Desmond Shum most megjelent emlékirata minden önmentegetése ellenére fontos könyv, mert betekintést enged a kínai államkapitalizmus korrupt és agresszív világába. Kötelező olvasmány lehetne azoknak is, akik a kínai államgazdasági modellt ünneplik.
Bővebben >>>A trendi tájépítészeti elemek és az irodalmi utalások sem fedik el, hogy a Jókai tér megújításából mennyire hiányzik a nagyvonalúság. Hat évig tartó vajúdás után közhelyes és zsúfolt parkocska született, amely igyekszik hátat fordítani a világörökségi környezetnek, ha már az előnyeit nem tudja kihasználni. Pedig ebben a térben ennél több van: egykor az Andrássy útra néző, elegáns városi szalon volt, és ha kellő bátorsággal nyúlnak hozzá, Budapest egyik legszebb terévé válhatott volna.
Bővebben >>>Timothy Snyder Véres övezet című könyve kötelező olvasmány – már csak azért is, mert az övezet újra véres. A Baltikumtól a Fekete-tengerig húzódó zónában Sztálin és Hitler rendszerei a történelemben példátlan emberirtást vittek véghez alig másfél évtized alatt. A közelmúlt egyik legfontosabb történelmi témájú könyve most ismét megjelent magyarul.
Bővebben >>>Kevesen tudják, hogy Josef Hoffmann, a bécsi szecesszió egyik leghíresebb mestere Budapesten is tervezett egy villát. Pikler Gyula jogászprofesszor nyaralója igazi összművészeti alkotás volt, ráadásul vakmerően modern, provokatív, magyar szemmel idegen ízű alkotás. Az Iparművészeti Múzeum kiállítása teljes képet ad erről az elfelejtett remekműről. Még padlásról-magángyűjteményből előkerült, eddig csak fekete-fehér fotókról ismert eredeti berendezési tárgyakat is láthatunk.
Bővebben >>>Az 1,6 milliárdos rekonstrukció után bizarr hibriddé vált Kinizsi Pál egykori várkastélya: a műemlék megmaradt részei közé szürkésfehér dobozokként ékelődnek be az újabb részek, a vasbetonból visszaépített gótikus loggia és a rozsdás acél nyílások 21. századi esztétikája elnyomja a 15. századét. Nagyvázsony tünete az egész Nemzeti Várprogram elhibázottságának: a romok nagyarányú kiépítésének szándéka mindenhol azt a történelmi levegőt szünteti meg, amit ezeken a helyeken az emberek keresnek. Lehet, hogy lehetne ezt másként is, de egyelőre a rossz példák szaporodnak.
Bővebben >>>Különös léptékváltás a szentendrei skanzen új erdélyi tájegysége: a megszokott parasztporták mellett egy komplett városi főtér is felépült, emeletes házakkal, kávéházzal, üzletekkel. Ez a szabadtéri néprajzi múzeum történetének legnagyobb vállalkozása, ami egyben túl is lép mindenen, amit eddig a skanzenről eddig gondoltunk. A 20. század első felének világa zavarbaejtő élethűséggel elevenedik meg az új attrakcióban, de a hitelesség ezúttal egész mást jelent, mint amikor még öreg népi házakat telepítettek át Szentendre határába. A monarchiás Disneylandtől szerencsére ez még messze van.
Bővebben >>>Úgy fest, Paks lesz a világ legkülönlegesebb gitárosának magyar rezidenciája: a helyi Nemzetközi Gastroblues Fesztivál szervezői másodszorra hozták el Eric Gales-t, de ez most még döbbenetesebb, mint három éve volt: a zenész csillaga nagyot emelkedett azóta. Mégis, egy családi szervezésű vidéki fesztiválon szakadt le a fejünk a játékától – előtte ráadásul még egy zártkörű workshopon is részt vehettünk vele. Hogy mi a háttere mindennek? Hagyomány, ízlés – és persze az atomerőmű miatt rendelkezésre álló pénz.
Bővebben >>>A ma is családi vállalkozásként működő együttes elképesztő útja Paszabról a világ nagy színpadaira az egyik legszebb kárpát-medencei történet, amelyet elmesélhetünk. Így is teszünk most egy interjú formájában – amelyből kiderül az is, hogy a KATA-megszüntetés nekik is durván odavág.
Bővebben >>>Ezen a kis földdarabon Görögország, Albánia és Itália között annyi történelem, kultúra és természeti szépség zsúfolódott össze, amit nagy országok is megirigyelhetnének. Érdemes a járt utakról letérni, ehhez adunk pár tippet.
Bővebben >>>A veszprémi Szent Mihály-székesegyház díszes falait fehérre festik, eltávolítják a neogótikus oltárt és az értékes üvegablakokat. Az ország egyik legrégebbi székesegyháza kiemelt nemzeti műemlék, belső tere mégis áldozatul esik a Pannonhalmáról indult, de félreértett divattrendnek. A hívek kétségbeesetten tiltakoznak, de az érsek akarata mindent felülír.
Bővebben >>>Hogyan lehetett most, teljesen más társadalmi környezetben hitelesen felújítani a házat? Könyves Klaudia elemzését a Gramofon közölte – a zenei folyóirat pedig a cikket a Válasz Online rendelkezésére bocsátotta. Az írást szerkesztett változatban közöljük.
Bővebben >>>Hosszabb, mint az Országház, versenyre kel a Hősök terével, lepipálja a Nemzeti Múzeumot: az új Néprajzi Múzeummal kétségtelenül meghatározó épület született. Nem kis teher ez egy közepes jelentőségű múzeum számára, amelynek élettel kellene megtöltenie a rengeteg vita után felépült, gigantikus házat. Amely felemásra sikerült: a kétoldalt mesterséges hegyként tornyosuló szárnyak nagyon fotogének, belső terei viszont a túlzó méretek ellenére sem monumentálisak. Sőt. Helyenként egy mélygarázs nívóját is alig haladják meg. A múzeum 150 év hányódás után mindenesetre révbe ért, és egészen merész kiállításokkal várja azokat, akiket a tartalom is érdekel.
Bővebben >>>Önmagát az atombomba feltalálójához és világok elpusztítójához hasonlította nemrég egy filmes vizuális szakember, aki anno hollywoodi alapműveken dolgozott. Szerinte techzseni társaival együtt kinyírták a valódi filmezést, „a pixeleknek pedig nincs lelkiismeretük”. Erős szavak? Ha összevetjük a 29 évvel ezelőtti Jurassic Parkot az egy hete bemutatottal, nincs kétség: a mozi helyét átvette a vászonra adaptált vidámpark.
Bővebben >>>Walter Rózsi operaénekesnő villája a Bajza utcában még mai szemmel is lenyűgözően modern, elegáns ház. Fischer József alkotása évtizedekig kopott gyerekorvosi rendelőként szolgált, majd sokáig üresen állt. Gondos rekonstrukció után most a Magyar Építészeti Múzeum első elkészült egységeként nyílt meg az 1930-as évek modern lakóházépítészetét bemutató kiállítással. A magyar Bauhaus nagy korszakához méltó helyszín született.
Bővebben >>>Sem a beszervezés, sem a tartótisztnek adott jelentések, sem az erőszak nem úgy működött a valódi ’80-as években, mint ahogy azt A besúgó című HBO-sorozatban látjuk – írja a lapunknak készített elemzésében történész vendégszerzőnk.
Bővebben >>>
