„Mi, papok, a napokban kaptunk a Miniszterelnökségtől egy névre szóló kis választások előtti ajándékot. Sok smúzos maszlag és rengeteg felújított templomot ábrázoló kép van benne – melyek persze olyan állampárti pénzből lettek felújítva, ami már „elvesztette közpénzjellegét”. Valahogy véletlenül a választások előtt felidézik, hogy „egyesek ismét … nyíltan támadják az egyházakat és egyházi személyeket”. Katolikus pap vendégszerzőnk, Mazgon Gábor szokatlan őszinteséggel tárja fel nagycsütörtöki békétlenségének okait. Töprengések békeszorongásról, haragról és megbocsátásról.
Bővebben >>>A világ jelenlegi konfliktusai mögött hajlamosak vagyunk anyagi érdekeket keresni, pedig a logikusnak tűnő magyarázatok elfedik azt, amivel sokkal ijesztőbb szembenézni: ezeknek semmiféle materiális vagy kézzelfogható oka nincs. Gyökerük az emberi pszichében keresendő.
Bővebben >>>„A Tisza Párt győzelme ellen hadrendbe áll az orosz titkosszolgálatok teljes arzenálja. Putyinnak túl sokba kerülne, ha elveszítené leghűségesebb európai csatlósát.” Lányi András gyorselemzésben mutatja be a környezetet, amely érthetővé teszi a hazánkban zajló folyamatokat. A filozófus szerint hidegháborúnál többről van már szó, amely azonban mégsem csap át a nagyhatalmak nyílt ütközetébe.
Bővebben >>>Kutyakávéházak, babakocsiban tologatott négylábúak… a kutyák száma messze meghaladja a gyerekekét – ezer jel utal arra, hogy az utóbbi években az emberek egy részének megváltozott a kutyákhoz fűződő viszonya. A háttérben a társadalom elmagányosodása, a gyermektelenek és az egyedül élők egyre nagyobb aránya áll. De alternatívái-e a szőrös babaként tartott ölebek a gyermekvállalásnak?
Bővebben >>>Míg Bill Gates, Mark Zuckerberg vagy Elon Musk élete nyitott könyv, Sam Altmanről még nem állt össze a legendárium – pedig az elmúlt évek legfontosabb technológiai forradalmának az általa irányított OpenAI a főszereplője. Idén azonban két fontos könyv is megjelent róla, s az egyik nemrég magyarul is napvilágot látott a HVG Könyvek gondozásában. Karen Hao kötete – és a szerző lapunknak adott interjúja – nem éppen hízelgő portrét fest a 40 éves vállalkozóról, de élesen megvilágítja azt a két, egyszerre rokon és egymással versengő Szilícium-völgyi ideológiát, amelyek nyomán a világ egyre inkább önjelölt techmessiások játszóterévé válik.
Bővebben >>>Jó ideje egyre elképesztőbb csúcsokat döntenek a pszichológia szakok felvételi ponthatárai, idén már a Semmelweis Egyetem általános orvostudományi képzésére is könnyebb volt bekerülni, mint egyes karok pszichológia szakára. A jelentkezők száma évről évre nő, ebben az évben elérte a 8912-t. Ennél többen csak a gazdálkodás és menedzsment szakot jelölték be első helyen a felsőoktatási jelentkezéskor.
Bővebben >>>Putyin egy százéves amerikai külpolitikai doktrínát, az 1945 után érvénybe lépett nagyhatalmi konszenzust próbálta felrúgatni Trumppal Alaszkában pénteken. Az amerikai elnök néhány szimbolikus gesztussal jelezte ugyan a nyitottságát, de végül ellenállt. A nagy tabudöntés a területszerző háborúk jóváhagyása lett volna. Világmagyarázat.
Bővebben >>>Európa legerősebb országainak vezetőit egyre jobban aggasztja Oroszország készülődése egy újabb háborúra. Fegyerkeznek, új szövetségeket kötnek. A NATO előrejelzése szerint akár már 2027-ben megtörténhet, hogy Kína és Oroszország egyszerre indít támadást a Nyugat ellen. Orbán Viktor szerint „ez vicces érvelés”. Tényleg az? Háttér.
Bővebben >>>Mindannyian érezzük a digitális fordulat hatását: észleljük a lájkok uralmát, tapasztaljuk a dezinformáció következményeit. De vajon a demokráciák válsága tényleg szoros összefüggésben van a digitalizációval, ahogyan azt Byung-Chul Han állítja?
Bővebben >>>Vlagyimir Putyint kordában lehet tartani – nem megbékéléssel, hanem európai katonai erővel. Miközben Amerika úgy tűnik, visszavonul „gyönyörű óceánjai” mögé, Európának most kell hiteles elrettentő erőt kiépítenie, ha nem akar hosszú háborút Oroszországgal. Vendégszerzőnk, Bámer Bence külpolitikai szerkesztő írása.
Bővebben >>>Szakál Péter annak bizonyítására tesz kísérletet, hogy bár másként ingyenélő Trump és Putyin, mindkettő a múltat képviseli – s mindkettőt maga alá temetheti az olajkorszak utolsó robaja. Hamarabb, mint gondolnánk.
Bővebben >>>Magyar állampolgár is van a Hamász által elhurcolt túszok között. Ezt Amir Tibon izraeli újságíró mondja, aki családjával együtt a Gázai övezethez legközelebb eső egyik kibucban, Nahal Ozban élte át a terroristák vérengzését. A lapunknak nyilatkozó szerző szerint Orbán Viktornak fel kellene hívni Benjamin Netanjahut és lobbizni nála, hogy tegyen meg mindent a Nahal Ozból elhurcolt, még Hamász-fogságban lévő két túsz kiszabadításáért.
Bővebben >>>Az Egyesült Államok már ötven éve is demonstrálta, hogy dacára egy évtizedeken át tartó, súlyos államközi konfliktusnak és rengeteg amerikai katona elvesztésének, gyakorlatilag egyik napról a másikra hajlandó felrúgni a status quót. Krajcsír Lukács történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos munkatársának vendégcikke.
Bővebben >>>Minden valószínűség szerint a CDU/CSU adhat kancellárt Friedrich Merz személyében a vasárnapi, előrehozott német választások után, de hogy Merz milyen koalíciót tud összehozni, az jelenleg nemcsak politikai kérdés, hanem választásmatematikai is. Ami pedig a kispártok szereplésén múlik. A Válasz Online számára Kováts Eszter értelmezi a német csatározások okát és hátterét. A Bécsi Egyetem kutatójaként dolgozó politológus szerint egyfajta mágikus gondolkodás vett erőt a német politikán. Amellyel csupán az a gond, hogy rendre szembejön vele a valóság. Háttér.
Bővebben >>>Csütörtök délelőtt Gulyás Gergely ráijesztett Európára azzal, hogy esetleg megvétózza Magyarország az orosz szankciók meghosszabbítását. Aztán Szijjártó korrigált, hogy a magyar szuverenitás jegyében megkérdezi az amerikait, mit tegyen. Majd felhívta az orosz energiaügyi minisztert. Trump közben megüzente, ha Putyin nem fogadja el a békejavaslatát, akkor olyan szankciókat vet ki rá, hogy belerokkan.
Bővebben >>>Ha tényleg kereskedelmi kartácsot szórnak egymásra az Atlanti-óceán két partjáról a felek, az hátrányos lesz a magyar gazdaságnak. Amiképpen az is, ha az új Trump-adminisztráció minden korábbinál durvább olajipari szankciókkal kényszerítené tárgyalóasztalhoz Vlagyimir Putyint. Körkép egy világpolitikai repülőrajtot ígérő elnök beiktatása előtt.
Bővebben >>>„Amennyire nem foglalkozik az osztrák választási kampánnyal a magyar sajtó, olyan sokszor hangzik el ott Magyarország és Orbán Viktor neve” – a Válasz Online felkérésére Kováts Eszter politológus, a Bécsi Egyetem kutatója mutatja be az osztrák szélsőjobb várható sikerének okait, valamint azt, miért nem lehet mégsem mérget venni arra, hogy kancellárt is adhat majd a Szabadságpárt. Azt egyébként tudták, hogy az osztrákoknál is van LMP, s ott is pont annyira, mint itthon? Vagy hogy az osztrák szocdemek épp MSZP-üzemmódba kapcsolva teszik tönkre magukat, a hazai Botka-történetet szinte megismételve? A most vasárnapi osztrák választások háttere.
Bővebben >>>Egyes rendszerlantosok már a kínai írásra való áttérésről fantáziálnak – merthogy a latin betűk állítólag nem alkalmasak a magyar nyelv leírására. Az idei tusnádi beszéd után végképp összeért a Nyugaton szinte mindenkivel összevesző kormánypolitika és az évek óta gondosan építgetett hazai „népi turanizmus.”
Bővebben >>>Nagy megtéréstörténet indított lavinát a nyugati világban, s egyre többen látják úgy, hogy a kétezres évek új ateista mozgalmának befellegzett. A valóság ennél, mint általában, jóval árnyaltabb, a Nyugat ráadásul még jól is kijöhet a történetből. Akkor is, ha épp állítólagos identitásválsága adja a viták alapját.
Bővebben >>>A NATO-országok vezetői ma Washingtonban találkoznak, hogy irányt adjanak a szervezetnek. A csúcstalálkozó a magyar kormány számára olyannyira nem közömbös, hogy Orbán Viktor a minap nagyívű cikket jelentetett meg a Newsweekben a NATO jövőjéről. A mostani csúcstalálkozó valóban jóval fontosabbnak ígérkezik némi diplomáciai szendvicseszegetésnél. Háttér vendégszerzőnktől. Idén hetvenöt éve alapították azt a védelmi szervezetet, amely […]
Bővebben >>>Megint nem Le Pen pártja tört át Franciaországban, hanem meglepetésre a szélsőbal. Ahogy az elmúlt évtizedekben mindig, most is működött a széleskörű összefogás a Nemzeti Tömörülés ellen, az ország viszont kormányozhatatlan lett. Gyorselemzésünk a francia választás eredményének okairól és a várható következményekről.
Bővebben >>>Miután úgy tűnik, a „lázadók internacionáléja” megint nem veszi be Brüsszelt, Donald Trump győzelmétől várhatja a békepárti fordulatot Orbán Viktor. Az exelnöknek megvan minden esélye, hogy visszaköltözzön a Fehér Házba. Csakhogy bár sokan azt várják, hogy megválasztása esetén rövid úton átengedi Ukrajnát Vlagyimir Putyinnak, ezt a képet számos tényező árnyalja.
Bővebben >>>Noha a vasárnapi választás két legnagyobb nyertese a francia Marine Le Pen és az olasz Giorgia Meloni, továbbra sem tűnik valószínűnek, hogy Orbán Viktorral összefogva megalkotják az Európai Parlament második legnagyobb frakcióját. Ehhez ugyanis az olasznak el kellene ismernie a francia vezető szerepét, miközben Le Pen pártja könnyen kormányra kerülhet egy előrehozott választáson. A nagy jobboldali sátorban pedig a Fidesznek meg kellene fognia az Úz-völgyi katonatemető kerítését szaggató román kezeket is, ami szuverenitásharc ide vagy oda, vállalhatatlan lépés lenne.
Bővebben >>>
