Három fordulópont hosszú távú társadalmi hatásai miatt lett a magyarság olyan, amilyennek ma látjuk: Mohács, Trianon és az orosz megszállás – állítja Gyurgyák János. Az eszmetörténész, az Osiris Könyvkiadó vezetője öt évet szánt arra, hogy megírja „Magyarország oknyomozó történetét”, amelyben feltárja, „milyenek vagyunk, és mitől is lettünk olyanok, amilyenek vagyunk”. A most megjelenő könyv, a Kompország nyomán arról is kérdeztük, hogy Századvég-alapítóként, a régi szakkollégiumi nemzedék képviselőjeként mit gondol a NER bukásáról. Gyurgyák ítélete lesújtó: „Egy egész generáció elképzeléseit, álmait és törekvéseit egyetlen ember, Orbán Viktor hiúsította meg és vitte a sírba.”

A gimnazista Gábos Marcell a lapunkban megjelent Gyurgyák János-esszével egyetértve állítja: a kormányváltás mindenképpen szükséges egy új felzárkózási kísérlet elindulásához, de a polgároknak fontosabb szerepük lesz aztán, mint a politikusoknak. „Diákként és első szavazóként azért tartom kifejezetten fontosnak ezt a kérdést, mert alapjaiban határozza meg az esetleges kormányváltás utáni reformok sikerességét és így az ország jövőjét is.” Amikor a tizenéves elsőválasztó nemhogy olvassa lapunkat, de képes cikket írni Nobel-díjas közgazdászok elméletét alapul véve, írását nagy örömmel közöljük.

Több generáció és sok kiváló gondolkodó vallott már kudarcot, amikor a „Ki a magyar?”, „Mi a magyar?”, „Milyen a magyar?” kérdésre próbált választ adni. Egyesek most éppen bőven folyó állami pénzeszközökkel a minden kétséget kizáró természettudományos vagy egyenesen genetikai választ keresik. Ők olyasmit keresnek, ami soha és a jövőben sem lesz elérhető. Ez a küldetés ugyanis lehetetlen – írja esszéjében Gyurgyák János. A történész, könyvkiadó készülő kötetének első részletét először a Válasz Online-on olvashatják.

Miért aktuális Szekfű Gyula híres megfogalmazása, a „Valahol utat vesztettünk”? Miért fosztóképző az „illiberális”? Recenzió.