A magyar kormány éppen egy éve állította be óriási győzelemként, hogy sikerült kihúznia magát az Oroszországra kivetett EU-s olajembargó alól, csakhogy az orosz olaj Kárpát-medencébe pumpálása kockázatos: egyre kevesebbet szabad használni belőle, az egyetlen lehetséges alternatívája pedig brutálisan megdrágult. Így foszlik szerte az illúzió, hogy az uniós szankciók megkerülésével majd olcsón lehet tankolni itthon.

Szankciós nemzeti konzultációra készül az ország, mert a magyar kormány azt állítja, az intézkedések nem működnek. Tényleg nem? Deák András, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet főmunkatársa válaszol. Podcast.

„Ha véget ér a háború, nem lesz infláció” – mondja a magyar miniszterelnök, noha az energia- és inflációs válság már a háború előtt javában zajlott. Ami a kulcsfontosságú kőolaj árát illeti, bár a háború kétségkívül drágítja, illúzió azt várni, hogy ha véget ér, egy csapásra olcsó lesz.

A világ leghosszabb energia-ütőerének első magyar szakasza éppen hatvan évvel ezelőtt, bővítése kerek ötven éve készült el. Ennek apropóján írta meg a vezeték történetét A Szív, amelyet a jezsuita lap – a Válasz Online-nal való együttműködés keretében – teljes terjedelmében rendelkezésünkre bocsátott.

Európát és Magyarországot is napok óta lázban tartja az EU hatodik szankciós csomagja, amely olajembargót vezetne be Oroszországgal szemben. Mivel járna ez? Gazdasági atombomba – ahogy Orbán Viktor mondja –, vagy energiabiztonsági szükségszerűség? A HetiVálasz vendége Deák András energiapolitikai szakértő.