Az ukrajnai háború második évfordulójára kiújult a vita a felelősség kérdéséről. A magyar NATO-csatlakozás egyik kulcsszereplője volt Jeszenszky Géza, Antall József külügyminisztere, aki személyes emlékeken is alapuló írásában felidézi: Oroszország a katonai szövetség egyik bővítési hulláma ellen sem tiltakozott. A NATO pedig olyannyira figyelt az orosz érzékenységre, hogy eleinte fel sem akarta venni a kommunizmustól frissen szabadult államokat.
Bővebben >>>„Lehet úgy érvelni, hogy a nemzetközi szankciók nem érték el a céljukat, és nem hozták közelebb a békét, de ebből nem következik, hogy a fegyverszállítások és a szankciók beszüntetése elősegítené azt” – írja az orosz–ukrán háború évfordulójára a Válasz Online-nak küldött cikkében Hettyey András külpolitikai szakértő. Az Andrássy Gyula Egyetem docense a magyar háborús külpolitika […]
Bővebben >>>Noha a hazai politikáról keveset írt, egyik utolsó közéleti cikkében a magyarságot az orosz birodalomtól féltette, amelytől szerinte semmit sem várhatunk.
Bővebben >>>Történelmi utazás egy őstörténeti kacsa nyomában: régi adósságot törlesztve jelentette meg a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont bizonyos Sebēos püspök krónikáját karácsony előtt. Ez volt az a középkori örmény irat, mely alapján előbb 150 éve, majd az ezredforduló után szárba szökkenhetett az örmény–magyar nyelvrokonság és a szkíta–magyar folytonosság elképzelése, például Csurka István és Bencsik András lapjaiban.
Bővebben >>>A kérdés, hogy a teljes függetlenséget kitűző identitás erősítése megy-e tovább, vagy a kínai vonal erősödik. Tajvan sorsa nem csak kínai ügy.
Bővebben >>>Az Egyesült Államokban valóságos fentaniljárvány tombol: a szintetikus ópioid túladagolásában tízezrek halnak meg évente és mára ez az első halálok a 18 és 49 közötti korosztályban. Washington szerint kínai laboratóriumokból származó anyagot terítenek nála, azaz Peking cinkos amerikaiak tömegeinek olcsó, de halálos drogra szoktatásában. Kína hevesen cáfol és emlékeztet, hogy „a Nyugat” éppen őket tette tönkre a 19. században az ópium korlátlan terjesztésével.
Bővebben >>>Hogyan kerülhetett abba a helyzetbe a magyar politika, hogy egyedül maradt 26 másik EU-tagállammal szemben? Vajon mindenki velünk jön szembe az autópályán? Elemzésünk.
Bővebben >>>Nincs rá bizonyíték, hogy Irán szervezte a Hamász gyilkosságait, de Amerika fenyegeti Teheránt: eszébe ne jusson beavatkozni. Egy ilyen eszkaláció 1914-et idézné. Mutatjuk, hogyan.
Bővebben >>>Vendégszerzőnk csak néhány órával azelőtt tért vissza Magyarországra, hogy szombaton Izraelben vérfürdőbe kezdett a Hamász.
Bővebben >>>Orbán Viktor addig fenyegette az Ukrajnának szánt eurómilliárdok megvétózásával az EU-t, hogy kizsarol a kormányának még az idén 13 milliárdot? Vagy pont fordított a helyzet, és az EU zsarolt ki új törvényeket a magyar kormányból, hogy a befagyasztott pénzének legalább egy részét felszabadítsa? Mindkét narratíva lehet reális, és még az sem biztos, hogy tényleg jön EU-s pénz Magyarországra idén, ahogy az az elmúlt napokban a nemzetközi sajtóban napvilágot látott. Megmutatjuk, mi van valójában a háttérben.
Bővebben >>>Tomáš Halík a Lutheránus Világszövetség nagygyűlésén tartott beszédének egy részlete Fabiny Tamásnak köszönhetően keltett visszhangot itthon. Most azonban itt a teljes beszéd!
Bővebben >>>A zöld fordulat ellenénére nem csökken, hanem nő a klímaváltozást okozó fosszilis tüzelőanyagok felhasználása. A Föld lakói ugyanis több energiát használnak el, mint valaha.
Bővebben >>>A nyugati világ haladó közvéleményében szinte mantrává vált, hogy – szemben a jobboldali családpolitikával – a születésszám mérséklése a felelős magatartás, ha valaki tenne a klímaváltozás ellen. Csakhogy közben épp a népességfogyás hatásai azok, amelyeket már ma kézzel fogható gondokat okoznak a fejlett gazdaságokban. Kinek van igaza? Thomas Malthus kései híveinek vagy az emberhiánytól tartó Elon Musknak? Sajnos úgy tűnik, mindkettőnek, így a világ nagy részének egyszerre kell megküzdenie saját öregedése és az afrikai népességrobbanás tüneteivel.
Bővebben >>>A közép-európai együttműködés szempontjából az elmúlt évek legpusztítóbb írása jelent meg a szoros központi kontroll alatt működő Magyar Nemzetben. Eszerint az 1968-ban szovjet parancs nyomán a Kádár János utasítására Csehszlovákiába bevonult Magyar Néphadsereg elérhette volna a revíziót. A cikk kommentálására a Válasz Online Kollai István Közép-Európa-szakértőt kérte fel, aki 2010 és 2015 között a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója volt.
Bővebben >>>Háromlépcsős összeurópai együttműködést szeretne a francia elnök, amelyben a szoros uniós együttműködést elutasító Magyarország a perifériára szorulna. A Válasz Online Párizsban járva tekinthetett be a kulisszák mögé.
Bővebben >>>
