Az elmúlt évtizedek legfontosabb változását jelentette be hétfőn Emmanuel Macron francia elnök hazája nukleáris elrettentésében – Párizs kész atomtölteteket hordozó vadászgépeket telepíteni az erre nyitott európai államokba. Az ukrajnai háború, a trumpi Amerika kiszámíthatatlansága, illetve az alapvető EU-s kereskedelmi és energetikai érdekeket fenyegető iráni háború egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy szükség van Európa önálló védelmének megerősítésére.
Bővebben >>>Emmanuel Macron francia államfő zsákutcába manőverezte magát. Egymást váltó kisebbségi kormányok próbálnak túlélni, miközben üres az államkassza és a lehetetlenséggel határos átvinni a kiadáscsökkentést éppúgy, mint a bevételnövelést. Bár két ciklus után Macron nem indulhat újra, korábban még esélye nyílt öröksége továbbéltetésére. Ennek vége, már korábbi miniszterelnöke is lemondásra szólította fel, „népszerűsége” mindössze 11 százalékon áll. Nem jó hír ez az Európai Uniónak: második legnagyobb és legbefolyásosabb tagállamának gyengesége az egész szervezetre kihat.
Bővebben >>>Trump-féle izraeli–palesztin fegyverszünet, a cseh választás eredményei, folytatódó francia káosz, illetve a koppenhágai Európa-csúcson látott magyar miniszterelnöki produkció: ezekről szól a HetiVálasz októberi külpolitikai kibeszélője.
Bővebben >>>Orosz provokációk a NATO ellen, cseh választás, francia káosz, az EU sorsa és a Trump–Orbán-barátság szilárdsága – ezekről szól a HetiVálasz szeptemberi külpolitikai kibeszélője. A mikrofonoknál Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
Bővebben >>>Európa legerősebb országainak vezetőit egyre jobban aggasztja Oroszország készülődése egy újabb háborúra. Fegyerkeznek, új szövetségeket kötnek. A NATO előrejelzése szerint akár már 2027-ben megtörténhet, hogy Kína és Oroszország egyszerre indít támadást a Nyugat ellen. Orbán Viktor szerint „ez vicces érvelés”. Tényleg az? Háttér.
Bővebben >>>Hogy bukhatott meg másfél hét alatt egy 54 éve uralkodó rendszer Szíriában? Milyen tanulságai vannak a francia és a német kormány bukásának? Mi történt a román elnökválasztáson? Mit gondoljunk a magyar miniszterelnök újabb békemissziójáról? Szerkesztőségi podcast.
Bővebben >>>A Válasz Online munkatársa személyes emlékeket is őriz a franciák új miniszterelnökéről, s most megmutatja, hogyan lett kormányfő a már leírt Michel Barnier-ből.
Bővebben >>>Megint nem Le Pen pártja tört át Franciaországban, hanem meglepetésre a szélsőbal. Ahogy az elmúlt évtizedekben mindig, most is működött a széleskörű összefogás a Nemzeti Tömörülés ellen, az ország viszont kormányozhatatlan lett. Gyorselemzésünk a francia választás eredményének okairól és a várható következményekről.
Bővebben >>>Az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítványát előzte meg Macron francia államfő az előrehozott választások kiírásával, ám a döntése saját csapatait zilálta szét és a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés hatalomrajutását segítheti elő. A most vasárnap tartott időközi választás első fordulója toronymagas esélyese a radikális jobboldal, de kétséges, hogy abszolút többséget szerez-e a Nemzetgyűlésben. Helyzetjelentés Párizsból.
Bővebben >>>Az Európai Bizottság bemutatta a tervét, hogyan kívánja felpörgetni, és minél inkább közössé tenni a hadiipart. Az ötletek egyelőre óvatosak, de az alapgondolata így is tabudöntögető, hiszen a hadseregek ellenőrzésénél érzékenyebb szuverenitási kérdés nincs.
Bővebben >>>Geert Wilders többek között a rekordokat döntő hollandiai bevándorlás miatti társadalmi feszültség és a gázai háború miatti tüntetések miatt nyerhette meg a minapi parlamenti választást. Európai pártcsaládja, az Identitás és Demokrácia (ID) vasárnapi firenzei nagygyűlésén Wilders szereplése és a tagpártok erősödése láttán örömittas hangulatban tervezgettek európai jobboldali fordulatot a résztvevők.
Bővebben >>>Ridley Scott filmje az év alighanem egyik legjobban várt mozijából komoly csalódás lett. Egyedül a képi világa menti meg a jelentéktelenségtől. Kritikánk.
Bővebben >>>A Fidesz-kormány gazdaságpolitikai identitását részben a gall cégek elleni fellépéssel demonstrálta, most viszont a magyarországi német befolyást ellensúlyozná a francia vonallal. A barátkozásnak persze vannak határai…
Bővebben >>>Kedden a francia és a német kormány egy „független szakértők” által írt menetrendet mutatott be az EU átalakításáról. Bevezetnék a félig-meddig tagságot, és az autokráciába átcsúszó tagállamok kizárhatóságát.
Bővebben >>>Miközben történeteket olvasunk a nyaktiló tervezője és az azt működtető hóhér közös muzsikálásáról, szinte észrevétlenül megismerjük világunk születését. Azt a szemléletet, amellyel a boldogabbnak gondolt jövő érdekében semmisítjük meg azt, amink van. Recenzió.
Bővebben >>>Még a 2005-ösnél is nagyobb erőszakhullám indult el a francia külvárosokból, miután múlt héten rendőri igazoltatás során lelőttek egy francia–algériai kettős állampolgárságú fiút. Egyelőre nem látni, mi szakíthatja meg a rendszeresen beinduló erőszakspirált.
Bővebben >>>Háromlépcsős összeurópai együttműködést szeretne a francia elnök, amelyben a szoros uniós együttműködést elutasító Magyarország a perifériára szorulna. A Válasz Online Párizsban járva tekinthetett be a kulisszák mögé.
Bővebben >>>A jelek ellenére aligha szakad el az orosz köldökzsinór, de a Párizs–Budapest atomügyi padödő mögött európai energiaipari konfliktus körvonalai sejlenek fel. A meccs arról szól, vajon Franciaországnak, az Egyesült Államoknak vagy Németországnak lesz nagyobb szava az elkövetkező évtizedek európai áramellátásában. Háttér.
Bővebben >>>Emmanuel Macron a hétvégén arról beszélt, hogy „biztonsági garanciákat” kell adni Oroszországnak, hogy az visszatérjen a tárgyalóasztalhoz. A francia elnök szavait rögtön élesen bírálták a balti államok. A helyzet értelmezésére a Válasz Online az egyik legilletékesebbet szólaltatja meg: Pierre Vimont francia csúcsdiplomata sokáig Macron Oroszország-ügyi szürke eminenciása volt. Interjú.
Bővebben >>>A héten sorozatos magas szintű találkozókkal próbálja enyhíteni a francia és a német kormány a közöttük kialakult feszültséget. Az ukrajnai háború ugyanis fellobbantotta az EU két vezető tagállama közötti feszültséget: geopolitikai, védelmi és energetikai kérdésekben is gyökeresen eltérően gondolkoznak a felek.
Bővebben >>>Lapunk elsőként kapott lehetőséget, hogy interjút készítsen a Magyarországra érkezett író-matematikussal, aki 2020-ban elnyerte a francia irodalmi Nobelnek számító Goncourt-díjat.
Bővebben >>>Milyen lesz az Emmanuel Macron által vezetett EU? Van visszaút a gázcsapok elzárásából? Podcast Ablonczy Bálinttal és Fejérdy Gergellyel, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatójával.
Bővebben >>>A magyar EU-tagság szempontjából szerencse, hogy Macron rossz véleménnyel van ugyan Orbán rendszeréről, de történelmi küldetésének tartja az unió egyben tartását.
Bővebben >>>Németországban élő rendszeres vendégszerzőnk arra jut: „Ha Le Pen nyerne, öt keserves év állna Orbán előtt. Magyarországnak nem volna számottevő barátja az unióban, hanem főleg haragosa, miközben az állítólagos elvtársai kiszámíthatatlanabbak volnának Brüsszelnél.”
Bővebben >>>Lottóötös lenne a magyar kormány számára Marine Le Pen győzelme. Ha viszont Macron újrázhat, új lendületet kaphatnak a Magyarország elleni jogi eljárások, miközben törni látszik a Varsó-Budapest-tengely. Tektonikus változások az európai politikában.
Bővebben >>>Ukrajna orosz megtámadása alapjaiban alakította át az európai politikát: nemcsak soha nem látott szankciókat fogadott hétvégén az Európai Unió, de évtizedes tabuk is megdőltek. A hagyományosan semleges Svédország, illetve a szinte 100 százalékban az orosz gáztól függő Finnország fegyvereket küld Kijevnek, a hadseregétől történelmi okokból irtózó Németország pedig az idei orosz védelmi költségvetés dupláját, 100 milliárd eurót fordít újrafegyverkezésre.
Bővebben >>>Az év első HetiVálasz adásában a magyar mellett sorra vesszük a fontosabb európai választásokat. Miért lesújtó az ellenzék teljesítménye, és mit mutat az első mandátumbecslés? Miért lesz torz és szükségképpen durva a magyar választási verseny? Miért nem jött be az orbáni jóslat a néppárti politizálás végéről, és hol marad az európai populisták új szövetsége? Robbanhat-e a balkáni helyzet a boszniai szerbek fokozódó elszakadási fenyegetései miatt? Akik beszélgetnek: Ablonczy Bálint, Borbás Barna, Vörös Szabolcs.
Bővebben >>>Történelmi pillanat: Emmanuel Macron hétfőn először látogat Magyarországra, méghozzá a visegrádi négyek budapesti csúcsára, ezzel elkezdődik a felkészülés Franciaország január elsejével kezdődő soros uniós elnökségére. Miután tizenhat évig kancellár Angela Merkel szívós aprómunkával építette ki a német dominanciát az EU-ban, a távozásával keletkező űrt Párizs saját ötleteivel töltené ki.
Bővebben >>>Még a radikális Marine Le Pennél is keményebb bevándorlásellenes programot hirdet egy közismert francia újságíró, akit már a tegnap bejelentett elnökjelöltsége előtt a második legnépszerűbb indulónak mértek az igencsak jobbra tolódott nyugat-európai országban. Az algériai zsidó származású Éric Zemmour leállítaná a bevándorlást, franciásítaná az idegen keresztneveket és középső ujja felmutatásával üzen az ellene tüntetőknek. Portré egy értelmiségi rendbontóról.
Bővebben >>>Noha a multikulturalizmust, a bevándorlást és az EU-t ostorozó algériai zsidó származású publicista még lebegteti 2022-es indulását, máris mérhető tábora van.
Bővebben >>>
