felül a kormányban. Így lett ő – ahogy fogalmaz – a liberális értelmiség „túsztárgyalója”, amíg Vidnyánszky át nem vette az irányítást és vissza nem tért a kultúrkampf. A most a Szentendrei Teátrumot vezető Lőrinczy nem szégyelli azt sem, hogy a Vadászati Világkiállítás kultúrfelelőse volt, az általa egykor menedzselt, ma már tiszás képviselő Rost Andreát pedig nem fogja felhívni, hogy lobbizzon neki Madách-ügyben. Nagyinterjú.

Varga Mihályéknak fel kellene tárniuk, hogy Erős János, a Medgyessy–Gyurcsány-korszak ismert bankára összejátszik-e Tiborcz Istvánnal, amikor be akar szállni a jelenleg még a BDPST Group által dominált Gránitba. A jegybank feladata most az, hogy kiderítse: az „óellenzéki” részvényvásárló milyen forrásból segíti Tiborcz háttérbe húzódását, illetve volt-e már korábban is együttműködés a felek között.

Az előző kormány által létrehozott tudománypolitikai vízfej, a HUN-REN ötmilliárd forinttal tartozik az ELTE-hez kényszerített négy bölcsészeti kutatóközpontnak. A Tisza-kormány egyelőre eddig csak egyeztetett velük, a jövőről nincs döntés. Molnár Antal történész, intézetigazgató szerint legjobb helyük ismét az Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt lenne. A lényeg, hogy ne térjen vissza „a hihetetlen károkat okozó Csák–Hankó-féle működési modell.”

Fontos nagyon határozottan elhatárolni a konzervativizmust a Fidesz nemzeti radikalizmusától – véli Egedy Gergely, akit ezért az egyik legfőbb NER-ideológus, Schmidt Mária vett elő nemrégiben, meglehetősen hisztérikus stílusban. A megszólított most a maga egészen más modorában mondja el, miben téved Schmidt Mária, és hogy miért nehéz a mostanáig a Terror Házát vezető történész által fémjelzett intézmények tudományos teljesítményéről bármit is állítani. Interjú.

A BDPST-csoport és majd’ kéttucatnyi magántőkealap működtetése mellett legalább négy „üres” részvénytársaságot is használt Tiborcz István köre – jellemzően sápszedésre. A Válasz Online összesítése szerint e fedőcégekből néhány év alatt 125 milliárd forintot nyertek ki a tulajdonosok – osztalékelsőbbségi technikával. A pénz a NER-felvilág és az állam felől érkezett, olyan szereplőket is érintve, mint a […]

Méltatlan a 20. századi magyar építészet egyik főművéhez, hogy a NER-es bérlő McDonald’s-ként hasznosítja. A volt Design Terminál kulturális funkcióját már rég elvesztette, az újabb átalakulással műemléki értékei és építészeti integritása is súlyosan sérült. Nehéz eldönteni, hogy az épületegyüttes melyik része van méltatlanabb állapotban: a Fröccsterasz bazári rendetlensége vagy az új Meki banális igénytelensége árt-e többet a műemléknek. Érthetetlen, hogy lehetett az átalakításra engedélyt kapni, bár a bérlő április előtti bekötöttségét ismerve nem is annyira.

Augusztus 26-án csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújtott be a bíróságon a Bayer Construct. Ez abból a levélből derült ki, amit Balázs Attila küldött ki ma délután a cég dolgozóinak. Ez azt jelenti, hogy a NER egyik kedvenc építővállalata felmérte, a megváltozott körülmények között nincs esélye annak, hogy elhíresült, több esetben igen negatív megítélésű fejlesztéseit változtatás nélkül keresztülvigye.

Annak már híre ment a nyilvánosságban, hogy 140 lakásos óriástömb épül a Villányi úton, a Feneketlen-tó és Szent Imre-templom tőszomszédságában, a volt MSZMP pártiskola helyén. Annak szintén, hogy az „óellenzéki” kerületvezetés megszavazta, a helyi Fidesz viszont – a környékbeliek félelmeit visszhangozva – ellenzi a piacinak látszó projektet. Csakhogy, mint a Válasz Online kiderítette, a fejlesztés bizony kétharmadrészt állami biznisz. Ráadásul még a NER, egészen pontosan Nagy Márton tárcája döntött határozott a zárt körű tőkekihelyezésről. A Tisza-kormány talán még beavatkozhat; eldöntheti például, hogy közfeladat-e egy olyan luxuslakás-beruházás, amely a későmodern építészet egy kivételesen jól sikerült emlékét teszi a földdel egyenlővé, és tovább növeli a beépítés intenzitását a Gellért-hegy lábánál.

Miután a kormány határozatot hozott az állam és a 4iG közötti kapcsolat átfogó vizsgálatáról, a miniszterelnök ma külön Facebook-bejegyzésben kommentálta a döntést. Magyar Péter szerint „a 4iG-cégcsoport a NER lopakodó anyahajója volt”. A vállalat múltjával és jelenével a Válasz Online legutóbbi bookazine-ja is foglalkozott.

Mára szinte minden olyan csoportszintű pénzügyi beszámoló elérhetővé vált, amely alapján meg lehet vonni a leglopásgyanúsabb szektor, vagyis az építőipar NER-mérlegét. A Válasz Online számításai szerint az öt nagy udvari kivitelező (Mészáros, Szíjj, Garancsi, Balázs, Paár) 2025 végéig mintegy 10 500 milliárd forintot bevételezett, a társaságaiknál képződött profittömeg pedig 1340 milliárdra rúgott. Összehasonlító elemzéssel igazoljuk, hogy a giganyereség háromnegyedére nincs racionális és tisztességes magyarázat.

Nem vásárolja meg a már elkészült zuglói kormányzati negyedet a Tisza-kormány a NER-milliárdos, Balázs Attila cégétől, jelentette be Magyar Péter miniszterelnök. A NER egyik legjelentősebb szimbolikus örökségétől szabadul meg ezzel a döntéssel az új kormány, de egyben azoktól a gyakorlati problémáktól is, amelyek az új kormányzati negyed beüzemelése esetén keletkeztek volna. Hogy a már kifizetett közel 300 milliárdos vételárból mennyit sikerül visszaszerezni, az várhatóan csak hosszú pereskedés után dől el.

Közben a Válasz Online jogerősen megnyerte az Utolsó vérig – Bayerné újabb titokzatos plazmaüzlete című írásunk kapcsán a Vascular-csoport által ellenünk indított sajtópert. A cikk feltárta, hogy az OVSZ szerződések sorát kötötte azzal a cégcsoporttal, amely a nemzeti vérkincs részét képező plazmát korábban a világpiaci ár alatt vásárolhatta meg a magyar államtól.