A 7,8 milliárdból ma már 3,6 milliárd lelket elérő közösségi média nemcsak a véleményalkotást befolyásolja, de képes megváltoztatni emberek csoportos viselkedését is, ezáltal pedig olyan típusú veszélyforrás, amilyen még nem volt a történelemben – állítja 17 tudós az Egyesült Államok egyik legfontosabb tudományos folyóiratában. Miért több ez, mint a más sokszor látott technoszkeptikus pánik? Mit kezdjünk a békaember-hívőkkel? Miért az etikus fordulat lehet a megoldás?

Naponta jönnek a hírek a „woke” abszurditásokról. A felszín mögé nézve azonban árnyaltabb a kép: a kultúrharc valóban felpörgött, de nem csak Biden miatt.

Az elemi felháborodás a Capitolium ostroma után érthető, de ha az amerikai elnököt el lehet tüntetni az internetes közösségi terekről – és ami még ijesztőbb, az alternatív platformokat is órák alatt lelőhetik –, senki sincs biztonságban.

A világ egyik legrégebbi demokráciája súlyos válságban van, mivel az elnök olyasmit csinált, amivel nagyon régóta egyetlen elődje sem próbálkozott: nem ismerte el a választási vereségét, és nem hajlandó civilizált módon átadni a hatalmat utódjának. Márpedig ez a biztonságosan működő demokrácia lényege. Sorra vesszük, hogy minek kellett volna történnie a választás óta, mit parancsolt a jog és a szokásjog, és melyik ponton lépte át Donald Trump azt a vörös vonalat, amit soha nem lett volna szabad.

Miért nem hajlandó elismerni az elnök a vereséget? Hova álljanak a nemzetközi politikában Trump mellett látványosan kiálló vezetők? Újra itt a HetiVálasz podcast.

Trump valóságos forradalmat csinált négy éve, most viszont megbukott? Messzemenő következtetéseket vonunk le olyan eredményekből, amelyek valójában semmi ilyesmit nem mutatnak. Részletes elemzésünk.

Ha tényleg érteni akarja a mai elnökválasztás tétjét – a Trump-elnökségről, elfogultság és fake news nélkül. Négy év, öt legfontosabb ígéret és a csatatérállamok.

Miért pont a 78 éves Joe Biden lett az elnök kihívója, és mennyire jött neki jól, hogy a vírus miatt hosszú ideig gyakorlatilag otthonról kampányolt? Ezeket és még számos kérdést – a többek között az amerikai választási matematika rejtelmeit – a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Angol–Amerikai Intézetének vezetőjével vitattuk meg.

Joe Biden gyakorlatilag eltűnt, ám a jelek szerint ez csak jót tesz neki. Merthogy nincs olyan elemzés, amely esélyt adna Trumpnak. Ezzel csak egy a bökkenő: pontosan így volt négy évvel ezelőtt is. Elemzés.

A faji alapon bűnhődő véleményterroristák véletlenül sem liberálisok, hanem a szabadság ellenségei: ők a progresszív tálibok. S még csak nem is baloldaliak, mert valójában a globális nagytőke kiszolgálói – írja Schiffer András ügyvéd az amerikai helyzetről. A volt párttárselnök és országgyűlési képviselő a Válasz Online-nak küldött írásában kifejti: a feketék helyzete kifejezetten rossz, a felelősség […]

A Válasz Online végignézte a statisztikákat, azok alapján pedig biztosan kijelenthető: rendszerszintű rasszizmusprobléma nincs az amerikai rendőrségnél. Brutalitásprobléma annál inkább. Elemzés a valóság talaján.

Hogyan lett ilyen óriási súlya a demokrata oldalon egy kisebbségnek, amelynek országos aránya alig haladja meg a tíz százalékot? Továbbá: miért szavaznak az amerikai feketék mindig egy tömbben a demokratákra, amikor sok kérdésben nem is liberálisok? Mindenre válaszolunk.

Hétfőn Iowában elkezdődnek az Demokrata Párt előválasztásai. A tét, hogy Hillary Clinton után újabb centrista jelölt száll-e harcba Donald Trump ellen, vagy a demokraták is egy vérbeli populistát küldenek a küzdőtérbe. Tényleg baloldali útra léphet a globális kapitalizmus őshazája?

Mit jelez, hogy Orbán Viktor nemrég hosszan tárgyalt négyszemközt Macronnal Párizsban? Hogyan ver éket a visegrádiak közé a francia politika? Miért vették személyes sértésnek a németek a NATO bírálatát? Nagykép.

Trudeau és Trump példája bizonyítja: ma már könnyebb celebként viselkedve választásokat nyerni, mint hagyományos, felelős politikai szereplőként. A „forradalomból” azonban életveszélyes politikai járvány lehet. Elemzés.