Ha fel akarunk szabadulni a múlt elnyomó hatalma alól, akkor ne a szenzáció, a lelepződés és a lebuktatás szándékával közelítsünk az aktákhoz, inkább annak tudatával, hogy eleink nehéz időkben éltek, számos nemes és nemtelen, okos és bátor, gyenge és bűnös döntést hoztak, ahogy mi magunk is hozunk. Papp István történész egy mezőtúri példán, Maczkó Gábor történetén keresztül mutatja be az ügynökakták tervezett közzétételének emberi dimenzióját.
Bővebben >>>Az emléküket is kitörölték, én pedig feladatomnak érzem, hogy megmutassam őket – mondja a kommunista diktatúra idejének embercsempészeiről podcastunkban Élő Anita. Kolléganőnk évek óta kutatja a vasfüggöny elfelejtett vagy fel nem tárt történeteit, és a Karády Katalin Ausztriába szökéséről szóló, részben publikálatlan forrásokon alapuló minapi cikke kiugróan népszerű lett. Történelmi adás a nyugati határ véres múltjáról. Műsorvezető: Ablonczy Bálint, Borbás Barna.
Bővebben >>>Betöltötte a világsajtót 1951 februárjában, hogy a leghíresebb magyar színésznő átkúszott a vasfüggönyön vágott résen, átjutott az aknamezőn és a kommunista Magyarországról Ausztriába menekült. De hogyan tudott Karády Katalin átjutni a határsávon, a szögesdróton és az aknamezőn? Segítették, ahogy több ezer, tízezer másik menekülőt is. Rákosi Magyarországa azután mindenkin bosszút állt, aki részt vett ebben. Mivel a valódi tetteseket nem tudták elfogni, az embercsempészek családján és ismerősein torolták meg a történteket.
Bővebben >>>A koncepciós eljárásokhoz bizalmi jogászokra volt szükség. Honnan jöttek ezek az emberek? Rákoskeresztúrról, ahol négy osztály is elég volt ahhoz, hogy tíz hónap alatt bíró vagy ügyész lehessen valakiből.
Bővebben >>>
