Minden valószínűség szerint a CDU/CSU adhat kancellárt Friedrich Merz személyében a vasárnapi, előrehozott német választások után, de hogy Merz milyen koalíciót tud összehozni, az jelenleg nemcsak politikai kérdés, hanem választásmatematikai is. Ami pedig a kispártok szereplésén múlik. A Válasz Online számára Kováts Eszter értelmezi a német csatározások okát és hátterét. A Bécsi Egyetem kutatójaként dolgozó politológus szerint egyfajta mágikus gondolkodás vett erőt a német politikán. Amellyel csupán az a gond, hogy rendre szembejön vele a valóság. Háttér.

A két legnagyobb rendszerellenes párt, amely felmondaná a zöld energiáról és Ukrajna támogatásáról szóló nemzeti konszenzust, együtt már 30 százalék feletti népszerűségnek örvendhet. Ezek bizony válságra utaló jelek. Csakhogy: 2004-ben a mutatók ennél is rosszabbak voltak, és akkor óriási felemelkedés követte a nehezebb éveket. Mi és miért történik a németeknél? Mutatjuk.

Armin Laschet azért nyerte meg a kancellárjelöltségért folytatott versenyt, mert kiszámítható politikusnak tűnt, aki nem élezi a konfliktusokat, nem okoz fölöslegesen problémákat. Németországi vendégszerzőnk, Georg-Paul Hefty portréja Merkel kiválasztott utódjáról, aki a legeurópaibb német városból érkezik, és bajor kihívóját a higgadtságával győzte le.

Németországi vendégszerzőnk megmutatja, hogyan múlott az ottani pillanatnyi belpolitikai érdekeken a Fidesz kitessékelése az Európai Néppártból. Georg Paul Hefty szerint a KDNP maradása viszont kétszínűségre vall – minden szereplő részéről.

Új elnököt választ Angela Merkel pártja, a kancellár ugyanis hamarosan visszavonul. Milyen űrt hagy maga után, és fog-e hiányozni Magyarországnak? Elmagyarázzuk podcastunkban!