Szerdán mutatták be Papp István A magyar kommunisták 1918-1989 című könyvét, amely az első nem marxista, tudományos feldolgozása a mozgalom történetének. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának történésze, lapunk vendégszerzője szerint akár szeretjük, akár nem, a kommunisták is részei a magyar történelemnek, ezért foglalkoznunk kell velük.

A koncepciós eljárásokhoz bizalmi jogászokra volt szükség. Honnan jöttek ezek az emberek? Rákoskeresztúrról, ahol négy osztály is elég volt ahhoz, hogy tíz hónap alatt bíró vagy ügyész lehessen valakiből.

Megjelenés előtt értesültünk a Snagovi tükör című új, nagyszabású, még készülő Nagy Imre-monográfiáról, melyet közösen jegyez M. Kiss Sándor, Kahler Frigyes és Riba András László.

„A politikai szabadság sajkája rohanni látszott, alatta azonban a szerzési vágy ősi ösztönének hullámai dagadtak. A magyarok Bécset rohamozták meg, nem Budapestet” – fogalmaz Balázs Zoltán filozófus a Válasz Online felkérésére a Nagy Imre-újratemetés harmincadik évfordulójára írott szövegében. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára a kommunizmus bukásának jelképes pillanata óta eltelt három évtizedről szólva arról is […]

„Az áthelyezés nem Nagy Imre történelmi szerepével kapcsolatos értékítélet” – szögezi le a nagy vihart kavart ügyről Wachsler Tamás, a Kossuth tér rekonstrukciójáért felelős Steindl Imre Program Zrt. vezérigazgatója. Az elszállítás óta adott első nagyinterjújában a Válasznak arra a kérdésre is felel, vajon a Jászai Mari téri McDonald’s felé fordítva ugyanolyan hatásos lesz-e az 1956-os […]